Északkeleti Ujság, 1919 (11. évfolyam, 1-13. szám)
1919-03-01 / 9. szám
9-ik szám. 2-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK A Népíaaács közgyűlése. Városunk népíanácsa kedden délután 3 órai kezdettel ülést tartóit, mélyen elrendelte a Lajosmajori fatermelő vállalat Rothman és Tsa budapesti cég beperesiiését azért, mert a tőle megvett fát nem szállítja. Neményi László színigazgató kérelmére a szini-szezoní egy hónappal meghosszabbította, úgy azonban, minthogy ápril havában a mozibérlőnek van már joga játszani, ezzel az ügyet egyezségileg rendezze. A színháznak mozgó-szinház céljára vaíó bérbeadása tárgyában elhatározta, hogy sem a jelenlegi bérlő 8000 koronás, sem a Neményi László 20,G0G koronás ajánlatát nem fogadja el, hanem pályázatot hirdet a bérletre és ennek feltételeit megállapította. A városi villamostelep részére nyersolaj beszerzésével és el hozatalával megbízott tisztviselők úti- és költségszámláját visszautasította a tanácshoz, felhatalmazva azt egyszer s mindenkorra, hogy az ily természetű költségeket és kiadásokat utalványozza. A Schuszter János-féle főgimnáziumi ösztöndíj alapítványi oklevél módosítását elhatározta oly irányban, hogy az eddigi 2 ösztön- dijalapitványi helyből ötöt alkot s hogy ezután az ösztöndíjat elnyert tanuló azt az egyetemi tanulmányok ideje alatt is megtartja s ez idő alatt kétszer annyit kap, mint amennyit a főgimnáziumban kapott. A „Közalkalmazottak Nagykárolyi Egyesületéinek azon határozatát, hogy a hivatalokban a vasár- és ünnepnapi munkaszünetet f. hó 16-tól életbeléptette mig a kormány nem intézkedik, tudomásul nem vette. Ssmossy Miklós abbeli kérelmére, hogy a fláros a Kaufmann-féle házban általa bérbe bírt üzlethelyiséget részére ismét bérbe adja, teljesíthetőnek nem találta, hanem kimondotta azt, hogy bérbeadás esetén, mint volt bérlő erre elsőbbséggel fog bírni. Papp Imre ugyanüy -kérelmét a néptanács teljesít hetőnek nem találta. Serly Ignác városi Írnoknak ennek kérelme folytán négy Inti betegségi szabadság engedélyeztetett. Aibanézi Gyulának megengedtetett közterületen egy üzletjelző cégtábla felállítása. Szabó Gyula polgári iskolai szolga fizetés- rendezése iránti kérelme a küszöbön álló fizetésrendezésig függőben tartani rendeltetett. Paray Sándor városi tűzoltónak a városi j közellátási raktárban teljesíteti szolgálataiért; ! GOO K. jutalom szavaztatott meg és ezen ösz- szeg kiutalására a tanács felhatalmazhatott. Zboray István városi u/omdászhajdu jutalmazási iránti kérelme — minthogy csakis hivatásszerű dolgot végzett, melyért dijazíatik, — teljesíthetőnek nem taláHatott. Ezután még szó volt a mészárosok dolgairól, a város közönségének húsellátásáról és a részegei hadianyagok elárverezteléséröl, — I ezzel a közgyűlés véget ért. V. Feladatok. A régi rend jó urai annyi egészséges tervet nem kovácsoltak és annyit meg nem valósítottak, hogy ma azt sem tudjuk, melyikbe j kezdjünk. Sürgős és egyformán fontos vala- .mennyi. Amint a közállapotok a háború húzódásával romlottak, úgy fokozódott ezeknek a szükségessége és ma a hiányuk sokszorosan érezhető. A néptanácsnak lesz a feladata, hogy a szükséges reformok egész sorozatát dolgozza ki és intézményeket létesítsen. Lássunk egy párat. Elsősorban olyan intézkedések kellenek, melyek a közegészségügyi állapotokat javítják. Ma nagyon beteg az ország népe és