Esztergom, 2016 (2. évfolyam, 1-12. szám)

2016-02-09 / 2. szám

kai kapcsolatban még egy érdekes újdonságról kell szót ejteni, ami ugyan csak laza kapcsolatban van a Bazilikával. Rudnay érsek megbízta az esztergomi Szent Anna templom megtervezésével. Azon felül, hogy ez a körtemplom a magyar neoklasszicista építészet egyik gyöngyszeme, egy műszaki érdekességgel is rendelkezik: a falazott kupola feletti külső kupolahéjat az akkori szakmai szokásokkal ellentétben nem hagyományos rudakból és gerendákból szerkesztett faszerkezettel alakította ki, hanem egy alsó gerenda koszorúra és egy felső gerenda gyűrűre illesztett, sugárirányban elhelyezkedő, úgynevezett de l’Orme- tartók tartják a héjazatot. A de l’Orme-tartókat, vagyis magyarul „ramonádokat” íves tartókként használták, oly módon, hogy 3-4 deszkát, illetve pallót álló helyzetben összecsavaroztak, illetve szegeztek, és utána a szegélyüket ívesre fűrészelték. A ramonádoknak többféle felhasználása is volt, például boltozatok zsaluzásánál, vagy faboltozatok bordáiként is alkalmazták őket, de külső kupolahéj alátámasztására hazánkban Packh előtt még nem volt példa.” Ennek megfelelően nemcsak, mint a szokásostól eltérő kinézetű keresztény templomra, de kora legújabb építészeti technológiáit tartalmazó struktúrát is megcsodálhatjuk a Szent Anna-templomot. Eme építészeti kompozíció számos jegyében kötődik a klasszicizmushoz. Az impozáns hatást növeli a homloktérben látható hat görög dór oszlop, az azok által tartott előcsarnok és a mindezek fölött lévő timpanon, melyre az alapító óriási címerét helyezték. Az előcsarnok két oldalán a

templomkertben egy-egy 2,5 méter magas angyal áll, mely szobrok alkotója az idézett könyvben csak, mint „Herczeg, magyar származású bécsi szobrász” szerepel. A közel 800 főt befogadni képes templom főoltárképét Hesz János Mihály festette. A templomhoz tartozó harangtoronyban lévő harangok a Mária Terézia-féle vártemplom tornyából származnak, a nagyobbik harangon Szent Ferenc alakja látható, a kisebbiken a Boldogságos Szűz képe van.

_________________/V__________________________________________________________________________________

Bemutatják Angliában Becket Szent Tamás Esztergomban őrzött ereklyéit

Nagyszabású rendezvénysorozat keretében mutatják be tavasszal Nagy-Britanniában Becket Szent Tamás Esztergomban őrzött ereklyéit.__________________________________________________________________________________

Szabadhegy Péter londoni magyar nagykövet tájékoztatása szerint a május 23. és 29. között zajló rendezvénysorozat nyitó eseményein magyar részről jelen lesz Áder János köztársasági elnök, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Romanek Etelka, Esztergom város polgármestere is.

Az eseménysorozatot május 23-án ünnepi szentmise nyitja meg a Westminster-székesegyházban, az angol-walesi katolikus egyház londoni főtemplomában. A misét Erdő Péter mutatja be Áder János és Semjén Zsolt jelenlétében. A szentmisén jelen lesz Vincent Nichols westminsteri érsek, az angol-walesi katolikus egyház első számú vallási méltósága, a katolikus és az anglikán püspöki kar, a brit kormány, valamint a szellemi és a művészeti élet vezető képviselői.

Május 24-én az Esztergomból hozott Becket-ereklyéket

az Angliában őrzött relikviákkal együtt a Westminster- apátság, az anglikán egyház londoni főtemploma fogadja ünnepélyes szertartással, szintén a köztársasági elnöki delegáció jelenlétében.

Május 27-én az anglikán érseki palotában tartanak szimpóziumot Becket Szent Tamásról. Ezen a rendezvényen mások mellett Vincent Nichols, valamint Justin Welby, Canterbury érseke, az anglikán egyház vallási vezetője tart előadást.

Esztergom és Canterbury a XII. század óta áll kulturális és vallástörténeti kapcsolatban. Becket Tamás és Bánfy Lukács akkori esztergomi érsek közös párizsi tanulmányai idején került baráti viszonyba, és amikor a II. Henrik angol királlyal szembeforduló Becket 1170-ben mártírhalált halt, tiszteletére prépostságot alapítottak Esztergomban.