Északkeleti Ujság, 1918 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1918-05-25 / 21. szám
2-ik oldal. északkeleti újság Nagykároly és ermellék 21-ik száta Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága csütörtökön rendes közgyűlést tartott. Kétszázharmincliét kisebb jelentőségű iigy volt kitűzve a napirendre s ennélfogva nem is mutatkozott valami nagy érdeklődés a közgyűlés iránt, mely alig tartott ötnegyedoráig. Jékey Sándor főispán délelőtt 10 óra után nyitotta meg a közgyűlést. Erőteljes, érdekes beszédében megemlékezett az orosz és román békéről „Isten segit ségét kérve a még harcoló seregeinknek. Ezek után áttért az aktuális politikai kérdésekre, miket a következőleg ismertetett: A belső politikában is bizonyos tisztulási | folyamat észlelhető. A választójog, előreláthatólag nem sokára, tető alá kerül s az ország áttérhet a többi megoldásra váró, nagy és számos feladat elintézésére. Azok a változások, amelyek a legutóbbi események folytán, a választójogi javaslaton eszközöltettek: csak a magyar nemzeti szempontodnak válnak előnyére és igy ez a körülmény, valamint a kormány programjában szereplő nagyhorderejű célok, mint az önálló magyar hadsereg létesítése és a szociális s gazdasági kérdések egész sorozata tették nekem is lehetővé, hogy a lezajlott kormány- és pártváltság dacára, a miniszterelnök ur kérésére, állásomat, elveim feladása nékül megtarhassam.“ A vármegye területén elnyert kitüntetésekről a kövezőket mondta : Örömmel emliíem fel azt is, hogy vármegyénk tisztviselői és számos jegyző, valamint községi elöljáró a háborús közigazgatás terén szerzett érdeme elismeréséül, kir. kitüntetésben részesült, megkapván a polgári hadiérdemke- reszt megfelelő osztályát. Ez a kitüntetési névsor meg nem végleges és nem teljes, mert remélem, hogy a mostani nagy idők folyamán ebben a kitüntetésben még részesülni fog- aak mindazok, akik arra már eddig is ráHanem a harmadik ti rest még nem simította ki, mikor a másik két asszony megzavarta az olvasásban. — Itt a hetvenöt korona a második liba — bökték ki izgatottan mindaketten s egyszerre nekiestek a megmaradt boldogtalan jószágnak. Kétdarabra szedték volna rögtön, ha Király Jánosné hamarosan össze nem gyömöszöli a pénzét és marokra nem megy a két verekedő nőszeméllyel. — Félre! — kiáltott rájuk nemes haraggal eltakarodjanak innen, mert én lódítom el magukat, Semmi jussuk az én libámhoz. Azzal kirántotta a markukból a kosarat. — Hiszen meg akarjuk venni — védekezett a másik kettő boszusan. — Majd ha én eladom. — Hát nem adja? — Van eszemben. — Hetvenöt koronát Ígértünk. — De mikor én egyszer száz pöngőért sem adom maguknak. Coki az utamból! Király Jánosné fejére kapta a kosarat s mint valami győztes hadvezér vágott neki a városnak. Baragudott. Bántotta a városiak erőszakossága. Mert furcsa szerzet az mindenhogyan: Kár igazán, hogy a falusiak annyit törik magukat utánuk. Hanem hát megadta nekik. Megmutatta, hogy ki az ur a maga portáján. Csak azután békét hagyjanak neki ezután, különben nem áll jót semmiért: vele senki ne kukoricázzon. (Foly. köv.) szolgáltak, azonban annak első sorozatából, egy, vagy más okból kimaradtak. Mindezek a tények és jelenségek azt a reménységet keltik föl bennem, hogy sikerülni fog működési programrnont egyik főpontját megvalósítani, tudniillik a vármegye és a vármegyei tisztikar igen sok esetben megtépázott jóhir- nevét helyreállítani. Ugyancsak királyi kitüntetésben részesült vármegyei bizottságunk két kiváló tagja is: dr. Adler Adolf, mint a jogi tudományok kiváló művelője, mint vármegyénk évtizedes, tiszteletbeli főügyésze és bizottsági tagja dr. Vetzák Ede pedig különösen, mint a háborús jótéKonyság fáradhatatlan munkása szerzett érdemeket a kitüntetésre. Fogadják ezúton is szerencsekivánatainkat Végül kegyeletes szívvel emlékezett meg a vármegye halottjairól. Indítványozza, hogy emléküket a törvény- hatósági bizottság iktassa jegyzőkönyvbe s haláluk felett érzett őszinte részvétéről jegyző- könyvi kivonattal értesítse gyászoló családjaikat. Sűrűn szakította félbe a főispán beszédét a bizottsági tagok helyeslése, tetszésnyilvánítása, Az indítványt elfogadták és jegyzőkönyvben örökítették meg a vármegye két elhunytjának emlékét. Péchy István vármegyénk kiváló főiegyző ismertette a nagy gonddal megszerkesztett al- ispáni jelentést, amely említést tesz arról, hogy a vármegye ellátatlan lakossága részére havonta 42 vagon lisztet utal a közélelmezési minisztérium. E