Északkeleti Ujság, 1918 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1918-06-29 / 26. szám
2-ik ®ldal. Északkeleti újság Nagykároly és ermellék 26-ik szám jét, hiába védelmezte azt a rögöt „melyen kívül nincs számunkra hely,“ mert ha a külellenség rabló szándékai elől meg is tudtuk védeni földünket, nem fogjuk azt megvédhetni belső ellenségeink elől. Olyan jelek mutatkoznak, mintha a háború bűnös machinációi az újvilágban is rendszerré akarnána válni; a háború hiénái úgy rendezkednek be, mintha bűnös vágyuk eldorádója háború után is zavartalanul fennállhatna; az erkölcsi érzék helyét mindenkiben erkölcstelenség akarná elfoglalni. Mintha a cédaságot, erőszakot, csalást, lopást, káromlást stbit a társadalmi erkölcstan az erények sorában emelné. Pedig „minden ország támasza talpköve a tiszta -erkölcs mely ha elvész, Róma ledől, rabigába görnyed.“ De „az nem lehet hogy annyi szív hiába onta vért, s keservben annyi hü kebel szakadt meg a honért.“ „Még jönni kell, még jönni fog egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán.“ S ennek a jobb kornak a képe, a fönt vázolt jelenségeket figyelmen kívül hagyva — úgy áll előttünk mint egy kaleidoszkóp, melyben szépséges dolgokat lát az ember. Sajnos azonban ez is csak látszat, csak a fantázia szüleménye, mely csak akkor inkarnálód- hatik, ha mindenki tudni és tenni fogja kötelességét. Mindenekelőtt, ha az egyének erkölcsi felfogásában nem az „én“ fogdomináns szerepet vinni, hanem a legnemesebb emberszeretet; ha nem az önzés, hanem az igazságszeretet lesz a szivekbe beírva s ha" a munkát nem mint egyéni érdeket, hanem mint társadalmi és emberi szükségletet fogjuk tekinteni. Ha nem csak megértjük, hogy a maga helyén mindenkinek józanul és becsülettel k.'li munkálkodni, hanem valóban igy munkálkodunk is és főleg ha gondolat- érzés- és tettvilágunkból nem feledjük azt, aki nélkül sem hitbeli, sem észbeli, sem erkölcsi, sem társadalmi rend el nem képzelhető — Istent! Az emberi természetbe irt romlatlan erkölcsi érzést a háborús konjunktúra, az emberi rosszakarat, a sok szenvedés, nélkülözés —v szóval a háború bajai — elhomályosították a lelkekben s ez szülte azt a sok bűnt, melyért vezeklésiil nem elégségesek a háború szenvedései, mert azok legtöbbször ártatlanokat sújtottak. Akkor hát szabjon ki-ki önmagára pe- nitenciát s tegye azt az erős fogadást, hogy a háború bűneit most nyomban becsületes, férfias, önérzetes akarattal kiirtja leikéből, sőt a másokét is megakadályozza s háború után hazafias, tiszta lélekel dolgozik az uj világban a társadalom s ebben az önmaga jólétén. Fiat! Fiat! 2 bntorozofi szobát felszerelt konyhával keresek, esetleg külvárosban is Pintér íőkaánagy, Mi. ügyeleti tiszt. cekig tartó ovációval fogadta a nemeslelkü Főpásztor aranyos szivének megnyilvánulását, melyért Récsei Ede kegyesrendi házfőnök mondott hálatelt szívvel köszönetét. Majd Récsei Ede hosszab tanulmányában végigvonultatta előttünk szines-fordulatos előadásában a zárda és leányiskola 25 éves történetét. Megható jelenet volt a jelenlegi főnöknőnk : Nagy Mária Franciskának ünnepel- tetése, aki 50 évvel ezelőtt lépett be az Irgal- mas-növérek rendjébe és húsz éve áll a nagykárolyi zárda élén és vezeti azt példátadó szeretettel, türelemmel. Magunk részéről is kívánjuk, hogy a jóságos Főnöknő még sok-sok esztendőn át. kormányozza fiatslos lelkesedéssel zárdánkat 1 Majd a kir. tanfelügyelő üdvözlő sorainak felolvasása után Rónay István mint kérületi tan- felügyelő üdvözölte az ünneplő intézményeket és eddigi 300 K-ás alapítványát 500 K-ra emelte fel. Az egyháztanács nevében dr. Vetzák Ec(e meleg elismeréssel ecsetelte a jó nővérek nagyon jelentős munkáját és kifejezte az egyháztanács soha el nem múló háláját, Csernus József tanító a fiúiskola tanitói-kara megbízásából köszöntötte a zárdát. Récsei iskolaigazgató-házfőnök bejelentette, hogy a hitközség 1000 K-ás alapítványt tett a jubileum alkalmából; Vetzák Ede a hitközség világi elnöke pedig 5000 K-ás, Kleiner Dezső gyógyszerész és Vidákovich Dániel meg 1000 K-ás alapítványokat tettek. A bejelentést nagy örömmel és hálával vette a diszgyülés. özv. Károlyi Istvánné grófnő üdvözlő sorai után Péchy László tanácsos az iskolaszék világi elnöke, a volt tanítványok nevében pedig Serly