Északkeleti Ujság, 1918 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1918-12-07 / 49. szám
2-ik oldal ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 49-ilc szám. Tudomásul vette a képviselőtestület, hogy a folyó évi aug., szept. és okt havi pénztárvizsgálat mindent rendben talált. Több tárgy nem lévén, elnök az illést 12 órakor bezárta. A' Radikális Pari f. hó 1-én d. u. 3 órakor tartotta alakuló nagygyűlésé; városunkban a városháza nagytermében 3—430 főnyi közönség jelenlétében. A gyűlési előkészítő bizottság nevében dr. Kálmán Mi,dós nynja meg a gyűlést, melyben megemlékezik a dr. jászi Oszkár iital alapított reform klub keletkezéséről, melyből a Radikális párt kifejlődött. Rámutatott a régi rendszer elnyomó politikájára, mely mindig üldözte'a radikálisokat.. Ma már a helyzet más és a fejlemények igazolták Jaszit. Örömmel fogadja és üdvözli az újonnan belepő tagokat. Üdvözli dr. Varsány Qéza írót, aki a központ kiküldöttje és dr. Guímann Lajost, a szatmári párt kiküldöttjét. Varsány Géza jeles előadói képességekkel ismertette a pártprogrammot. Az alakulás célja, szervezni a nagy tömegeket. A párt programmja nem egyéb, mint a szociáldemokrata párt átmeneti programmja. A radikális párt az előrelátás pártja, amit a közelmúlt fejleményei is igazoltak. Legtöbb pontjában egyezik a szociáldemokrata programmal, de egyes kérdésekben eltér. Nem hirdet megvalósíthatatlan elveket. Nem akar oszlályuralmat, mint a szociáldemokrata párt, mely csak az ipari munkások uralmát akarja biztosítani, hanem azl akarja, hogy minden osztály egyenrangú legyen. A magántulajdon jogát tiszteletben tartja, de meg akarja szüntetni a munkanéiküli jövedelmeket, tehát a tőke uralmát. A párt, a Miég eddig nem szervezett polgárságot és szellemi munkasokat akarja szervezni. A gazdasági tényezők szerepe mellett a radikális párt számba veszi a szellemi, erkölcsi és hitbeli tényezők hatását i* a társadalmi rend kialakulásában Az uj emberi társadalom alapja az egyéni szabadság kell, hogy jegyen. Hangsúlyozza a nevelés fontosságát és rámutat a csehek példájára, akik általános iskolázottságuKiíSk köszönhetik politikai sikereiket. Végül összefoglalja beszédét abban, hogy a radikális párt iránya hármas: socialis, gazdasági és nemzetközi. Nemzetközi azért, mert a párt a teljes szabadság alapján áll. Ne legyenek vámhatárok. Ha igazságos földbirtok-politika keresztülvitele után be Következik a többtermelés, nem félünk a külföld koprodukciójától. A nemzetközi jogegyenlőségből fejlődik ki az internacio- nális pacifizmus. Gutmann Lajos nagy készültséggel előadott, általános érdekű beszédben hívta fel a hallgatóságot a szervezkedésre. Mert minden nemzedék annyit ér. amennyire megérti a korszellemet és hivatásának tudatában van. Eddig téves eszmék uralkodtak rajtunk. A polgári elem az agrárérdekek csatlósa volt. Hangsúlyozza a párt nemzetiségi elveit. Sarkadi Sándor polg. isk. ianáiy a tisztviselők szervezetlenségéről beszél, rámutatva arra a kizsákmányolásra, mely emiatt őket érte. Ha a tisztviselők a szervezet erejével lépnek sorompóba, hozzájárulnak az otztályharc megszüntetéséhez, amely az igazi demokratizálódáshoz vezet, ismerteti a radikális párt tisztviselő-barát irányát és belépésre hívja fel a tisztviselőket. A szónokokat sokszor zavarta meg egy pár szociáluemokraía-párti tag közbes'zólásck- kai, akik csodálatosan nem akarták megérteni, hogy egy testvérpárt alakulásáról van szó. Végül Weinberger Ferenc szociáldemokrata fel is szólalt és vádolni kezdte a radikális szervezkedést, hogy az c-ak ?. regi reakciós szellem próbálkozása. Varsány Géza és Sarkadi Sándor válaszoltak a vádakra, fényesen megvédve a radikálisak igazát és annaK a reménynek adva kifejezést, hogy a két párt bajtárs- kení fog működni. A nagygyűlés kimondotta a párt nagykárolyi szervezetének megalakulását. A tisztikar a következőképpen alakult meg. Elnök: Ródd Károly ev. ieikesz, ügyvezető titkár: dr. Kálmán Miklós ügyvéd, jegyző: Sarkadi Sándor polg. isk. tanár, pénztáritok: Hirsch Sándor malomhivatalnok. A iiz tagú intéző bizottságba bevátesztatott: Obholczer Gyula, nyug. pü. tanácsos, Baíázsy Bálint posta-ellenőr, Vajda József banki titkár, dr. Tóth Ernő városi főügyész, Singer Mór kereskedő, dr. Szabó Kálmán pü. titkár, Luczay János iparos, Varga Imre banki főkönyvelő, 3zv. Vaday Lajosne tisztviselőnő és Lukács Lajos kereskedő. A gyűlésről a következő táviratot küldtek a párt elnökének: jászi Oszkárnak. Szülővárosod szellemi inteiiekíueijei kibontott zászlód köré csoportosulnak. Vasárnapi nagygyűlésükön megalakították a