Északkeleti Ujság, 1919 (11. évfolyam, 1-13. szám)
1919-02-08 / 6. szám
XL évfolyam. Nagykároly, 1919. február 8. 6~ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — A NAGYKÁROLY] KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Ulölizetési árak: E; é?z évre .............................. Fe lévrf .............................. Ne gyedérré .............................. Ta nitókfiak egész, évre .. 20 korona- - 10 , 5 14 , Főszerkesztő: DR. VÉ7ZÁK EDE. HS8JBL2HIK HINDS” S20HBATGN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: |j NAGYKÁROLY, SZÉCHENYÍ-U%CZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R^. fíÁGYKAROLY.) ||j Hirdetése': úgy an t^gv etetnek fel. Nviltiér sora 1 K 20 fillér. It! - n Serror! Azt hittük, hogy ezt a sötét szót, melynek fogalma mögött a csendőrszurony fénye csillan meg emlékezeUinkben, a forradalmi átalakulás kiirtotta a társadalmi élet szótárából. Azt hittük, hogy ezentúl nem lesz elnyomott vélemény, nem lesz elfojtott igazság. Csalódtunk. A gondolatszabadság egéről szétvert felíegek helyett újak gyülekeztek, nem fontos, hogy mit takarnak, csak az, hogy fellegek és nem engedik az igazság napját sütni. A terrornak soha sincs igaza. Aki ehez az eszközhöz nyúl, azért akarja elnyomni az ellentétes véleményt, mert azzal nem tud megbirkózni, ha mar világrajött. Csak úgy tarthatja fent a maga igazát, ha az ellentmondást elfojtjaAz igazság állja a bírálatot. Sőt az igazság akkor marad igazság,' ha átesett a tüzpróbákon. Az a vélemény, amelyik ellenvélemény hiányában egzisztál, rövidéleiii. Ha erős a maguk igazsága, miért nem hagyták a szociáldemokraták a keresztény szociátista párt vasárnapi gyűlését megtartani? Ha büszkék ők arra, hogy nagyrészük van a szociális átalakulás kivívásában, miért áldozzák fel saját vívmányaikat könnyű győzelmekért? Ha ők tartják magukat, azoknak, akik felszabadították a gondolatot és megszüntették a tenor uralmát, miért nem tisztelik vívmányaikat? Hiszen eddig épen a szociáldemokraták érezték a terror átkos uralmát a legérzékenyebben és ma ők lennének, akik a gondolatra békjót raknak? Nem hisszük, hogy a szociáldemokrata párt hivatalosan rendezte volna azt a rendzavarást, amelyik lehetetlenné tette a keresztény szociálisták vasárnapi gyűlését. A párt hivatalosan egyebet nem íehetett, mint szemébe nézni az ott hirdetett igéknek és a szó, az ész fegyverével leverni azokat. Hogy nem ezt tette, azt kelt hinnünk; hogy illetéktelen kezdeményezők manővere volt, hogy a pártban olcsó népszerűséget és igy érdemeket szerezzenek, vagy olyan klikk trükkje volt, amelyik nem mert szemébe nézni az ott várt támadásnak. Pedig az igazságot bottal agyonütni nem lehet! 9 Tisztelt Polgártársak! A vihar átrfiorajlik életünk ege felett s a gyönge halandó embert egyesülésre, öszetartásra hívja fel! A hivó szót sokan hallják, de kevesen értik! A forradalom tüze lángba borította az egész országot, hogy elhamvassza a régi, korrupt rendszert de a parázsnak egy szikrája megmaradt, h-'gy a szabadgon- dőlkodás, az egyéni szabadság lobogó tiizénél egy uj világ ébredjen hamvaiból ! Az arany a tűzben tisztul meg, az emberi gondolkodás a megpróbáitatá- ! sok tüzkamrájában, levetvén magáról minden felesleget, minden salakot, meg- j őrizvén a tiszta leszűr- ki kristályozoti élet adó igazságot. így a régi emberekből újak születnek, kik harcolni akarnak és tudnak az emberi jogokért s a nem- : veteket ujjászülő reformokért, a tiszta | igazságért! De ez az eszmékért való küzdelem, mely