Esztergom, 2016 (2. évfolyam, 1-12. szám)
2016-01-18 / 1. szám
HELYI HISTORIA A Szent Tamás prépostság históriája Esztergom felfedezése, avagy a hely története Az idei, január 5-i Beckett Tamás-emlékünnepség jó apropója, hogy felelevenítsük az esztergomi helytörténet egyik legérdekesebb és legszebb epizódjának mondható történetet, a Szent Tamás-hegyen elrejtett prépostságot. A mártírhalált halt canterbury érsekről elnevezett magaslat, illetve az ott található regényes múltú városrész különösen érdemes az újabb és újabb vizsgálatra és emlékezésre. A Szent Tamás prépostság a középkori Esztergomban épült, egy, a harmincnyolc templom közül. Ezek közül eddig huszonegynek már sikerült a maradványait azonosítani,remélj ük, hogy végül sikerül mindegyikről a valóságban is számot adni. Főleg Györffy György kutatásai alapján tudjuk, hogy az 1170-ben meggyilkolt, és 1173-ban már szentté avatott Tamás érsek tisztelete gyorsan elterjedt Európában. Angliában 1185-ben Balduin canterbury érsek tervezett prépostságot, illetve társas káptalant alapítani emlékére a Canterbury melletti Hackingtonban, ahová a mártír hamvait is át akarták helyezni. Ez azonban különböző okok miatt elmaradt. Ezzel szemben egy 1191. évi adat arról szól, hogy az esztergomi Becket Szent Tamás prépostság megkapta a pesti vásárvám felét, - tehát a Szent Tamás templomnak ekkor itt már állnia kellett. A korai magyarországi építést és Becket korai helyi tiszteletét több dolog is bizonyítja. Ezek között az egyik legfontosabb érv, hogy az esztergomi érsekségnek voltak kapcsolatai a korabeli angol egyházzal. Kutatóink egy része úgy tartja, hogy Lukács esztergomi érsek (1158- 81) és Becket Tamás párizsi tanulmányaik idejéből személyesen is ismerték egymást. Tudjuk, hogy Lukács az 1156 előtti években Párizsban végezte tanulmányait, ahol az angol Girardus Puellánál tanulta a kánonjogot, majd érseksége idején Beckethez hasonló keménységgel védelmezte egyházának jogait a királlyal szemben. Becket Szent Tamás tiszteletének korai magyarországi elterjedését igazolják továbbá a régi Magyarország területén szép számmal előforduló templomi patrocíniumok, illetve az ezekből keletkezett helységnevek egy része is. Egy 13. század végi bolognai dokumentum, valamint az 1510. évi másolatban fennmaradt magyar nyelvű Margit-legenda pedig arról tudósít, hogy Árpád-házi Szent Margit kedvelt olvasmányai közé tartozott Becket legendája. Becket Tamás A Becket Szent Tamás prépostság (egy 1285. évi oklevél említése szerint), mint az érsekség egyik kisebb káptalana működött a 12. század végétől 1543-ig, Esztergom törökök általi elfoglalásáig. Történetéről középkori oklevelek, egyéb írott források tanúskodnak. Prépostjait és kanonokjait 1209-től az esztergomi főkáptalan tagjai sorában említik. A társas káptalan 6 kanonokból állt, akik minden vasár- és ünnepnapon énekes misét és vesperást tartottak, hétközben pedig egy „hetesnek” naponta kellett misét mondania a Szent Tamás templomban. Prépostja a főkáptalanba tartozó prépostok közül a harmadik, rangban pedig a főkáptalan kanonokjai között a hetedik helyen állt. Tekintélyét tanúsítja egy 1211. évi adat, amely szerint ekkor az érseknek a pápához küldött megbízottja, és aki 1222-1245 között több alkalommal a pápa megbízásában járt el Magyarországon. Maga a prépostsági templom és káptalani épületek már 1543-ban elpusztulhattak, amikor a vár védői a hegytetőn elhelyezett török ágyúütegeket lőtték. A várral szemközt emelkedő, azzal majdnem azonos magasságú hegy tetején a törökök 1594-ben erődítményt építettek, amelyet „Tepedelen”-nek (= Fej-lyukasztó) neveztek. Az egykorú leírások szerint a kétszáz főnyi őrséget befogadó erőd fontos szerepet játszott Esztergom törökkori ostromaiban. Alaprajzát Claudio Cogorano olasz hadmérnök 1595. évi felméréséből ismerjük, képét több 16-17. századi látkép megörökítette. Egy 1685. évi metszet még jelöl kisebb épületromokat a hegytetőn, a palánkvár szétbontásakor azonban a romokat is elbontották, illetve a falmaradványokat eltemették. A 12. századi templom alapfalának csupán kis részletét sikerült eddig feltárni 1992-ben a hegytetőn, a Becket Tamás utca 20. szám ház kertjében. A185 centiméter vastag alapfal jelentős méretű épületre enged következtetni - melynek régészeti feltárása még a jövő feladata.
