Északkeleti Ujság, 1919 (11. évfolyam, 1-13. szám)
1919-02-15 / 7. szám
Nagykároly, 1919. február 15. 7-ik »satu. XI. évfolyam. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — A NAGYKÁROLYÉ KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Siéiizatési árak: Bgész évre ........................................... 20 koronaFélévre ........................................... * 10 . Negyedévre .......................................... 5 „ Ta nítóknak egész évre...................................14 „ Fő szerkesztő : DR. VET ÁK EDE. MGIELEÍÍIK FINDEN SZ03BATGR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA" R.-T. NAGYKÁROLY.) ■ ■ . Hirdetések ugyanott vétetnek fel. Nvilttér sora 1 K 2ü fillér. Néptanács állott a város élére. A régi törvényhozás által alkotott képviselőtestületet a népkormány megszüntette és ideiglenesen a néptanácsot szervezte helyette. Ez a népianács, meiyet a kormánybiztos az egyes érdekkörök és politikai pártok meghallgatásával nevezett ki, nem végleges szerv, mert a demokratikus önrendelkezési elvekkel ellenkezik, hogy egy város lakossága ne önmaga választhassa, hanem bárki is kinevezhesse annak vezetőségét. De addig, mig a modern községi választói jog életbe léptethető lesz, szükséges, hogy átmenetileg is egy modernebb testület, a közügyekkel agilisán foglalkozó egyénekből alakított néptanács vezesse a város ügyeit. E tekintetben is megnyugvással fogadjuk a kormánybiztos intézkedését, mert olyan egvénekeí választott ki, akik szívesen foglalkoztak eddig is a város jólétének és a köznek ügyeivel. Nincsen semmi okunk elsiratni a megszűnt képviselőtestületet, amelynek kisebb gondja is nagyobb volt, mint a város előbbrevitelén, fejlesztésén fáradozni. Arra valók voltak a jó városatyák, hogy megszavazzák amit elibük terjesztett a nyugalmazott polgármester és a tanács. A pótadó növelésében nagy részük van nekik is, a mindenről tájékozatlan, maradi, fejbólintó városatyáknak. A képviselőtestület régi összetételében antidemokratikus szerv volt, mert mig egyrészt a virili&ek, másrészt a beválasztott jómódú polgárok a nép jólétének emelésével nem sokat törődtek, másrészt oly passzív szerepet töltöttek be a város vezetésében, hogy egyéb dolguk és hivatásuk nem is volt, mint asszisztálni a pótadó felemelését eredményező két balkezes intézkedések megalkotásánál. Nehézkessége a rendszernek régóta nyilvánvaló volt, de tartani kellett és tartani érdemes volt, mert nem sok vizet zavart és kényelmes volt a régi rend urainak a maguk akaratát keresztül vinni és egy látszólagos közitélettel szentesíteni. A népet nem is lett volna tanácsos mindenben meghallgatni, mert az sok galibát okozott volna. így nélkülük határoztak róluk. Ez a rend megszűnt. De nem ép helyébe az, hogy ismét a közönség egyetemének megkérdezése nélkül egyenesen kinevezik azokat, akik a várost „képviselik“. 1 , most is megkérdezik a közönséget, talán nem is egészen az lett volna a névsor. De tekintettel arra, hogy ez a lépés nem végleges állapotot jeleit, megnyugvással vesszük a kinevezéseket, mert a közért dolgozó embereket láttuk köztük. Akkor is, ha eljön az ideje annak, hogy magunk tehetjük le maidátumainkat a magunk választotta néptanács kezébe, olyan egyén;két választunk akik a város ügyeit lelki meretes odaadással fogják szolgálni es a lakosság jólétét a város fejlődésével együtt előbbre fogják vinni. Addig is, amig a jelerlegi néptanács áll a város ügyeinek vezetésénél, hisszük és elvárjuk, hogy szakítva a régi képviselőtestület hagyományos közönyével, minden tekintetben szivar fogja viselni a város fejlődésének, a polgárság jólétének az ügyeit. Ezt kivánja tőlük a város lakossága, amelynek vezetésére kineveztettek. Kassáról e hét közepén érkezett