Esztergom, 2017 (3. évfolyam, 1-12. szám)
2017-03-16 / 3. szám
CIVIL 1 1 Város olvasatok - Esztergom fejlesztési kutatásának első tapasztalatai Befejeződött Esztergom jövőképe kutatásának első része, mely a város felmerülő urbanisztikai, városépítészeti és építészeti problémáinak megoldásában nyújt segítséget. Az első tapasztalatokat Pálfy Sándor a kutatás vezetője mutatja be. Együttműködési megállapodás keretében kezdte meg munkáj át tavaly a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszéke. A megállapodás célja többek között, hogy az Egyetem a város felmerülő urbanisztikai, városépítészeti és építészeti problémáinak megoldásában segítséget nyújt az önkormányzatnak, urbanisztikai, városépítészeti kutatásokkal, tervezési feladatok előkészítésével, szakmai véleményezéssel és szakértői tevékenységgel. Esztergom város jövőképe kutatásának első része befejeződött, alábbi rövidített beszámoló (a részletes tanulmány a www.esztergom.hu oldalon megtalálható) az elmúlt időszak munkáját összegzi. A 2015 őszén megkötött együttműködési megállapodásunk keretében ez év tavaszán kereste meg tanszékünket Esztergom Polgármestere, Romanek Etelka és Főépítésze, Philipp Frigyes a városépítészeti feladattal. A megtisztelő felkérés a város jövőképének és az ahhoz vezető útnak a kutatására szólt és az Urbanisztika Tanszék - Esztergomhoz valamilyen szinten kötődő- építész, városépítész oktatói/kutatói címére érkezett. Első pillanattól fogva világosan látszott, hogy a megbízói elvárás és a mi saját kutatói ambíciónk megegyezik abban, hogy a várossal, jelen esetben Esztergommal való foglalkozásnak - a hagyományosan analitikus megközelítéssel szemben - egy minden eddigitől különböző, új útját és módszerét kell keresnünk. Ezt az utat a tanult szakmánktól kissé eltávolodva, a kérdést nagyobb, holisztikus összefüggéseibe helyezve kerestük a kutatásunk során. A mi megbízásunkkal párhuzamosan ugyanis kiváló szakemberek dolgoznak a város - jogszabályokban kötelezően előírt - hagyományos fejlesztési tervein, melyek illeszkednek a korábban készültek és jelenleg érvényben lévők folyamatába. Mivel többször megfogalmazódott a kétely az eddigi fejlesztések irányával és preferenciáival, az ilyen típusú tervek hatékonyságával kapcsolatban, tőlünk az volt az elvárás, hogy menjünk vissza az alapokig és onnan kezdjük el végiggondolkodni és újraépíteni Esztergom jövőjét és annak képét. Ha van is ebben némi képzavar, a biztos alapoknak a megismerése és az azokra való építkezés - a szó klasszikus értelmében vett „ÉP-ítés” - város léptékben és Esztergom példájára is értelmezhető, és ez minden kétséget kizáróan az urbanisztika szakterülete. Talán ezért kapott felkérést és megelőlegezett bizalmat Esztergom városától a BME Urbanisztika Tanszéke, mint a városépítészet elsőszámú oktató helye Magyarországon, egy ilyen új típusú „város-ÉP-ítési terv” kidolgozására. A feladat újszerűsége - kortól és felkészültségtől függetlenül - nagy kihívást jelentett kutatócsoportunk minden tagja számára, ezért nagy érdeklődéssel, lelkesedéssel és energiával fogtunk munkához. Az újfajta megközelítésről Ha egyetlen jellemző mondatban szeretnénk összefoglalni az Esztergomról kialakult képet, amit eddigi tapasztalataink alapján megfogalmazhatunk, az a következő lehetne: eddigi beszélgetéseink során kevés olyan esztergomival találkoztunk - igaz kevés volt köztük az ott született - aki lelkesen, öntudatosan, elégedetten beszélt volna városáról, az ott élő emberekről és a benne folyó városi életről. Vajon mi lehet ennek az oka? Lehet-e ezen a helyzeten változtatni, s ha igen, milyen módon? Ezeknek a kérdéseknek az értelmezése és megválaszolása kutatásunk általunk kitűzött és legfontosabbnak tartott célja. A város ezeréves történelmének társadalmi hátteréről Bánlaky Pál Esztergom a szent és gyámoltalan város című írását olvasva vált számunkra nyilvánvalóvá, hogy a mai állapotokra jellemző identitás problémák elsősorban a város polgárosodásának a hiányára vezethetők vissza. A mi kutatásunk - ha új eszközökkel is - ennek a helyzetnek a városépítészeti aspektusaival foglalkozik, azaz a megismert társadalmi háttér hatásával a városi tájra, a városszerkezetre, a város téri világára, működésére és városépítészeti karakterére. Esztergom jövőképét is csak ezen kategóriákban tudjuk értelmezni és megfogalmazni, abban a hitben és reményben, hogy az a társadalmi folyamatokra, ezen belül a városi lakosság identitásának alakulására is pozitív hatással lesz. 16.
