Esztergom, 2016 (2. évfolyam, 1-12. szám)
2016-05-10 / 5. szám
Költészet Napja Esztergomban Esztergom rangos helyszínen, a Vármúzeumban tartott idén a költészet napját. Az április 11-ei ünnepségen egy költő és egy költőket remekül tolmácsoló színművész kalauzolta az érdeklődőket a líra világába. „Esztergom, ez a Pilis és a Duna közé teremtetett, ezeréves város a maga történelmével, szellemiségével nem véletlenül lehetett múzsája a magyar irodalom olyan alakjainak, mint Balassa Bálint, Csoóri Sándor, vagy éppen Babits Mihály. Ebben a városban benne van mindaz az elmondhatatlan derű és könny, ami az igazi nagy költők legkiválóbb alkotásaiban megfogalmazódik” - ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Romanek Etelka polgármester a publikumot a Magyar Költészet Napja ünnepségen. A Vármúzeum lovagtermében elsőként Szepesi Zsuzsanna lépett a közönség elé. Az Esztergom környékről származó, de ma már Pomázon élő költő, meseíró, tanár versei, novellái, meséi több antológiában, folyóiratban és mesekönyvekben jelentek meg. Nagy élmény volt a költő személyes tolmácsolásában hallgatni költeményeit, illetve a versek világáról szóló, átfogó képet adó gondolatait. Szepesi Zsuzsannát Horányi László zenés-lírai összeállítása követte, melyben az ismert színművész Sinka István-estjének veretes részleteivel, valamint Ady Endre, József Attila, illetve a kortárs lírikusnak számító Jantyik Zsolt csodaszép verseivel kápráztatta el a jelenlévőket. Amikor a magyarokról szólt az európai foci Május 31-én Esztergomban látható a Magyarok a Barcáért című film, mely a magyar foci legnagyobb dicsőséget jelentő időszakának, az Aranycsapat fénykorának legendáit idézi fel. Azokat a futballistákat, akik az FC Barcelonában lettek később világsztárok: Kubala László, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán. Magyarok a Barcáért című film legfontosabb üzenete messze túlmutat a fociban elért sikereinken. A magyarok tehetségéről, a nagy álmokról és azok megvalósításáról, a kitartásról, a helytállásról, 1956-ról, a barátságról, a hazaszeretetről és a honvágyról beszél a film, a három zseni életén keresztül. Természetesen látjuk a csodás gólokat is, a Helsinki Olimpia döntőjét, a berni VB döntőt, de a film közben igazi moziként szórakoztat bennünket, és nem csak a futball szerelmeseit: elgondolkodtat, megnevettet, vagy éppen könnyeket csal a szemünkbe. A filmben megszólal Kubala, Kocsis, és Czibor fia mellett Luis Suarez, a Barca egykori sztárja, a csapat több veteránja, valamint Dunai Antal, és olyanok is, akik azóta már odafentről szurkolnak a magyar válogatottnak: Grosics Gyula, Buzánszky Jenő, Illovszky Rudolf, Gyetvai László és a nemrég távozott Rudas Ferenc is. Azt, hogy Európa legnagyobb stadionja (a Camp Nou) egy magyar (Kubala László) miatt épült, és hogy az FC Barcelona nem lenne a Kocsis világ egyik legjobb klubja a három magyar játéka, tehetsége és zsenialitása nélkül, minden magyarnak tudnia kellene. A film különösen fontos az ifjabb generációk számára, akik Messit imádják, az ő neve szerepel a pólójukon, és talán nem is tudják, hogy a Barca első aranykorának Messijét Kubala Lászlónak, Neymarját Kocsis Sándornak, Suarezét Czibor Zoltánnak hívták. A Magyarok a Barcáért című filmet Esztergomban a művelődési házban május 31-én láthatja a közönség. A filmet háromszor is levetítik, az előadások kezdete: 13 óra, 16 óra és 19 óra. A belépőjegy 1300 forint, de az első két előadásra a diákoknak ingyenes. Magyarok a Bar fáért
