Északkeleti Ujság, 1919 (11. évfolyam, 1-13. szám)
1919-02-15 / 7. szám
2-iW oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 7-fc Mám. j A csehek erőszakos elnyomási politikájára jellemző, hogy a szini előadásokat minduntalan betiltják. Legutóbb a Pacsirtát sem engedték előadni, mert magyaros dalok vannak benne. A magyarság Rossi olasz tábornokhoz ment panaszra, aminek eredménye az lett, hogy előadhatták a darabot, sőt a szereplők nemzeti szalaggal díszítették fel magukat és az egész közönség lelkesen tüntetett a magyarság mellett. Szervezzünk polgártanácsokat! Sokan tűnődnek azon, mi az oka, hogy bár a polgári elem a mai kormányzatban többségben van, ez a kormányzat mégis egyre inkább eltolódik balfelé az államhatalom mindjobban a szociáldemokrácia kezébe siklik át s a Kun Béla és vértszomjazó társai által követelt proletár diktatúrát a szociálisták mindjobban beviszik az «rszág kormányzásába^ A természet törvényei sehol oly biztosan nem alkalmazhatók, mint a társadalom és politikai tudományokban. És aki az erők szétválasztásának és öiszetevésének tanával tisztában van, annak nincs mit tűnődnie a mai helyzeten. Egy pillantás a politika sakktáblájára s meg fogja neki adni a nyitját annak, hogy miért kerül mindenütt előtérbe az ipari munkásság és miért nem juthat szóhoz sem a polgárság, sem a földmivesség. És ha a polgárságról néha mégis szó esik, miért marad ez csak porhintés a polgárság szemébe és ha a földművesekről van szó, miért intézi ezeknek sorsát az ipari munkásság ? Minden országnak olyan a kormánya, aminőt megérdemel. Mert hiszen minden kormányzatot az ország népének politikai erői emelnek fel, vagy sodornak le. Az országban megnyilatkozó politikai erők determinálják a kormányzást. A kormányzat jobbra vagy balra tolódik el, de mindig abban az irányban, amely irányban a nagyobb, az intenzivebb politikai erő hat. Mindig a nagyobb erőkomponens adja meg a politikai rezultáns irányát. Az ország jelenlegi politikai viszonyai mellett nem is lehet az máskép, mint hogy a kormányzat, az egyedül megnyilatkoió politikai erő a szociáldemokrácia irányában halad, lévén a másik erőkompenen?, a polgári szinte a nullával egyenlő, vagy ennél alig valamivel több. A polgárság a forradalom óta politikailag egyáltalán nem nyilatkozott meg. Mintha megelégelte volna forradalom vívmányait, félrevonult a politikai küzdőtérről, átengedte az összes politikai frontokat a szociálistáknak, mintha ezt a forradalmat a szociálisták nem a polgársággal együtt csinálták volna. És a parasztság ? Hát meg lehetett volna-e csinálni a forradalmat, sikerült volna-e az, ha a magyar paraszt, a magyar gazda, a magyar földműves, a magyar földmunkás annak ellene szegült volna? Pedig a paraszt csak úgy ki van nullázva a mai kormányzatból, mint a polgárság! Az oka pedig ennek nem az, hogy a szociáldemokrácia bámulatos politikai érzékkel, yalóban dicsérendő vasszorgalommal és energiával dolgozik programmja keresztülvitelén. Ez kötelezettsége a szociáldemokrata pártvezetőségnek a pártjával szemben, mely a szocialista programm minél gyorsabb, minél teljesebb keresztülvitelét követeli a pártvezetőségtől és az ebből delegált miniszterektől. A szociáldemokraták a maguk szempontjából igen' helyesen cselekszenek, hogy minden hatalmi pozíciót elfoglalnak, amelyet a polgárság a maga számára meg nem véd. A szocialisták sehol polgári ellenállásra, sehol még csak ellentmondásra sem találnak. A polgárság tespedten viseli az „ellenforra- dalmár“ kainbélyegét és unott egykedvűséggel és tehetetlenséggel pofoztatja a sorsát az egyik méltánytalanságból a másikba. Hogy ez Így egyáltalán nincsen rendjén, arra kár a szót vesztegetni. Ezt napról-napra egyre jobban érzi mindenki, aki polgárembernek, vagy polgárproletárnak tartja magát. De azért még sem tesz senki semmit, hanem kezeit tördelve, sorsát átkozva, némán és mozdulatlanul tűri mindenki azt, hogy ahányszor megvirrad, a polgárság ellen elkövetett újabb merényletek kakasszava rikoltson a polgárember fülébe. — Az a polgárság,^ mely ilyen birka- türelemmel hajtatja magát a vágóhidra, melv ilyen, a vértanukat megszégyenítő béketüréssel hajtja fejét a bárd alá, az meg is érdelmi a sorsát. Pedig a segítség egészen közelfekvő. Csak le kellene kopirozni a szociálistékat. Csak ugyanúgy kellene cselekedni, mint ők cselekednek, mint ők cselekszenek, csak fel kellene ismerni a szervezettség erejét, ahogy azt a munkásság felismerte. Nem kellene itt se bölcsek köve után kutatni, se a történelmet, se a politikai tudományokat segítségül hivni, egvedül