Radikális Párt nagykárolyi szervezetét, amidőn ebből az alkalomból meleg szeretette! üdvözlünk, a nemzetiségi kérdés megoldásához sikert kívánunk. A Nagykárolyi Radikális Párt. Szmiiáz. Kis gróf. Ennek a régi, kedves darabnak felújítása helyes gondolat volt a direktól, azt igazolta a siker. A kis gióf szerepében Takács Antal igen őszinte, kedves hatással játszott. Az ideális gyerekember félszegsege nála nem volt ügyetlenkedés, hanem igazi naivitás, melynek leple aló! a feltámadt szerelem férfias erővel tört elő. Thurzó Margit hamisítatlan átérzése, a boldogság és leverő esüggedés kontrasztjának kitűnő érzékeltetése legfőbb jelessége volt alakításának. Szelényi Emilia a mama szerepében csillogtatta rendkívüli komikai érzékét. Jelenései alatt valósággal uralja a színpadot és a közönséget magával ragadja a jókedv felé. Derék munkát végzett mellette Neményi a Kocsonya szerepében. Közvetlen, kedves humorával nagy sikert ért el. Fekete Béla igen jellegzetes aiak volt a ripacs-direktor szerepében. Kiváló mimikával, spontán erővel ható találó jellemzéssel játszotta meg a szerep minden részét. Dorner fess huszárezredese, Szép Gyula önkéniese igen sikerült alakítások voltak. W. Perényi Meiáni amellett, hogy túl hűvös amerikai miss volt, az idegenszerü dialektust igen jól használta. Hétfőn a diadalmas sikert elért Pillangó főhadnagy ment újból zsuffolt ház előtt. A darabban Jeney Ferencnek van rendkívüli sikere. Csollán Manó alakja olyan húsból és vérből való eleven alak a színpadon, amilyet ritkán látunk. Minden mo:duiaía oly groteszk és mégis oly egységesen volt jeneyiní felfogva, ahogyan csak az élet jelenhetik meg a maga bizarr alkotásaival. Nagyszerű rutinnal előadott táncait a közönség nem győzte eleget ismételtebb. A fél.ékeny férjet Neményi gondos já- 1 fákkal hozta színre. Anna szerepében Szelényi | ijonka nagyon' jó vök, úgyszintén Thurzó Margit a Katinka szerepében, jó figurák voltak az I önkéntes iskola növendékei. Takács Antal a ! címszerepben élénken megjátszott, fess huszártiszti szerepeinek egyik legjobbikát adta. A szezon egyik drámai slágere a „Féltékenység“ a hírhedt erkölcstelenségü Szarán szerzőjének munkája Azt várlak volna tőle, hogy világszerte kómprsmiltált szabad szerelmi eszméit fogja a színpadon terjeszteni. De nem. Ez egyszer erköicsbiró lett, aki a női világ alja» testi és lelki romlottságát ostorozza olyan szemét nőszemélyek szerepeltetésével, akik a mi társadalmi viszonyain c között alig tételezhetik fel. Az orosz levegő, a léha élet, a kaukázusi barbár és drasztikus modor keveredve a kifinomult orosz intelligencia filozofáló alakjaival sajátos és jellegzetes hátteret adnak ennek az idegenszerü darabnak. Huzeila Irén volt a szemérmetlen női furfang és léhaság megszemélyesítője. A szerep gyorsan változó szeszélyes lelki állapotait nagy rutinnal érzékeltette. Férje, a finomerzékü iró vigasztalan szenvedéseit Neményi László megértő, okos játékkal hozta szilire. A iegszemer- j metier, ebb asszony szerepét Beck Rózsi találó I javíthatatlan kacérsággal tette jellegzetessé. A bárgyuságig hiszékeny férjet Jeney játszotta, komikusnak dicséretére váló őszinteséggel és bensőséggei. Erőteljes, tudatos fellépésével, a szerep biztos alakításával tűnt ki Dorner Jenő nőket elvakult, de érthető keménységgel támadó újságíró szerepében. Fekete Béla kissé több komikai vonást kevert a katonaorvos alakjába, mint kellett volna. Takács a nyers kaukázusi herceget a kellő erélíyel, de mégis diszkréten játszotta meg. Egy kis hadnagy szerepében ügyes volt Várhegyi. A romlatlan, jóra törekvő fiatal diákleány hálás szerepében kedves volt Faludi Irén. Szép Gyula a Szer- josa diákban egy hamisítatlan orosz diáktipust adott. A filozofáló, de egyben brutális hajlamú igazi oroszt. A Nebántsvirág előadása a társulat tagjai között uralkodó szomorú hangulat dacára is vidám és sikerült volt. Még talán jő volt, hogy olyan bolondos kis operettet kellett adniok kedvelt színészeinknek, amelyik elfeledtette, hogy legtöbbjüket több ezer koronás kár érte, amennyiben előző éjjel betörők jártak az öltözőben és sok ruhát elvittek. Az igazgató egy jótékonycélu előadást rendezhetne a károsultak javára, amit bizonyára a szinházpárloló közönség magáévá tenne és segítségére volna az akciónak, igaz ugyan, hogy ina egy egész esti bevétel alig teszi ki egy rend ruha értékét, de ha drágábban váltaná meg a közönség a jegyeket, tetemesen emelhetné a bevételt, ami ma hazafias és emberbaráti kötelesség. Ma, amikor nem tudhatjuk, hogy melyik napon idegen impérium alá kerülhetünk, nemzeti kulturkérdés \