Északkeleti Ujság, 1919 (11. évfolyam, 1-13. szám)
1919-01-19 / 3. szám
Xi. évfolyam. Nagykároly, i§19. január 19. 3-ik szám. Északkeleti újság NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — A NAGYKÁROLYI KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: Egész évre .......................................... 20 korona Fé lévre ........................................... „ 10 . Negyedévre .......................................... 5 „ Ta nítóknak egész évre...................................14 „ Főszerkesztő : DR. VETZÁK EDE. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYÍ-IJTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) —- Hirdetések ugyanott vétetnek fel. Nvilttér sora 1 K 20 fillér. Szervezkedjünk! Csatlakozzunk a keresztényszocir’ista párthoz! „Senkit sem fenyeget többé a veszedelem, hogy gondolkozása, világnézete, politikai állás- foglalása miatt üldözhetik.“ Lovászy Márton. Külpolitikai szomorú helyzetünk mellett szinte kétségbeejtő belpolitikai szervezetlenségünk. Ezért nem tudunk szilárd kormányt alakítani és ezért nem tud az ország a mindenkitől annyira óhajtott rendhez visszatérni. Mindenki keres, kutat egy szilárd pont után, amelyhez országunk hányatott hajóját hozzálehetne kötni. Ilyen szilárd tömbök volnának a megszervezett polgári pártok, amelyeknek első dolguk volna a haza megmentése és azután annak köztársasági, demokratikus berendezése. Ilyen párt a keresztény szociálista párt. Bizton tudja, hogy eszméi alkalmasak arra, hogy a legtöbb magyar ember hozzájuk csatlakozzék, azokat magáénak vallja és ezzel hozzájáruljon egv erősen szervezett párt létrejövésé- hez, mely aztán határozott, biztos, mindenkinek megfelelő irányt szabjon hazánk sorsának intézésében. Szervezkedjünk, mer! széthullunk. Szervezettségünkben lesz az erőnk. Csak a szervezettséggel tudunk a mai helyzetből kijutni. Szervezkedjünk azonban, nagy elvek szerint, melyek a polgárok nagy összességét érdeklik, melyeket minél többen vallhatnak, melyek minél többünket egyesíthetnek és ne kicsinyes, részletkérdések szerint, melyek csak arra jók, hogy a polgárokat egymástól elválasszák. A részletkérdések mind megoldhatók a nagy eszmék keretében. A szociális eszméket valljuk, akarjuk mi is, at akarjuk velük az életet itatni, ki akarunk -mindent irtani, akár, politikai, akár gazdasági téren, ami azok érvényesülésének útjában áll, de fenn akarjuk tartani azokat a hagyományos erős oszlopokat is, amelyeken hazánk eddigi nagysága nyugodott és amelyekről hisszük, hogy egyedül alkalmasak arra, hogy általuk a szabad, független magyar köztársaság demokratikus, szociális berendezésével fejlődhetik, virágzásnak indulhat. Ezek a hagyományos, a múltból átmentett eszmék: a nemzeti érzés, mindenki más nemzeti érzésének a sértetlenségével és testvéries megbecsülésével; a vallásos világnézet a legmesszebbmenő kölcsönös türeimesség elvével; a magántulajdon elve, mely nem zárja ki, hogy a közért dolgozzunk és a szocializmus eszméit a legmesszebb menő mértékben érvényesítsük. A keresztényvilágnézet magában foglalja a szocializmus tanait is. Hogy eddig nem tudta azokat intézményesen érvényesíteni, az rajta kívül álló okokon múlt. Küzdeni küzdött értük mindig. Hogy mást ne említsünk, mindig ostromolta a magántulajdon tulhajtásait, a kapitalizmust, mely elsősorban zsákmányolta ki a proletáriátust. Most a szociális világnézet pártprogrammunk alapját képezi és együtt fogunk küzdeni a fentemlitett három nagy elv alapján annak megvalósításáért minden téren minden más szociálista párttal. A keresztényszociáKsta pártnak nemzeti érzés, vallásos világnézet és a magántulajdon elve meliett most a szociá- lizmus képezi programmjának negyedik főpontját. Az első