az igazság nevében folyik, maradjon meg a vihar elmúltával az áldott boldog béke idejére is. itt áll most egy tábor egy zászló alatt, melyre a ;;keresztyén“ szó van felírva, mely zászló alá tömörülnek mind 'szak, kik tudnak és akarnak is harcolni népét boldogító morális alapokon nyugvó szociális eszmékért, szociális igazságokért! Fundementom megvan vetve, a krisztusi szociális eszméket megvalósítani a „keresztyén“ világ ideálizmusa, csak az épület legyen méltó az alaphoz, a programm necsak a piroson legyen tiszta világos betűkkel nyomtatva, de a kerasztül vitelben, a megvalósításban a krisztusi igazságosságot a legragyogóbban tükröztesse visz- sza ! ! ! A háború megmérhetetlen emberi erkölcsi és anyagi értékeket pusztított e! s a forradalmi átalakulás tüze úgy látszik kezd bele kapni a háború alatt sokat szenvedett és nagyon megrongált vallás és erkölcs nemzet, társadalmi és világ fentaríó épületeibe ! Ezt a végveszedelmet, a vallásnak, az erkölcsnek emez elpusztítását, nekünk, kik a jövőbe tudunk látni, meg kell akadályoznunk ! ! A régi megmételyezett, megrontott társadalmi rend és politikai irányzatok romjain egy uj világot, egy uj társadal♦Gönczy Sándor helybeli ref. lelkésznek a „Keresztény szociális párt“ múlt vasárnapi nagy gyűlésére szánt beszéde. imát, egy uj, szabad függ' .en, demokratikus, szociális, de erköicsi alapokon I nyugvó magyar köztársaságot akarunk!! Gyászolunk, sírunk minannyian, : mert fekete gyászba öltözött ma szegény magyar hazánk; de az örömkönnye megcsillan szemünkben s örömében hangosabbat dobban a szivünk, ha arra gon- j dőlünk, hogy bár tömérdek áldozat árán, de örökre megszabadultunk a; mindent leigázó népet, jogot, szabadgondoikodást elnyomó királyi uralom alól! Ez az örömérzés hatja át szivünket, ha arra gondolunk, hogy egy. uj világ megteremtésén kel! fáradoznunk, mely a népnek jogot, | igazságot, megélhetést, munkát, szabad- j ságot'és boldogságot biztosit. Az igazi I kew-.sziyénség már régóta ezért küzdött és ezért küzd ma is! Á testvériség érzete, az összetartás a legideálisabb dolog s ezt megnemesiti I az a tudat, ha az összetartás a krisztusi szociális eszmékért történik. Hiszen a „kereszténységtől“ a szocializmust elválasztani nem lehet, hiszen tudjuk, hogy maga Krisztus volt a legelső s legnagyobb szocialista s ha mi még halvány árnyképei sem lehetünk a Krisztusnak, de ebben a szellemben nevelkedve más eszmékért mi nem is küzdhetünk. Ha kereszténység nincs, nincs szocializmus, ha vallás nincs, nincs társadalmi rend, mint egyik költőnk I mondja: „minden országnak támasza, taipköve a tiszta erkölcs, mely ha elvész, Róma megdől s rabigába görbéd!“ Ha nem a szociális eszmékért küzdünk, hamis próféták vagyunk s nem értjük a Krisztust, a szentirást! A „ne lopj“ isteni törvényt nemcsak lefelé, de felfelé is, nemcsak az alkalmazottal, de a munkaadóval szemben is hangsúlyoznunk kell. A „ne ölj“ parancsa kötelező nemcsak az aiatvalókra, az államfőkre, de a kommunista vezérekre is egyaránt. Az emberi élettel, mi a legdrágább kincsünk s mit Isten adott egyedül csak Isten rendelkezhetik, de nem ember. A Krisztus, a testvériség, a szeretet országa kétségkívül nem a világból, de ebbe a világba való. Ama krisztusi kijelentés: „aki nem dolgozik, ne is egyék“ mindenkire vonatkozik egyaránt. Senki a társadalomban sem születése sem rangja, állása után nagyobb kényelmet nem biztosíthat, mint amennyit munkája után megérdemel, az első embernek elhangEl nem mondóit beszéd.* Irta : Gönczy Sándor.