haza nyomdavezetőnk, Varga Endre, aki pár nappal azeiőtt tartotta ott esküvőjét. Azalatt a kevés idő alatt, amit ott töltött, nagyon sok érdekes megfigyelést tett, amik érdeklik a magyar haza meg nem szállott részein lakó közönséget. Kevés a jó, amit Kassának mai helyzetéről mondani lehet. A szinmagyar és erős ku- rucérzésü város, Rákóczi ősi városa sokat szenved a pimasz cseh tolakodáitól és hódítási vágytól. A város élén dr. Mudnyánszky tót származású, helybeli ügyvéd áll, mint zsupán, aki noha perfekt tud magyarul, csakis elkerülhetetlen esetben hagy fel a tót beszéddel. Az eddig forgalmas éa népes utcákon alig lehet embert látni. Minden ember arcán a legnagyobb lehangoltság ül. A Kassára menő vonatokat Hidasnémeti állomáson fegyveres cseh katonák lepik meg, akik minden utast kikutatnak s szigorúan ellenőrzik, hogy utas útlevél nélkül az általuk felállított demarkációs vonalon át neléphessen. Február 4-én éjjeli 12 órától már csakis arcképes útlevéllel lehetséges a közlekedés, melyért személyenként 12 koronát szednek. A Kassáról kijövő utasokat az állomáson átkutatják s útlevelüket lebélyegzik. Semminemű árut, 2—3 napi élelemnél többet kihozni nem szabad. Ellenben annál lelketlenebből folyik a város kifosztása. A múzeumból értékes hazai vonatkozású régiségeket vittek el a csehek. A katonai parancsnokság épületéből még a parkettet is felszedték és elvitték. KözéDületekből, amikre ráteszik a kezüket, viszik. Nem hiába, hogy a cseh megszületésekor aszerint, amint az ebbe tett hegedű vagy a krajcár után nyúl, zenész vagy tolvaj lesz. Folyó hó 5-én a kir. törvényszéket és a kir. ítélőtáblát akarták birtokba venni. Mindkét hivatal összes tisztviselőit az épület kupola- csarnokába gyűjtötték össze, honnan minden további magyarázat nélkül kizavarták őket s hozzáláttak a berendezés értékesebb tárgyainak eltávolításához. A tisztviselők Rossi olasz tábornokhoz mentek panaszra, aki az olasz csendőrséggel akadályoztatta meg, hogy úgy a kir. törvényszéket, mint az Ítélőtáblát ki ne fosszák. A város lakossága január 15 óta lisztet nem kapott. Húst a mészárszékekben nem lehet kapni. Mindent Prága kap. A jói lakott csehek aztán fejedeimileg fizetett zsoldosokkal dirigálni akarja a kikoplaltatott, kifosztott Felvidéket. Azok a tisztek, akik nem léptek cseh szolgálatba, keayér nélkül vannak. Igen sok volt tisztünk villamos kalauz és más eféle lett. Feltűnő még ott is egy volt őrnagyunk elhatározása, aki, miután fizetését beszüntették, lovat, szekeret vett és ma fafuvarozással keresi a kenyerét. Emellett azonban fenntartja eddigi lakását, nagy leányai vannak és szalonjában a legjobb társaságok találkoznak, amig ő a legnagyobb lelki erőre valló nyugalommal és beletörődéssel fuvarozza a fát, abban a szent hitben, hogy ennek az égrekiáltó igazságtalan állapotnak meg kell szűnnie. Es hogy meg is fog szűnni, arról gondoskodik a cseh hódítás maga, amely már oly ellenszenves, hogy csordultig van a pohár. Az egész Felvidék kész egy nagy felkelésre csak az ország magyarságának kellene megmozdulnia Ieigázott véreink felszabadítására és megindulna a talaj a cseh uralom alatt. A közönség a legteljesebb megvetéssel viseltetik a csehekkel szemben és mig az ott állomásozó olaszokkal a viszony a legbarátságosabb, addig velük a tisztességesebb elem szóba sem áll. A vasutasok és postások a munkássággal egyöntetűen sztrájkba akartak lépni, melyet f. hó 10-én kezdtek volna meg. Azonban a csehek részéröl tett Ígéretek miatt: a lakosság pontos élelmezése, az eddigi összes szigorú intézkedések enyhítése — elhalasztották. arany és platina boronákat, TÖRÖK MIHÁLY, szájpadlásnélküli hidakat, fog- áll. Yiisfiázott figtectalku töméseket és fog hozást végez 'tg£*tlSSg*Sii