három pont kivételével ez a negyedik egyesit bennünket a j szocialistákkal, de ezen pontnál is elválaszt bennünket a közös cél mellett is a mód, ahogyan a közös elvet mindegyikünk megvalósítani akarja. Országún«, társadalmi és gazdasági életünk szociális, demokratikus berendezésénél mi elsősorban azt a múlt alapján állva, mérsékelt természetes fejlesztéssel akarjuk keresztülvinni. A rombolásból már elég volt! Most építsünk! A forradalom elsöpörte az eddigi akadályokat, elég tereit nyitott a szabad munkálkodáshoz: csak győzzük! Az ország újjászervezését mi a munkásság és polgárság együttműködésével akarjuk elérni, azaz kizárjuk, nem helyeseljük, az országra nézve hátrányosnak tartjuk az osztályharcot. A két osztály együttműködése lehetséges, mihelyt nem tartjuk elveink érvényesítésére az osztályharcot eszköznek. Erre nincs szükség. Eszméink tisztaságának azon általános érvényességének az azokban rejlő igazságnak kell annyi meggyőzőerejének lennie, hogy utat törhessen magának először a szivekbe és azután a párt révén az életbe, mindnyájunk boidogitására. Nincs szükségünk és nem fogjuk használni az elvek érvényesítésére a dopingolásbs az osztályharcot, a gyűlölködést, a megfélemlítést. Ez ellenkezik a har érdekével: ennek pedig az az érdeke, hogy a meggyőződések minél j szabadabban, akadályíalanabbul érvényesülhessenek. Öntudatos munkásokra és polgárokra számítunk, akikre elveket ném kell ráerőltetni. Győzzön az igazság a maga erejével, ha pedig nem igazság, akkor ne támogassuk. A szervezettségünk csak akkor lesz erős, ha a keresztény szocialista párthoz tartozó, vagy csatlakozó miden munkás és polgár aniTak meggyőződéses, őszinte tagja. A szervezettségben erő van. Ezt az erőt az egyes tagok adják, azok propagáló, az elveket terjesztő közreműködése. Ha a szabad meggyőződés, annak akadálytalan érvényesülése alapján jönnek létre a pártok, nem kell félnünk, akkor helyre fog áilani az országban a társadalmi és gjzdasági egyensúly, hamarosan visszatérnek a rendes állapotok. Ez a pártküzdelem kizárja a szenvedélyeket, melyek elhomályosítják a józan Ítéletet, kizárják a meggyőződést és igy akadályozzák az ország igazi véleményének az érvényesülését. Ezt nélkülöztük a múltban, azért bűnhődünk a jelenben, tehát ezt a módszert,!' ha nem is a kői- many zó párt részéről alkalmazva, mint bünforrást ne vigyük át a jövőre. A közjogi harcoktól a forradalom révén megszabadultunk. Ne állítsuk helyükbe az osztályharcot. Ezzel többet ártunk a szocializmusnak, mintamennyit, használunk neki, mert fejlesztjük a demagógiát. Hogy ez felszínre jusson, az nincs érdekében senkinek. Főbb programmpontjaink közül a legáltalánosabb a nemzeti érzés. Mi a történelem alapján állunk, attól nem akarunk elszakadni. De nem vagyunk szélsőséges szocialisták sem, mert hiszünk annak lehetőségében, hogy a nemzetek közelebb hozhatók egymáshoz és ebben hajlandók vagyunk teijes erőből közreműködni. Nem is volna politikai okosság tőlünk a nemzeti érzést a történelmi hagyományt elvetnünk akkor, mikor körülettünk minden nép ezen érzésnek áldoz teljes leikéből ebben látja fennmaradásának első feltételéi. Nehéz megpróbáltatásunkban nekünk is nyílik ebből újabb erőforrás, melyre kellő mérséklettel nagyobb szükségünk van most, mint valaha. A vallásos világnézet, mint erőforrás az emberiség, nemzetek életében szintén nem nélkülözhető. Kell, hogy a világon az igazság, az erkölcsi erők érvényesüljenek a nyers hatalom felett. Ebben van a gyengék védelme-az erős hatalmával szemben. Ezt az erkölcsi érzést pedig csak a vallásos világfel- fogás nevelheti, teheti általánossá. Az emberiség sohasem volt oly éhes az erkölcsi táplálékra, sohasem kívánta az erkölcs győzelmét inkább mint ma, Ezj.