nagyon nagy szükségünk van az egészséges emberekre. Városi közkórházunk kicsiny és kezdetleges állapotú. Eddig csak arra volt jó, hogy hajléktalan, gyámolitó nélküli szegény betegek találjanak benne menedéket. Ki kell bővítenünk és olyan nivóra emelni, hogy minden polgári igényt kielégíthessen. Sőt az volna az ideális állapot, ha egy más helyen emelhetnénk uj épületet a korház számára és a jelenlegit járványkórháznak, vagy speciális betegségek gyógykezelésére használhatnák. Az uj kórházat múlhatatlanul Röntgen- készülékkel kell ellátnunk. Sot a készüléket, mely ma már a legkülönfélébb betegségeknél pótolhatatlan vizsgálatokra képesít és már Nagysomkutnak is meg van, már most be. kellene szerezni. Ha valakinek komolyabb baja van, Dobreczenbe kel! mennie röntgenezés végett. De hányán vannak, akik ha szükséges volna sem mehetnek; mert sokszor azon is elmúlik a sütés, ha liszt nincsen. A társadalomnak nem csupán a tehetősek számára keli berendezkednie. Az orvosi tudomány az a közkincse az emberiségnek, amelyik a legközösebb kell. hogy legyen, mert a Jcg- kozösebb és legdrágább kinccsel, az egészséggel és az élettel áil kapcsolatban. Azt is tudod, hogy micsoda ő ? Persze,'hogy-tudom Gróf vót, oszt most, hogy köztársaság leit, hát ő a legfőbb, az elnök . . . Egy másik fiú —lehet ugy.lizenkét éves — kicsi arrébb áll magánosán. A két kezét a ■ zsebébe dugja, rettentő nagy sáros bocskorok a lábán, a kis tapadt arcával mereven néz fel a szobor felé,, ahonnan azok a.szép szavak jönnek. — Hogy hívnak gyerek ? — Szabó Józsinak. Tudod-e, hogy mit csinálnak itt most? — Azt akarják, hogy fődet kapjanak. A te apádnak van-e födje ? — Nincs. Napszámos. • — Hát te iskolába jársz, ugy-e? — Nem a. Régen nem. Napszámos va■ gyök én is. * * * ,Az utolsó szónok beszéde közben fentrói, a magasságból furcsa' zaj hallatszik-, repülőgép berregése. Az emberek kíváncsian fordulnak hátra, a masina egyre .közelebb jön,- egyre közelebb jön, egyre lejebb száll, a; hasán már látszik a piros-fehér-zökl szín. Most az emberek feje fölött húz el, sokan páí lépést is szaladnak utána. Egyszerre csak, mintha szürke galambraj szállna le belőle. — Mi a csuda ez, — kérdi egy legényforma ember. — Mi?! Hát repülőgép! — Azt tudom, de amit lehánynak róla. — Az meg a repülő — papír . . . —-A repülő papír, mely ugyan az idő miatt kissé elkésve érkezett -meg, a földosztást hirdeti meg a népnek. . * * * ' • * Rövid, egyszerű ebéd.meüépüllek ezután az ünnepség idegen résztvevői. Főkötös paraszt- asszony ült a köztársasági elnökkel szemben, A kincstári dohánybeváltó épületében folyt le az ünnepség, — a vendéglátói tisztek Mikszáth Gyula — néhai jó Mikszáth Kálmán tesívéröcs- csc — lát;* el. Borjupörköit, pogácsa, volt a menü. A beszédek persze egymást érték, — egy-egy szónoklat után a kápelnai füstös legények zendifettek rá a tusra. Szokatlan, különös, örörnös érzés volt: a fehérré -meszeli, hatalmas teremben az összeácsolt asztalok mellett igy egymás mellett látni-a,-.köztársaság első elnökét, főkötös asszonyokat, rokkant katonát, zsellér, napszámos parasztot. Az egyik oszlop mellett állott, csendesen, tétova-csodálkozóan figyelt egy ősz bajuszig, görnyedt alak: öreg Tiborcz ... Ay tüdőbeUggondozó felállítása mellett, ami tervbe van véve, ne feledkezzünk meg a Somos-erdő megmentéséről sem, ahol a még egészséges tüdejü embereket