Esztergom, 2017 (3. évfolyam, 1-12. szám)
2017-02-15 / 2. szám
Egy felvidéki úr legendája Esztergom és a környék felfedezése, avagy a hely története Helytörténeti rovatunkban számos épület, köztéri szobor, utca(név), híres esemény históriás bemutatása mellett a helyi irodalomtörténeti érdekességeknek is helye van. Mint például a Petőfi által megdalolt felvidéki Pató Pál uraságnak, illetve a mára fogalommá vált tunyaságának. Mint kiderült, valóban létezett ilyen nevű s ilyen habitusú, a régi korokat kurta-furcsán idéző figura, mégpedig Esztergomtól északra, egy erős puskalövésnyire. „Közbevágott Pató Pál úr: Ej, ráérünk arra még!” Ugye ismerősek ezek a sorok? Ritka szép pillanata volt ez a magyar nyelvnek, irodalomnak, midőn Petőfi Sándor megalkotta (vagy megörökítette) a felvidéki magyar úr eme szólását, mely ugyan homlokegyenest ellentmond az „Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!” mondásnak, mégis hasonlóan elterjedt, mint emez. Sokan úgy gondolhatják, hogy a versbéli alak csak a költő fantáziájának szüleménye, akárcsak a vele maradiságban és hóbortos semmittevésben kissé hasonló Cervantes-féle Don Quijote, az ódon lovag. Pedig nem így van, Pató Pál úr igenis létezett! Irodalomtörténeti érdekesség, hogy Petőfi Sándor járt Esztergomban és környékén, mégpedig többször is, egy alkalommal Jókai Mórral együtt jött ide Várady Antal lakodalmára. Valószínű, hogy itt hallhatta az e környéken elhíresült felvidéki kisnemes tréfás történeteit. A Várady lakodalom után egy évvel Petőfi elkészítette a verset Pató Pálról. Mielőtt a lírát magát elolvasnánk, nézzük meg, mit nyomoztak ki a történészek a nevezett személyről. „S bár ma már szobra ott áll, Pató Pál nem Szőgyénben született, hanem a közeli Muzslán 1793-ban, ahol igen sok Pathó élt. Valószínű, hogy birtoka már biztosította megélhetését, ezért közéleti pályán próbált érvényesülni a történet hőse, Pató Pál. 1829- től jegyző lett Szőgyénben. A plébánia anyakönyve szerint 50 éves korában házasodott, a németszőgyéni nemes Wargháék lányát, Örzsébetet vette el. Öt gyerekük született. Pathó Pál a nemzetőrség helyi szervezetében aktívan részt vett. Ehhez képest meglepő, hogy a szabadságharc leverése után alig két hónappal levélben fordult a királyi biztoshoz tiszteletbeli szolgabírói fizetésének elmaradása miatt. Hosszan ecsetelte, mint hurcolták meg a magyar katonatisztek, amiért a király kormánya alatt hivatalnokoskodott. Ez az epizód is „patópálosan” végződött, mert elmaradt járandóságáért is hajdúját küldte, akinek viszont nyugta ellenében nem volt szokás pénzt adni. így a királyi biztos végül nem fizette ki Szlovák cégalapítás Cégalapítás, kész cégek, székhely-szolgáltatás, könyvelés, teljeskörű ügyintézés: Kérjen időpontot egy ingyenes konzultációra! mufIS Könyvelőiroda, Párkány, Fő u. 22 1 .emelet (a sétálóutcán, az OTP bankkal szemben) tel. +421 36 37 000 14, e-mail: info@mufis.sk Info magyar nyelven: www.mufis.sk/hu/sro a parlagi gondolkodású magyar nemesség szimbólumává emelt szőgyéni táblabíró urat.” Ez utóbbi jelző - vagyis a parlagi gondolkodás - az utókor számára kedvessé tette a szőgyéni kisnemest, s ma már a lustácska, a dolgokat szívesen halogató emberek egyfajta mentsváraként emlegeti Patót. A huszadik század második felében egyre többet szívesen emlegetett karakter végül győzedelmeskedett, s stílszerűen szellemisége népszerűségéhez, elismerése után jóval később, 1999-ben kapott szobrot egykori lakhelye, Szőgyén központjában. Az alkotást Nagy János szobrászművész készítette. A felvidéki kisnemes filozófiájának népszerűségére jellemző, hogy azt alapul véve Pató Pál Párt néven ugyancsak 1999- ben megalakult egy társaság, akik a P.P.P. rövidítésben a „politikai paródia párt” szöveget is értik. De ez egy másik történet.
