Esztergom, 2017 (3. évfolyam, 1-12. szám)
2017-04-11 / 4. szám
Nemzeti emlékhellyé avatták a Várhegyet és a Vízivárost Nemzeti emlékhellyé avatták az esztergomi Várhegyet és a Vízivárost: az ezt jelképező sztélét, amelyet a Vármúzeum és a Bazilika között állítottak fel, március 25-én leplezték le ünnepélyes keretek között. NEMZETI EMLÉKHELY ■SZTERGOV E EJEKLEW TETTE .ETETT FÄ WWÉÍT ■ ÉS»KE»E.YE'I SŐ ÉRSEKSÉGET WOUKUSEGYHÍE SÁSIG KIRim „Esztergom nemzeti emlékhellyé avatása a várost a Parlament szemében is méltó helyre emeli” - mondta az emlékoszlop leleplezése előtt Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője, felidézve, hogy Erdő Péter bíborossal és Romanek Etelka polgármesterrel egyeztetve terjesztette elő a város igényét a nemzeti emlékhely címre. „A magyar és az európai kultúra és a kereszténység szelleme az, amely megkérdőjelezhetetlenül méltóvá teszi e helyet arra, hogy emlékhelyként hirdesse mindazt, amit Szent Istvánnal kezdődően Esztergom jelent” - fogalmazott beszédében Romanek Etelka polgármester. Erdő Péter bíboros a sztélé megáldása előtt rámutatott arra, hogy az a világnézet, amelyet Szent István elfogadott, máig is időtállónak és alkalmasnak bizonyult arra, megszervezze körülöttünk a teret és az időt. „A Bazilika a magyar vallási élet középpontja, ez az üzenete. Talán nagyobb is az üzenet, mint a hétköznapi valóság. De azért mutatnak ezek a keresztek felfelé, hogy fölülemelkedjünk a hétköznapi nehézségeken, és tudjuk, hogy az Isten gondviselésében mi is többre vagyunk hivatottak” - mondta a bíboros. Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója köszöntőjében bejelentette, hogy a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságnál kezdeményezik Szent Körösi Márk esztergomi nyughelyének védetté nyilvánítását is. A kassai vértanú a 24 magyar szent egyike, II. János Pál pápa 1995-ben