lehet megvédeni ; az elbetegesedéstől és a hajlamosokat lehet I elientállóbbakká tenni. Nagy átka a háborúnak a vérbajok elter- j jedése, mely még a jövő nemzedékek egészségét I is tönkreteszi. Az állam maga készüi felvenni a harcot az emberi betegségek eme iegborzai- masabbikával, de emellett marad ott tennivalója a városnak is, mely főleg a baj terjedésének kell, hogy gátat vessen. Az anya- és cseesemövédeiem nagy feladatai! szolgálná a szegény szü önek otthona, amely áidasos népjóléti iutézmény a gyermek- halandóságot csökkentené és sok szegénysorsu nőt mentene meg a nyomorúságos nélkülözéstől. A jelenlegi kórházépületet erre a célra is fei I lehetne használni. Egy csapásra fog segíteni lakásínségen | és munkanélküliségen a kis-íakas .akció. Ezen a téren különösen fontos fiiadat hárul a nép- j tanácsra, mert a parcellázásokat úgy keli vezeí- j nie, illetve megkezdenie, hogy a varoson belüi I fekvő, vagy közeli telkek, illetve birtokok ne [gazdaságok céljaira, hanem ház és kerthelye- i ségeküi szolgáljanak. A tisztviselőtelep kibővítésén kivüi még uj telepítéseket is keíí kezdenie a városnak, amire a Lövölde melletti földek és a Barom-piac és a gróf Károlyi Ísíván-utca között elterülő hatalmas terület, közvetlen a nsgypiac mellett volna igen alkalmas. Ezeket az építkezéseket, első sorban a tisztviselőtelep már megindult beépítését mielőbb meg keiíene kezdeni, hogy a munkanélküliségen segítsünk általa, de addig is, mig a megvalósítás ideje elérkezik, ezeket a helyeket biztosítani keit a lakosság számára. á Melybe!! ipartestület feösgfülése. Vasárnap délután 2 órai kezdettel a városháza nagytermében tartotta meg a helybeli iparíestüiet ez évi rendes közgyűlését igen nagy érdeklődés meliett. Agyülésen 148 iparos veit részt. Marján Ferenc elnök üdvözölvén a megjelenteket, örömének adott kifejezést a felett, hogy az iparosok a közgyűlésen oly szép számban jeleinek meg. Ezután bemutatta lőtt a műit évi zárszámadás mely szerint az 1918. évben bevétel 6779 K 7 f, a kiadás pedig 747 K 7 f. A testület- tiszta .. vagyona -értéke az adóságok levonása után 24,763 K 9 f. A jelentés tudomásul vétetett Bemutaííatott ezután az elöljáróság abbeli javaslata, hogy a belépési dij 2v) koronáról 40 koronára, az.éyi tagsági dij pedig 4 koronáról 8 koronára emeltessék. Ezen kérdésnél hosz- szabb vita keletkezett/ melyben részt vettek : Némethy Sándor, Török István, Baragh Sándor, Komáromy István, Marián Ferenc elnök, járay József jegyző és dr. Adler Adolf ügyész. Né- meíliy Sándor helyeselte a tagsági dijat emelni, Török • István és Baragh Sándor az elöljáróságnak szemrehányást tettek azért, hogy miért vártak a...tagdíj - .emelésével mostanra, mikor a katonai szolgálatot teljesítő iparosok hazajöttek és úgyis jíüzdenek a mostoha viszonyokkal. Mariáit Férenc elftők kiszámítottaj, hogy a testület adóssága állandóan nő, úgy hogy t\z esetben, ha a belépési és a tagsági dijak nem >emelkednének, a /testület a tönk szélére jut, mert még a házai is ei fogják árverezni. A hosszas vitának véget vetett' d,r. Adler Adolf Ügyész felszólalása, ki kifejtette, hogy mily kicsi az. a 8 koronás .tagsági ülj azon előnyökhöz képest- amiben az iparos a testület érde- keinek minden oldalú megvédései által részesül s mily kicsi, összeg az a 40 korona belépésidij a mai árakhoz képesíts „ minthogy a testületnek
