Esztergom, 2017 (3. évfolyam, 1-12. szám)
2017-03-16 / 3. szám
CIVIL A magyarországi kényszermunkáról rendeztek konferenciát Csolnokon A kommunizmus bűneire való emlékezés fontosságáról beszélt dr. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára március 3-án Csolnokon, a magyarországi kényszermunkáról rendezett, „A szögesdrót két oldalán” elnevezésű konferencián. Az eseményen Esztergomot Bánhidy László alpolgármester, a megyét Popovics György a közgyűlés elnöke és Steindl Balázs alelnök képviselte. A Komárom-Esztergom megyei településen rendezett fórumon Völner Pál kifejtette: a nácizmus bűneit senki sem vitatja napjainkban, azonban a baloldali diktatúrák bűneit elnézőbben kezelik; továbbra is létezik a kettős mérce a két diktatúra tömeges jogsértéseiről. “A mai konferencia célja, hogy fenntartsuk az emlékezetet” - tette hozzá. Az államtitkár, a térség országgyűlési képviselője kiemelte, bizonyított tény, hogy a kommunista kormány fizikai munkára kényszerítette az embereket Magyarországon. Embertelen körülmények között sanyargatta saját állampolgárait, az embereket eszközként használta a rendszer fenntartásához, például az ötéves terv megvalósításához. Völner Pál szólt arról is, hogy az országban kilencvennél több munkatábort állítottak fel. Kezdetben ítélet nélkül vitték el az embereket, majd 1953-tól 600 ezer per nyomán, futószalagon gyártott ítéletekkel 300 ezer embert nyilvánítottak bűnösnek. Kitért arra is, hogy az első Recskről Nyugatra szökött rab beszámolóját kétkedés fogadta, a nyugati világ nem hitte el, hogy a második világháború után újra létezhetnek munkatáborok. Kolonics Péterné polgármester emlékeztetett arra, hogy Csolnokon működött az utolsó “magyar Gulág”, ide gyűjtötték össze a megszűnt rabtáborok ezernél több lakóját. 1956. október 24-én az éjszaka dolgozó elítéltek leszálltak a bányába és közölték, hogy addig nem térnek vissza a felszínre, amíg a rabok sorsát nem rendezik. A 203 sztrájkoló négy napig tartott ki a föld alatt, közben a föld felett is részben az elítéltek kezébe került az irányítás, illetve a politikai helyzet enyhülése miatt a bánya világnézetük miatt elítélt foglyait szabadon bocsátották. A konferencián a csolnoki felkelés egyik szervezője, Ernst Ervin emlékezett vissza a történtekre, aki Rabtábor a meddőhányón címmel 2015-ben könyvben is közzétette emlékeit. ___________100 millió áldozatra emlékeztek Esztergomban___________ A vallási és történelmi zarándokhellyé vált Mindeszenty József-szobornál tartották esztergomi szervezetek a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapját február 25-én. A Fidesz Esztergomi Szervezete, a KDNP Esztergomi Szervezete, az Ezredév Polgári Társulás, az Esztergomi Polgári Körök, a Limes Anavum Honismereti Társulás és az MKP Párkányi Szervezte által rendezett eseményen részt vett Romanek Etelka polgármester, Bánhidy László alpolgármester, Steindl Balázs, a megyei közgyűlés alelnöke és Kiss-Maly László esperes, szentgyörgymezői plébános is. Völner Pál a térség országgyűlési képviselője beszédében rámutatott, hogy a kommunizmus 100 millió áldozata között ott vannak az oroszországi polgárháborúban elesettek, a szovjet intézkedések következtében éhen halt milliók, a kínai kulturális forradalom áldozatai, a kambodzsai terrorállam áldozatai, illetve Európa középkeleti felén lévő országok áldozatai is. Kitért arra, hogy a magyarok már 1919-ben, a Tanácsköztársaság vörös terrorja idején megtapasztalhatták milyen módszerekkel fordulnak az emberek ellen a kommunisták. Völner Pál felidézte az emléknapnak a dátumát, hiszen az Kovács Béla kisgazdapárti képviselő 1947-es, szovjetek általi elhurcolásának napja, de a képviselő hangsúlyozta, hogy a pártok letörése után a kommunisták 1948-ban Mindszenty József bebörtönzésével az egyház támadását is megkezdték. Völner Pál zárásként hangsúlyozta, hogy az áldozatok emlékének megőrzése mellett fontos, hogy megőrizzük nemzeti hagyományainkat, egyházi és családi közösségeinket, országunk függetlenségét. 5.
