Esztergom, 2017 (3. évfolyam, 1-12. szám)
2017-05-16 / 5. szám
CIVIL Teljes körű szakmai műhellyé vált az esztergomi orvoskonferencia Képalkotó diagnosztika a kardiológiában címmel április 21-én és 22-én a Szent Adalbert Központban tartotta tizenegyedik konferenciáját a két szervező, a Magyar Kardiológusok Társasága és a Vaszary Kolos Kórház I. Belgyógyászati osztálya. A tudományos értekezésen a szív- és érrendszeri betegségekkel foglalkozó szakorvosok, kutatók, fejlesztők vettek részt. Az esemény megnyitóján Romanek Etelka, Esztergom polgármestere köszöntötte a tudományos tanácskozást. A város első embere többek között így fogalmazott: „Tudjuk jól a statisztikát, hogy Magyarországon az elhalálozás vezető okai között elsőszámúak a szívós érrendszeri betegségek. Kiemelten fontos tehát a mostani konferencia, ahol a kardiovaszkuláris képalkotás témája mentén ismertetik ennek a vizsgálómódszernek a fejlődését. Mi laikusok, e szakma szempontjából civilek, e helyről is köszönjük, hogy áldozatos fáradozásukkal harcolnak betegségeink ellen, s szolgálatukban küzdenek értünk, családtagjainkért, barátainkért, ismerőseinkért.” A megnyitó során ugyancsak köszöntötte a rendezvényt Dr. Dinnyés József kardiológus, belgyógyász, osztályvezető főorvos, aki alapvetően a konferencia elmúlt tíz évének eredményeiről szólt. Mint egy helyen kiemelte, a 12 éve indult sorozat ötletét két másik kollégájával, Asbót Richárddal és Karlóczai Kristóffal találták ki. Dr. Dinnyés József arról is megemlékezett, hogy az eltelt években a konferenciákon sorra vették a szív- és érrendszer sok betegségét, így többek között a szívizom, a szívbillentyű betegségeit, a szívelégtelenséget, de téma volt a képalkotás jelentősége a diagnosztikában, mint fő, illetve visszatérő elem is. Szintén az előadások előtt beszélt a résztvevőkhöz Dr. Maurovich Horvát Pál kardiológus szakorvos, a Magyar Kardiológusok Társasága Kardiológiai Képalkotó Munkacsoport elnöke, aki elmondta, hogy még egyetemi hallgatóként csatlakozott a konferenciához anno, most pedig úgy látja, hogy egy rendkívül gazdag és színes program, ami véleménye szerint egy teljes körű szakmai műhellyé vált az évek során. A köszöntések sorát végül Dr. Kanász Gábor, a Vaszary Kolos Kórház főigazgatója zárta, aki egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy az esztergomi önkormányzat támogatásának köszönhetően az intézmény be tudott szerezni több orvosi műszert, köztük egy kardiográf berendezést, amire már régóta szükség volt. A konferencián ezt követően két napos sűrű és tartalmas szakmai munka következett, melynek során több mint harminc előadást hallgathattak meg a résztvevők. Nemzetiségi sorsok a megyében „Nemzetiségi sors Komárom-Esztergom megyében 1945 után” címmel tudományos konferenciát rendeztek a Szent Adalbert Központban április 20-án. A Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára által szervezett eseményen a tudományos értékű ismeretterjesztés igényével szóltak előadások a különböző nemzetiségeket ért pogromokról. A résztevőket Romanek Etelka polgármester köszöntötte. Mint mondta: „Minden nap tudatosítani kell, hogy mennyire fontos a nemzetiségiekre történő odafigyelés, a hagyományok, a kultúra ápolása, megtartása, segítése minden eszközzel. Hazánkban a nemzetiségek megbecsülése kiemelten fontos, mert hiszünk abban, hogy az e téren végzett tevékenység, erőfeszítés visszaköszön a határon túl élő, több százezres magyarság sorsában.” Ugyancsak köszöntötte a konferenciát Kancz Csaba, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, aki egyebek között elmondta: „Megyénkben a hetvenhat településből közel a fele viszonylatában kijelenthetjük, hogy nagy mértékben határozták meg az itt élő nemzetiségek a települések fejlődését, úgy, hogy minden egyes ilyen város és falu életéhez hozzá tudtak tenni, amelyre mindannyian büszkék vagyunk.” Az egésznapos konferencián elhangzott előadásokon Prof. Dr. Romsics Ignác Kárpát-medencei ki- és áttelepítések a II. világháború után című témáról, Dr. L. Balogh Béni A magyarországi németek Szovjetunióba hurcolása 1944- 1945-ben témáról, Dr. Wencz Balázs Az MKP nemzetiségpolitikája Komárom-Esztergom vármegyében 1945- 1948 között témában, Dr. Kövecses Varga Etelka Megélhetési lehetőségek az Esztergom környéki nemzetiségi falvakban 1945 után témában, Busa Mónika Történetek a Komárom-Esztergom megyei nemzetiségi gyűjteményekből témában, Móser Tamás Egy meg nem történt kitelepítés emlékezete Tarjánban témában és Horváth Attila Az esztergomi roma lakosságra vonatkozó források az MNL KÉM Levéltárában témában tartott expozét. 14.
