Északkeleti Ujság, 1919 (11. évfolyam, 1-13. szám)
1919-02-22 / 8. szám
2-ik «Ida!. 8-rk Ktim. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK Vetzák Ede, Tóth Gusztáv, dr. Adler Adolf, dr. Tóth Ernő, dr. Balázs József, Csenged Imre és Néma Gusztáv. Határozat az lett, hogy megkérdezik a belügyminisztert, hogy érvényes volt a közgyűlés, vagy s:m. Elnöklő, h. polgármester dr. Kovács Lajos indítványát határozat alá nem bocsátotta. Ezután Tóth Gusztáv indítványt tett a községi közmunkák felvétele tárgyában, ezzel kapcsolatban dr. Adler Adolf a nagykárolyi fényi ut kiépítését, dr. Kovács József a közkórházi építés sürgetését, dr. Rooz Elemér egy vármegyei gyermekmenhely létesítését sürgette, dr. Balázs a lakásínség és a Munkás-otthon kérdését tárgyalta és még sok üdvös intézkedés került szóba, mely közérdekű kérdések intézésére egy közmunkaügyi ‘bizottság szervettetett, ennek élére slnökül Debreczeni István nyug. polgármester választatott meg. A gyűlés berekesztése elölt dr. Kovács Lajos azt indítványozta, hogy a Néptanács első gyűlése alkalmából a kormányt üdvözölje, mely indítvány egyhangúlag elfogadtatván, azt elnöklő h. polgármester határozatként kihirdette. Ezzel a néptanács első és igen érdekes ülése véget ért, mire elnök azt befejezettnek nyilvánította és berekesztette. Másoáik ülés. A Néptanács f. hó 19-én d. u. 3 órakor a polgármester hivatalos helyiségében tartotta meg második közgyűlését Nagy Antal h. polgármester, adóügyi tanácsos elnöklete alatt. Napirend előtt dr. Adler Adolf kért szót és felemlíti, hogy „Népszava“ f. hó 15-iki •zámában egy tudósítás jelent meg, amely a február 2-iki közgyűlés megtartását ellenforradalmi magatartásként említi. Minthogy a törvény ellenére megtartott közgyűlésen részt vett és állítja, hogy ott senki olyan részt nem vett, akinek ellenforradalmi érzelmei lennének, mert ilyen egyének nincsenek is a városban és hogy a közgyűlés megtartása nem ellenforradalmi tendenciából, hanem jogi tévedésből történt, indítványozza tehát, hogy írjanak fel a „Népszava" szerkesztőségéhez, hogy szíveskedjék rektifikálni a közleményeket ily értelemben. Tóth Gusztáv szólalt fet és kijelentette, hogy a kérdéses tudósítást nem a párt kebeléből küldték fel és a nagykárolyi szociáldemokrata párt sem lát ellenforradalmi tendencia fenforgásáta közgyűlés megtartásában, kéri, hogy a pártot kérjék fel, hogy t rektifikálás céljából írjon a Népszavának. A Néptanács ily értelemben határozott. Ezután dr. Sotnossy Miklós városi tanácsos terjesztette elő igen ügyesen megkonstruált szép beszéd kíséretében a tanács egyhangú állásfoglalását Néma Gusztáv h. polgármester lemondásával szemben. Beszédében vázolta Néma Gusztáv kiváló egyéniségét, nagy munkabírását, bokros erdemeit és azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy ebben a szomorú időben a várost a krízisen átsegítse. Indítványozza a tanács nevében, hogy keresse meg a Néptanács a k rmánybiztost, hogy a helyettes polgármester lemondási kérelmét ne fogadja el. Dr. Kovács Lajos szólott ezután, aki hozzájárul az indítványhoz, de kijelenti, hogy a február 2-iki közgyűlés határozatát törvénytelennek és semmisnek tartja és az ügyeket a néptmáccsal kéri letárgyaltatni. Dr. Vetzák Ede kijelenti, hogy maga részéről is hozzájárul Somossy dr. indítványához, mert azt tartja, hogy Néma Gueztáv a legalkalmasabb egyéniség arra, hogy ebben a történelmi nagy időkben a város élén álljon és azt hiszi, hogy ebben a felfogásban nem csak a néptanács minden tagja, hanem a város minden lakosa osztozik, a február 2-iki közgyűlésre vonatkozó állásfoglalást azonban a Néma Gusztáv lemondására vonatkozó kérdéstől elválasztandónak tartja, mert a február 2-ára összehívott közgyűlés megtartása törvényellenes és határozatai érvénytelenek és a határozatikat utólagosan semmiféle néptanácsi határozattal érvényessé tenni nem lehet, hanem az ügyeket a néptanács elbírálása alá kell terjeszteni. A néptanács akként határozott egyhangúlag, hogy Néma Gusztáv személye iránt bizalmát nyi vánitja és felkéri a kormánybiztos urat, hogy lemondását ne fogadja el, a február 2-iki közgyűlés tárgysorozatába felvett ügyeket pedig a néptanács által letárgyalandóknak jelentette ki. Ezután a néptanács hozzáfogott a február 2-ikára összehívott közgyűlés tárgysorozatába felvett ügyek letárgyalásához. Ezek a tárgyak már a képviselőtestület szabálytalan ülésén letárgyaltattak, de épen ezért a néptanács újból tárgyalta. Itt csak