Esztergom, 2016 (2. évfolyam, 1-12. szám)
2016-04-12 / 4. szám
CIVIL Közös nyilatkozat a Dunakanyar turisztikai fejlesztéséről „Összefogás a Dunakanyarért” címmel március 7-én a turisztikai fejlesztések összehangolása érdekében tartottak találkozót a térség településeinek polgármesterei és a turisztikai feladatokat végző szervezetei Esztergomban. Két megyéhez és két regionális fejlesztési régióhoz tartozik a Dunakanyar, így a különböző területfejlesztési koncepciókban, területrendezési tervekben és operatív programokban mozaikszerűen szerepelnek egyes részei. Emellett hiányoznak a települési, megyei, regionális és szakmai intézmények által közösen kidolgozott turisztikai fejlesztések, melyek a térség egészére hatást gyakorolhatnának - egyebek közt ez hangzott el az „Összefogás a Dunakanyarért” címmel az esztergomi városházán, február 7-én rendezett turisztikai konferencián. Az eseményen a térség településeinek polgármesterei és a turisztikai feladatokat végző szervezetek vezetői így a turisztikai fejlesztések összehangolására tettek javaslatot. Romanek Etelka esztergomi polgármester mellett Popovics György, a Komárom-Esztergom megyei, valamint Szabó István, a Pest megyei közgyűlés elnöke, Bethlen Farkas volt verőcei polgármester, Rományik Ferenc, a Szobi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulás elnöke, Dömös, Ipolydamásd, Kismaros, Nagymaros, Pilismarót, Szob, Verőce, Visegrád és Zebegény vezetői ültek le tárgyalni a kezdeményezésről. A megbeszélésen továbbá szakmai szervezetek vezetői, köztük Csikai Mária, a Kerékpáros Magyarország Szövetség elnöke, Némethné Gelecsényi Éva, a Magyar Természetjáró Szövetség projektigazgatója, Sütő András, a Magyar Kajak- Kenu Szövetség fejlesztési igazgatója, valamint Sztojanovics Kristóf turisztikai szakértő is részt vettek. A találkozó célja volt, hogy az érintettek összefogjanak és közösen dolgozzanak a Dunakanyar turisztikai fejlesztéséért. Mindezt a találkozón résztvevők egy közös nyilatkozat aláírásával is megerősítették. A települések polgármesterei az összefogásról szóló dokumentumban uniós és magyar pályázatokban való részvételi szándékukat is kinyilvánították. Mint hangsúlyozták: cél a fejlesztési elképzelések összehangolása a minél eredményesebb forráslehívás érdekében. Területi együttműködést segítő program az Esztergomi Járásban Esztergom Önkormányzata az ÁROP-1.A.3 azonosítójú pályázati konstrukciójának segítségével modell jellegű együttműködési programot valósíthatott meg az Esztergomi járásban. Az önkormányzat 2015 márciusában 21,6 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült a Miniszterelnökségtől, mint pályázati Közreműködő Szervezettől. A projekt keretében egy olyan együttműködési modell jött létre, amely fenntartható módon teszi lehetővé, hogy a járásban lévő esélyegyenlőségi csoportok közvetlenül is megszólítva legyenek és személyes bevonásuk által részesei legyenek a helyi közösségeknek, a közösségek által előmozdított helyi kezdeményezéseknek. A projekt modell értékét elsősorban annak fenntartható jellege adta. Kifejezett célja a közösségek helyi akciókba való bevonása és a közösségek megerősítése volt annak érdekében, hogy a célcsoporttal közösen alakuljon ki az esélyegyenlőségi intézményrendszer hatékonyabb működése, elérve ezzel azt, hogy a célcsoport az új típusú kezdeményezéseket ne felülről jövőnek, hanem magáénak érezze. A projekt keretében megvalósult egy „Open Space fórum”, mely a járás szereplőinek igen széles körét gyűjtötte össze egy platformra. A fórumon irányított módon, saját maguk fogalmazhatták meg az esélyegyenlőség területén elérendő legfontosabb célokat, valamint az ehhez kapcsolható tevékenységeket. Az Arany János Általános Iskolában és a Balassa Bálint Szakközép Iskolában lezajlott az esélyegyenlőségi nap, mely a kulcsfontosságú célcsoportot, a gyermekeket szólította meg az esélyegyenlőséggel kapcsolatban. A kisebb helyi településeken megvalósult helyi közösségfejlesztő tevékenységek a helyi esélyegyenlőségi célcsoportok részvételével, bevonásával valósult meg azzal a céllal, hogy a területi együttműködés ténylegesen új alapokra kerüljön. A 6 alkalommal ülésező esélyegyenlőségi kerekasztal folyamatosan nyomon követte és egyúttal becsatornázta a projekt keretében bevont helyi szereplők véleményét és tapasztalatait. A projekt keretében egy 12 főből álló koordinátori hálózat kialakítására is sor került. Feladatuk olyan képességek elsajátítása és gyakorlása volt, amelyekkel a helyi közösségeket hatékonyabban meg tudják szólítani és bevonni őket a közösségi tevékenységekbe is. Ezen túlmenően a koordinátorok konkrét helyi közösségfejlesztő akciókat is megvalósítottak. A járási szintű esélyegyenlőségi programterv megalapozásához szükséges volt egy részletes helyzetfeltárásra. Ennek részeként sor került dokumentumelemzésre, mélyinterjúk készítésére és a nemzetközi jógyakorlatok átvizsgálására is. A fejlesztés eredményeként létrejött egy járási szintű együttműködési program, melyben az esélyegyenlőségi intézkedések nem központilag fogalmazódnak meg, hanem a témában érintettek bevonásával. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósulhatott meg.