a polgárság szervezettségének erejét kellene a mérlegbe dobni és a polgárság minden ellensége kénytelen lenne hátrább lépni az agarakkal. Ha a polgárság úgy megszervezkedne mint a munkásság, ha sorjában az ország minden egyes városában és községében megalakulnának a polgár- ill. paraszttanácsok, melyek épugv szót követelnének a kormányzásban, mint a munkás- illetve katonatanácsok, ha a polgárság csak úgy követelné a polgárság felfegv- varzését s a proletariátus lefegvvarazését, ahogy a proletariátás követeli a polgárság lefegyvere- zését s a proletariátus felfegvv*r*zését, ha a polgártanácsok mindannyiszor felemelnék tiltakozó szavukat, ahányszor a szociáldemokrácia egy uiabb harakirire akarja kényszeríteni a polgárságot, szóval, ha a polgárság is magmutatná, hogv van, hogy létezik, hogy ereje is van még, ha mint erőkomponens kezdene számba- jönni, a politikai felek iránya azonnal megváltoznék, a kormány nem egy párt, illetve egy osztály által diktált munkanrogramm végrehajtója, hanem pártok, illetve osztályok fölött állva ezek egyezségeinek liquidálója lenne. — És haj akár a kormány, akár szociáldemokratapárt útjába akarna állani, annak, hogy ne egészséges alapon létrejött egyezmények haj- tassank végre kormánvhatóságilag, hanem továbbra is követelnék a szcciális-párt programjának a kormány által való keresztülvitelét, akkor erre szocialista választ kellene adni kimondani a polgárság sztrájkját. És kimondani mindannyiszor, ahányszor nem a munkásság méltányos követeléseit akarnák teljesittetni a szociálisták, hanem újabb jogtalanságot akarnának elkövetni a polgárságban. Am lássa azután a munkásság, hogy mire megyünk, ha nem karöltve dolgozunk az ország jólétének emelésén, hanem egymás ellen harcolunk. Ám lássa ezután a munkásság, hogy elegendő-e a testi erő ahhoz, hogy mindenkinek meg legyen a mindennapi betevő falatja hogy mindenkinek legyen fejét hová lehajtania, iesz-e orvos, aki a munkás eletét megmenti, lesz-e posta, lesz-* vasút és lehet-e egy ®rszá- got kormányozni es eligaigatni az intelligencia, a tanult proletár, s polgárproletár, a polgárság nélkül. Nem a munkásság ellen, hanem a porgárság jogos érdekeinek meg.édésért mindenütt meg kellene alakítani a polgári tanácsokat és ezeket egy központi vezetés alá kellene helyezni. Csakhogy ezt is minél hamarább meg kell Unni, mert — periculum in mora I Színház. A fogytán levő újdonságok között Ne- ményi direktor egy-egy régi értékes darabot is felújít. így került színre az elmúlt szombaton és vasárnap A bőregér, Straussnak művészi zenéjü operettje és kedden, szerdán Királynőm meghalok érted, a legutóbbi évek egyik legeredetibb magyar darabja. Nagyon helyes a régi szerzemények felújítása, mert a fiatal nemzedékre nézve veszteség is lenne az értékes régi darabok nem ismerése: Még nagyon sok olyan darab van hátra, amelyiknek az előadása kulturális szolgálat. A bőregér előadását nagyon rontotta a hiányos és tökéletlen zenekari kiséret. ügy látszik, hogy a szezon alatt már hiába várjuk * zenekar regenerálását. A közönség türelme már fogyóban van. Az előadás nem tartozott a jobban sikerültek közé. A kellő hanganyagot nem tudta a társulat szállítani és ebben az operettben kivételesen énekelni is kell tudni. Egyes szereplők részéről azonban sok igyekezetét és ügyességet tapasztaltunk. Perényi Meláni szép alakja és toilettjei mellett több melegséget és odaadást tanúsított, mint máskor szokott. Dorner, Váradi és Szép Gyula helyes alakítással szolgálták az összhatást. Jeney és Kun komikus szerepeik kiaknázásával váltak a siker előnyére. A királynőm meghalok érted előadása egyike volt a legjobb drámai előadásoknak. Az összes szereplők jelentékenyen közreműködtek a siker érdekében, de minden alakításnak fölötte álló művészi munkát végzett Váradi Borinszky tanár szerepében. Az őszintén átér- zett szerepet nagyon rokonszenvessé tudta tenni minden jellegzetes féíszegség mellett is A férj szerepében Neményi is eredeti, különleges és minden jelenésben egységes alakítást produkált. Szép Gyula kemény, férfias megjelenéssel, kifejező arcjátékkal és jól lüktető hangsúlyozással hatott. Huzella Irén a reá jutott passzív szerepet is élénken játszotta meg. Csütörtökön újból Szybill került síinre telt ház előtt, a már kipróbált jó előadásban. Pénteken Majd a Vica! ment. Szelényi Ilonka hosszas pihenés után újból egy kedves estét szerzett ai őt kedvelő károlyi közönségnek. Váradi finom alakítása, Dorner és Szép Gyula érdekes amerikai karikatúrái és Huzella, Neményi helyss játéka biztosították a sikert. V-- ■ v í