Vilma üdvözölte a FÖnöknőt és a k. Nővéreket. mikor feleségem örömrepesve nyújt át egy levelet. Egy barátnője Írja, hogy barátnőjének van egy barátnője, aki egyszer valami szövetét „borsózöldre“ festette. Hogy a fouianj beveszi-e a borsózöldet, az mindenesetig kérdéses, de a vegyi festő mondhatja. A vegyifestő meg is mondta, hogy nem veszi bs. Maradtunk tehát amellett, hogy lila . . . Izé . . . szürke .. . fekete . . . barna . . . szürke . . . fekete . . . lila . . . Még az nap elutaztam. Három nap múlva mégis hazamerészkedtem és feleségem ismét örömrepesve jött elém : a ruha munkában van . . . meg akart vela lepni. Valóban meglepett vele. A foulardból gyönyörű világoskék kelme lett és Sherlock Holmes sem sejtette volna, hogy valamikor piros volt. És csodálatos, hogy a festés vegyi eljárása. alatt nemcsak a szövet színe, hanem maga szövet is átváltozott: azelőtt foulard volt — és most (hogy-hogy nem) crépe de Chine lett belőle. Én persze belátok az egész manipulációba. Mig távol voltam — suttyomban vette feleségem a crépe de Chine-t — igy áldván meg a kényes és nehéz kérdést. Jól látom az egészet, de hallgatok. Örülök, hogy a foulard egyelőre ismét, nyugszik a szekrény lágy ölén. Bár soha elő sem kerülne! Minek is. Minek piros a feleségemnek mikor soha- semállt jól és most sem áll jól és ezután sem fog jól állani, soha! . . . Soha I A gárda jubileuma. Fényes és marandó hatású ünnépségnek volt városunk színhelye e hónap 23-án. Ekkor tartotta ugyanis a helybeli, Paulai szt, • Vincéről nevezett Irgalmas-nővérek vezetése alatt álló leányiskola a zárdával egyetemben fennállásának negyedszázados jubileumát. Az ünnepség ünnepi szt. misével kezdődött, amelyet Szabó István szatmári prélátus-kanonok rpon- tifikált nagy segédlettel. A püspöksüveges nagymisén a villanyfényárban úszó templomban Hámon Róbert pápai kamarás, püspöki irodaigazgató vezetésével a környékbeli papság és a helybeli kegyesrendi ház tagjai segédkeztek. A kóruson pedig a leánynövendékek Seyler Károly G dur miséjét énekelték. 11 órákkor a leányiskola nagytermében díszes közönség jelenlétében, — amelynek élén ott láttuk Debreczeni István kir. tanácsos, polgármesterünket, az egyháztanacs tagjait és a testvér-tanintézetek képviselőit — diszgyülés volt, amelyet Szabó prelátus a Püspök Ur Óméltóságának nevében magasszárnyalásu beszéddel nyitott meg. Vázolta a leánynevelés rendkívüli fontosságát üdvözölte a jubileumot ünneplő zárdát és leányiskolát. Egyben bejelentette, hogy a Püspök Ur uj zárda épitési céljaira e jelen jubiletm alkalmából 10,000 K-át helyezett el a szatmári káptalan kezébe és azt is,'?hogy ezen alapítványt csak kezdő segítésnek kívánja tekinteni. A közönség perEinöklő prelátus-kanonok szavai zárták be a felejthetetlen diszgyülést. A leányiskola fennállásának 25 éves jubileuma alkalmából 23-án, 24-én a Városi Színházban ünnepély volt. Legtalálóbban romantikus estélynek lehetne nevezni a fényesen si.Került estéket. A dicséret magasztaló hangján kell Írnunk az estét rendező Irgalmas Nővérek fáradhatatlan munkájáról, kiknek lelkesedése magával ragadtariaz iskola apró növendékeinek sokaságát. Őket illeti a pálma a babér. A szinpompás angyal tábor festői serege az egyes felvonásokban előforduló énekes tánc és játékok, a gyönyörű rendezés, erős fegyelmezés, mind a Kedves Nővérek művészi ízlését ötletességét, ügyességét dicséri. Récsei Ede kegyesrendi házfőnök prologja nyitotta meg, melyet Patay Vilma tolmácsolt. A négy barátnő — énekes táncos jelenet Christoph, Irén, Cservenyák Bébi, Schifbeck Rózsi és Vetzák Elzus előadásában kedves száma volt az estélynek.# Luczai Margit, Neményi Lili, Papp Lea és Huszthy Erzsi, — mint zenei kvartett — derűs hangulatba ringatták tréfás énekükkel a közönséget. Az estély fénypontja Kiss Menyhért: Censtochoi legendája volt. A természetes báj bőségében szavalta el közvetlenül, meghatóan Lovas Jánosné öcsi Horváth Margit a melodrámát. Előadásában az átértés, tudás sugárzott ki. Radlik : A menyország kapujánál. — Hegyen: Szent János-éj mese játékának főbb szereplői közül különösen kitűnt Luczai Margit, mint tündér királynő, Kirilla Terus (szt. Péter, erdész) Fábián Erzsi (irdész felesége) értelmesen mondták el átgondolt szerepeiket. Patay Vilike, Huszthy Böske, Gorzó
