Esztergom, 2017 (3. évfolyam, 1-12. szám)
2017-02-15 / 2. szám
Esztergom a BME kiemelt partnere lett egy uniós pályázaton A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Urbanisztika Tanszéke munkaértekezletet tartott január 23-án az esztergomi városháza nagytermében a Duna-stratégiai Interreg-pályázatról (DANUrB), valamint az Esztergom városáról készített kutatási programról (Város olvasatok). Az első téma megbeszélésére délelőtt került sor Esztergom és Párkány polgármesterei, valamint a városháza szakemberei jelenlétében. Délután a kutatással kapcsolatos egyeztetésen a városvezetésen kívül sajnos csak két képviselő vett részt a városháza szakemberein kívül. Két kutatócsoport együttes jelenléte határozta meg a január 23-i esztergomi munkaértekezletet. Délelőtt Kádár Bálint, a BME kutatásvezetője mutatta be a több éves tervezetet. Az Esztergomról szóló kutatási anyagot kezelő csoport (Pálfy Sándor, Meggyesi Tamás, Locsmándi Gábor, Kiss- Fazekas Kornélia) egy teljesen új jövőkép modell kutatás első ütemét ismertette. Az értekezleten elhangzott, hogy a DANUrB program egy hét országra kiterjedő kutatási, stratégiai munka, mely február közepén Budapesten tartandó kick off-, azaz kezdőkonferencia megbeszéléssel indul, ahol minden érintett partner, tehát Esztergom képviselete is biztosított. A BME szakértő teamje azért is találkozott január 23-án Esztergom és Párkány vezetőivel, mivel e két város az egyedüli olyan két település, melyek a BME kiemelt partnerei. A 3 éves kutatási ciklusban a felek együttműködve dolgoznak majd a Duna jobb kihasználása érdekében. Az értekezleten mind Szabó Eugen, párkányi polgármester, mind pedig Romanek Etalka abban erősítették meg az egyetem szakember gárdáját, hogy számukra mennyire hangsúlyos és kiemelttelepüléseinkDunával való kapcsolata a turisztika, az árvízvédelem, a gazdaság, a közlekedés, a műemlékvédelem, a határmenti kapcsolatok tekintetében. Mindkét polgármester az együttműködés jelentőségéről is beszélt, rámutatva egyben a BME által végzett eddig és mostani kutatói és elemzői munka városaink életében való jelentőségére. Az Interreg-pályázatról szóló megbeszélés során elhangzott, hogy a BME Urbanisztika Tanszéke által vezetett, mintegy húsz partnerből álló európai uniós összefogás célja az, hogy a Duna menti településeket egy láncolatba helyezze el. További cél, hogy a kihasználatlan épített örökség a településeken, régiókban tovább fejleszthető legyen, illetve a megbeszélés tárgyát képezte, hogy ezt milyen módokon lehet elérni. A településfejlesztés területén végzett egyedülálló egyetemi kutatás első üteme pedig rávilágított arra, hogy az eddigi analitikus rendszerű vizsgálat mellett más megközelítés is (analogikus) segítséget jelenthet Esztergom jövőképének alakításában. A Don-kanyar hősi halottjaira emlékeztek A 74 évvel ezelőtt a Don-kanyarnál elhunyt hősökre emlékezett Párkány és Esztergom a Limes-Anavum Regionális Elonismereti Társulás szervezésében január 12-én a párkányi hősök emlékműnél. 1943. január 12-én kezdődtek a II. világháború legszomorúbb csatái a Don-kanyarnál. A szovjet Vörös Hadsereg állt szemben a megfelelő felszerelés nélküli honvédek tízezreivel, akik közül rengetegen vesztek oda a mínusz 40 fokos hidegben és a harcokban. Párkányban január 14-én a hősök emlékműjénél idézte fel a történteket és emlékezett a hősökre a Limes-Anavum Regionális Honismereti Társulás, Párkány és Esztergom vezetésével együtt. Párkány városát Szabó Eugen polgármester képviselte, míg Esztergomot Bánhidy László alpolgármester. Szabó Eugen, Párkány polgármestere a megemlékezésen elmondta: a Don-kanyar a magyar hadtörténelem egyik legnagyobb tragédiája, hiszen a kétszázezres seregnek csak mintegy negyven százaléka tért haza. A megemlékezés első alkalommal zajlott le. Bréda Tivadar ötletgazda elárulta: ezentúl minden évben megemlékeznek majd központilag a II. világháborúban elesett Magyar Királyi Honvédség halottairól. így a régió harminckét településének mintegy 1500 hősi halottjáról.