azon ügyeket említjük, melyekben eltérő határozat hozatott. Így Hintalan István járványkórhazi ápoló drágasági segélye 300 K helyett 600 libán állapíttatott meg. A rövid felmondással elbocsátott dijno- kok részére fejenként 150 K egyszeri segély állapíttatott meg. Az Anya- és Csecsemővédelem támogatására évi 1000 K állapíttatott meg. Magyarország területi épségének védelmi ligája átiratát csatlakozás iránt Tóth Gusztáv felszólalására, hogy ez az egylet konzeivativ és reakciós célokat szolgál(?) és a kormány progranimjában az önrendelkezési jog áll, irattárba teszi. Szerintünk azonban, ha nem is ezen egylet utján, de minden eszközzel meg kell akadályoznunk az ország feldarabolását. Ä Somos megmentése. Uj korszak virradt reánk a forradalom vívmányainak diadalra jutásával. Uj korszak, friss verőfény, melynek világossága mellett másnak látszik minden dolog. Régi témát rántunk elő megint a feledés homályától, a megértetlenség útvesztőjéből. Talán ha rásüt a szociális megértés napja, máskép fog festeni a kérdés, mint eddig. Hányszor, de hányszor vettük szőnyegre s Somos-erdő ügyét. Hiába irtuk meg, hogy a város vérszegény gyermekeinek, tüdőbetegeinek, a természetet kedvelő nagyközönségnek szüksége van egy erdős területre és hivatkoztunk a Somosra, mely valóságos áldás a városra nézve, azért csak az történt, ami az uradalomnak pénzügyi szempontból hasznosabb, az egész városnak károsabb volt. Eladták a Somost és a fák irtását kérlelhetetlenül megkezdték. Hiába irtunk eddig erről a kérdésről, süket fülekre találtak szavaink, mert az illetékes hatósági és társadalmi körökn«k még bátorságuk sem olt hozzá, hogy a lakosság érdekében felezólaljenak az uradalomnál. Megakadályozni pedig c»ak úgy tudták volna a fák kiirtását, ha más vevőnél többat adtak volna érts. A város pénztára ezt a nagy terhet nam birta volna ki, igy hát a lehetetlenségek kategóriájába soroltuk ezt az utópisztikusnak látszó tervet. De ma uj lehetőségek nyíltak. Ma már nem látszik utópiaztikusnak, hegy 16 ezer embernek is lehessen az élethez annyi joga, mint agy nábobi uradalomnak egy pár ezer korona nyereséghez. Ma már nem lehet ezt a kérdést csak azzal elintézni, hogy ki ád többet érte. A birtokok osztásánál, mikor egyesek is jogot nyerhetnek 10—20 hold föld örök bérletéhez, mennyivel inkább joga lehet egy városnak ahhoz, hogy közvetlen szomszédságában levő, egészségi intézményeihez nélkülözhetetlen helyet megszerezze. Meg kell vennünk minden esetre az erdőnek azt a részét, mely közvetlenül csatlakozik a városi telkekhez. Tehát az erdőbe vezető ut két oldalán elterülő pusztaságot, csikós kertet és fás helyet 30—40 holdnyi terjedelemben a város részére kell megszerezni. Ez a terület közvetlenül kapcsolódik a városhoz és egyrészt teleplakások létesítésére, másrészt sétakertnek, tüdőbeteg gondozónak kiválóan értékes. Ma, amikor már a városi hatóság is elhatározta a tüdőbeteg gondozó intézet felállításának támogatását, ha komolyan veszi az egész akciót, ha lelkén viseli, hogy a tüdőbetegek csakugyan meggyógyuljanak és egy intézmény költsége ne legyen kidobott pénz, akkor csakugyan azon lesz, hogy a lehető legmegfelelőbb elhelyezést biztosítsa neki. Erre pedig a Somosnál ideálisabb, jobb helyet kapni nem lehat. Azután nem kell megfeledkeznünk a gyermekeink egészségéről, a magunk szórakozásáról és üdüléséről sem. Olyan időket fogunk élni, amikor sokat kell dolgoznia minden embernek éa megóhajt egy kis pihenést is mindenki. Hova megyünk akkor Nagykárolyban? Más városok házakat bontottak le, hogy fás teret csináljanak a közönség részére. Hát akkor csak nem fogjuk engedni, hagy a mi városunk egyetlen erdejét az erünk előtt levágják és bankóvá változtassák. Ajánljuk a kérdést a szabadon gondolkozó és agilis néptanács figyelmébe, hogy vegye kezébe az ügyet és közérdekű ügyhöz illő buzgósággal és kitartással forszírozza ki a közmegelégedésre szolgáló megoldást. Nyilatkozat. Mint a vidéki érdekeltség csatlakozásával megalakult Nagykárolyi Keresztény Szociális Párt elnöke, nem hagyhatom kifogás nélkül a „Népakarat“ helyben megjelenő lap „Keresz- tényszociálisok múlt heti gyűléséről" cimü közleményének azon kijelentését, hogy én megnyitó beszédemben a város polgárainak nem keresztény részét betolakodóknak neveztem volna. Ez az állítás nem való és helytelen, sőt szavaimnak rosszakaratú szándékos félremagyarázása, mellyel csak a hazafias és békés együttműködés lehetőségét igyekeznek megnehezíteni.
