Esztergom, 2016 (2. évfolyam, 1-12. szám)
2016-10-11 / 10. szám
60 évvel ezelőtt forradalmat csináltunk Esztergom felfedezése, avagy a hely története Minden forradalom egy születés, egy szülés: van könnyű, vértelen, van nehéz és véres. A magyar nép 1956-ban ismét nemzetté kovácsolódott össze és nem törődve az irgalmatlan túlerővel, a szent szabadság nevében vérét adva hősies harcot kezdett. A népfelkelésből forradalom lett, melynek lángjai hamar elérték Esztergomot is, ahol a fővárosihoz közeli események zajlottak le. A közelgő ünnep, illetve a hatvanadik jubileum kapcsán ennek a históriáját és Mindszenty József forradalomban vállalt szerepének történetét tárjuk most az olvasók elé. Mindszenty József Az egykori esztergomi érsek, bíboros, Magyarország hercegprímása 1892-ben született. 1919. október 1-től Esztergom forradalma Városunkba már október 23-án este eljutott a budapesti népfelkelés híre, de az itteni békés tüntetések csak két nap múlva, 25-én kezdődtek el. A korabeli résztvevők leírásai, elmondásai alapján tudja az utókor, hogy az esztergomi események az első napokban „mámorosán teltek”, fegyveres incidensekre nem került sor. 25-én nagy tömeg gyűlt össze a Széchenyi téren és ott több szónok is a budapestihez hasonló gondolatokat fogalmazott meg. A tüntetéshez a Hell József Károly iskola diákjai csatlakoztak elsőként, ők később, a Hősök terén fáklyás felvonulással adtak hangot szimpátiájuknak. Október 26-án már dinamikusabban és radikálisabban fejezte ki elégedetlenségét a nép Esztergomban. Az események egyik központja ekkor is főtér volt. Itt egyrészt elfoglalták a tanács(vagyis a városjházát, melynek tetejéről leverték az elnyomás jelképét, a vörös csillagot, és a főteremből kiemelték a gyűlölt diktátor, Rákosi Mátyás szobrát, melyet a téren széttörtek. Ugyancsak ekkor történt, hogy az akkor a Széchenyi téren lévő börtönből kiszabadították a rabokat, valamint a kertvárosi katonai táborból a városba irányított öt tank közül az egyiket a tömeg elfoglalta. A városközpontban lévő megmozdulás első sikerein, a forradalmi hangulaton felbuzdulva a felkelők egy része elhatározta, hogy a Sötétkapunál lévő hadosztályparancsnoksághoz megy, hogy felolvassák az ott szolgáló katonáknak az egyetemisták 16 pontját, a forradalom üzenetének lényegét tartalmazó kiáltványt. Az épületnél azonban túlontúl is feszültté vált a helyzet, a katonaság egyik vezetője maga véve át az irányítást a tüntetők ellen kivezényelt tank fölött, belelőtt a forradalmárokat szállító buszba. Ezzel együtt a hadosztályparancsnokság épületéből géppuska sortűz érte a népfelkelés üzenetével érkező polgárokat, és más, a buszon utazó személyeket is. A tragédiában 15 polgári személy vesztette életét, s hatvanan megsebesültek. A sebesülteket a városi kórházban erőn felül végzett szakmaisággal látták el az orvosok és nővérek.