kontingens felemelését több Ízben kérte az alispán, a fölterjesztések azonban eredménytelenek maradtak. Szatmár megyére 3140 vágómarha átszolgáltatását ve- vették ki, ami a megye állatállományának 2 3 százaléka. Böszörményi Emil az alispáni jelentés kapcsán azt kérdezte felszólalásában, hogy a gazdák levonhatják-e a hadifogoly munkások részére vett ruha árat e munkásoknak járó bérből. Ilosvay Aladár alispán erre kijelentette, hogy a ruházat a béren felül jár a hadifoglyoknak. Ezután az alispáni jelentést tudomásul vették. Tudomásul vette a közgyűlés az erdélyi választójogi értekezlet által kiküldött állandó bizottság és az országos magyar iskolaegyesület átiratátát, amelyben a választójogosultságnak a magyarul irni-olvasni tudáshoz való kötését kívánják. Szatmármegye ugyanis már régebben hozott hasonló értelmű határozatot. A szatmármegyei községi és körjegyzők a magánmunkálati dijak 50—100 százalékos felemelését kérik. A magánmunkálati dijakról alkotott szabályrendelet ilyértelmü módosítását magáévá tette. Wekerle Sándor miniszterelnök értesítését az uj kormány kinevezéséről, a belügyminisztérium vezetésével történt megbízatásáról, valamint Tóth János volt belügyminiszter bucsuiratát tudomásul vette a törvényhatósági bizottság. ELVESZETT egy rövid szőrű, felálló fülű vágott farkú, vörös szinii kis kutya A megtaláló vigye a kenyérgyárba és ott 30 K jutalomban részesül. k polgári fiúiskolák uj tantervé. A polgári fiúiskolái oktatásnak többféle és igen régen érzett fogyatékosságán fog segíteni az uj tanterv, amely az életbe léptetést elrendelő miniszteri leirattal együtt a napokban érkezett meg a helybeli polg. fiú iskola igazgatóságához. A polgári fiúiskolák tanítási tervezete 40 esztendővel ezelőtt adatott ki, igy a mai viszonyokhoz képest bizony már nagyon elavult. Nem alkalmazkodik sem az iskola céljához, sem az élethez, a pedagógia mai kívánalmaihoz. Más iskolafajok ismételten kaptak uj tantervet, inig a polgári fiúiskola maradt mostoha gyermeknek, amelylyel évtizedeken keresztül nem törődtek. A régi tanítási terv legnagyobb hibái, hogy a négy osztályt végzett tanulók fontos tárgyakból nem nyernek oktatást, más tárgyakból nem fejezhetik be a megkezdett anyagot s igy hiányos ismeretekkel hagyják el az iskolát s végül olyan tanítási anyogot is- előír, amelynek elhagyását a szakemberek már régóta kívánják. A tanítási tervezetet életbe léptető rendelet szerint az uj tanterv megállapításánál a következő szempontok voltak az irányadók: 1.) Az iskola célja, amely úgy határozható meg, hogy a polgári fiúiskola az az oktatási intézet, amely növendékeit gyakorlati irányú általános műveltséggel látja el és ezzel őket egyrészt közvetlenül a gyakorlati életre, másrészt a középfokú szakiskolákra (tanítóképző, kereskedelmi iskola, ipariskola, katonai iskola) készíti elő; 2.) A tanulók tekintélyes százaléka a IV. osztály elvégezése után nem folytatja tanulmányait, azért erre való tekintettel olyan tantervet kellett készíteni, amelyben a művelődési anyag leglényegesebb részei a IV. év végéig befejezett egészet alkossanak ; 3.) a középiskolákba és viszont átlépő tanulók érdekében figyelemmel kellett lenni a középiskolák tantervére is. Az életbe lépő tanterv a polgári iskola mind a hat osztályára vonatkozik. Az uj tantervnek a régivel való összehasonlításában legszembetűnőbb a gyakorlati irány, amely uj tárgyak beiktatásával is kifejezésre jut, azután az óraszaporitás, amely osztályonként heti 5—6 óra emelkedik és végül a régi tanítási anyagnak elhagyása. Uj tantárgyak : 1.) élet és egészségtani ismeretek, amelyek a IV. osztályban heti 2 tanítási órában szerepelnek, a VI. osztályban pedig 1 órában. 2.) A közgazdasági és jogi ismeretek hasonló beosztással fordulnak elő. 3.) A mezőgazdasági és ipari ismeretek tanítására heti egy órát ir elő a tanterv az alsó öt osztály részére mig a IV-re kettőt. 4.) A kézimunka (szlőjd)az I. és 11. osztályban heti 2, a többiben 1 — 1 órával fordul elő. A heti óraszám a következő tárgyaknál szaporodik: a hittanból 2 óra lesz a mai egy helyett minden osztályban. A német tanítása az I. osztályban kezdődik heti 3 órával. A történelem tanítása a II. osztályban kezdődik heti 2 órával és heti 3 órával folytatódik a többi osztályban. A földrajzot ezután az I. és III. osztályban heti 3—3 órában tanítjuk, a többiben 2—2 óra marad. A testgyakorlásra a mai 1—1 óra helyett 3—3 órát fordítunk az 1. és II. osztályban, a többiben 2—2-t. Szatmárvármegye közgyűlése.
