Esztergom, 2017 (3. évfolyam, 1-12. szám)
2017-02-15 / 2. szám
Napirenden az árvízvédelmi gát végleges kialakítása A városképbe illeszkedő műszaki megoldás kidolgozását kérte Esztergom Január 16-án délelőtt találkoztak az esztergomi képviselő-testület tagjai az ÉDUVIZIG szakembereivel, illetve az önkormányzat referenseivel, továbbá civil résztvevőkkel a városháza nagytermében. A több órásra nyúlt megbeszélés célja az esztergomi árvízvédelmi gát műszaki- és városképi szempontjainak átbeszélése volt. Az elmúlt pár hétben képviselő-testületi ülésen és egy korábbi munkaértekezleten is napirendre került az Esztergomot a dunai árhullámoktól védő gát, amelyre mintegy 9 milliárd forintot különített el Magyarország Kormánya. A nyomvonal már tisztázott, a képviselőknek és a vízügyi szakembereknek a gát végső műszaki tartalmára, valamint a városképbe történő illeszkedésében kell közös nevezőre jutniuk. Romanek Etelka polgármester ezzel kapcsolatban már korábban is többször hangsúlyozta: a várost az árhullámoktól megvédő védőgát esetében törekedni kell arra, hogy megmaradjon Esztergom és a Duna közvetlen kapcsolata, és a város jelenlegi látképe. A munkaértekezleten Molnár András, az ÉDUVIZIG szakreferense közel egy órás előadást tartott, immár másodszor, a megépítendő gátrendszer előzetes tervvázlatait középpontba állítva. Az elkészült vázlatok egy, az úttest szintjénél jelentősen magasabb töltéssel és rajta parapetfallal számolnak, amely a mobil gátelemekkel tovább emelhető lenne szükség esetén. Ez a megoldás azonban megszüntetné a jelenlegi közvetlen dunai kapcsolatot, helyette az alaptöltésen egy széles sétány futna. A tájékoztató után kialakult eszmecsere, illetve vita folyamán kiderült, hogy mind a képviselők, mind a vízügyi szakemberek, mind pedig a főépítészi kabinet, illetve külső szakértők is az esztétikum és az árvízvédelem egymásra való hatásában alakították ki álláspontjukat, véleményüket. Egy ponton elhangzott, hogy meg kell találni azt a közös metszéspontot, melyben az új árvízvédelmi felépítmény, mint alapfunkció és az esztergomi panoráma, mint kiemelt turisztikai szempont egyaránt teljesül. A mintegy kétórás megbeszélés során számos megállapítás, vélemény fogalmazódott meg, hogy melyik védmű- változat lenne a legalkalmasabb, leghatékonyabb, amely a beruházási költségek, az esztétikai-, turisztikai-, gazdaságossági-, közlekedési- illetve árvízvédelmi elvárásainak egyszerre felel meg. Romanek Etelka ezúttal is hangsúlyozta, hogy egy olyan megoldást kell találni, amely kellő hatékonysággal tudja a várost az új gáttal bevédeni, ugyanakkor a megépítendő gátrendszer nem veszi el Esztergom látképét a Duna, illetve a város felől. A jelen lévő döntéshozók kérték, hogy a vízügy szakemberei dolgozzanak ki további terveket az árvízvédelem műszaki követelményeinek figyelembe vétele mellett nagy hangsúlyt fordítva a védvonal esztétikai, tájba illeszthetőségi követelményeire is. Ennek megfelelően a következő hetekben - a lehető legrövidebb időn belül - az ÉDUVIZIG részletes műszaki leírást és műszaki rajzokat ad át az önkormányzat részére, hogy ezzel megkönnyítsék a képviselő-testület árvízvédelmi koncepcióval kapcsolatos döntését. Elfogadta Esztergom intézkedési tervét az ÁSZ Az Önkormányzati adósságrendezés ellenőrzése Esztergom adósságrendezési eljárásának számvevőszéki jelentésében szereplő javaslatok alapján elkészült intézkedési tervet elfogadta az Állami Számvevőszék. Ezzel végleg lezárulhat a 2010-2014 közötti időszak Esztergom számára. Az ÁSZ a 2016 decemberi önkormányzati adósságrendezési eljárásának ellenőrzéséről készült jelentés megállapításaira elkészített intézkedési tervet ítélte megfelelőnek. Az ÁSZ jelentés arra adott választ, hogy az adósságrendezési eljárás megindítása, lefolytatása szabályszerű volt-e, az önkormányzat gazdálkodása az adósságrendezési eljárás alatt megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak; az eljárás szereplői - kiemelten a pénzügyi gondnok - a jogszabályokban foglaltak szerint jártak-e el az adósságrendezés során. A lefolytatott eljárás elérte-e a törvényben kitűzött célokat; azaz az önkormányzat teljesítette-e kötelező feladatait, a hitelezők követelését vagyonarányosan kielégítette-e, helyre állt-e fizetőképessége. Az ÁSZ az adósságrendezési eljárás rendszerének ellenőrzése során a pénzügyi és vagyongazdálkodás területén feltárt szabályszerűségi hibák megszüntetésére fogalmazott meg javaslatokat a polgármester és a jegyző számára. Az ÁSZ törvény előírása alapján 2011-től az ellenőrzött szervezeteket „intézkedési terv” készítési kötelezettség terheli, melynek a jogszabályban meghatározott határidőig kell eleget tenniük. Az érintett önkormányzat intézkedési tervét az ÁSZ a szakmai kontrollt követően megfelelőnek találta, az intézkedési tervek rendelkezései összhangban álltak az ellenőrzés során tett intézkedést igénylő megállapításokkal, javaslatokkal. Az intézkedési terv végrehajtását az ÁSZ utóellenőrzés keretében ellenőrizheti.
