Északkeleti Ujság, 1918 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1918-03-09 / 10. szám

10-ik szám ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLEK. 3-ik «Mal. gáló bizottság jelentése a múlt évi zárszáma­dás és a vagyonmérleg kapcsán bemutat- tatván, az szintén tudomásul vétetett és szám­adóknak a felmentvény megadatott. Ezután a tagsági dij egyhangúlag évi 2 koronáról évi 4 koronára emeltetett és az alapszabályok idevonatkozó szakasza megfelelőleg módosita­tott. A költségvetési előirányzat e fogadtatott és az elnök felhatalmaztatott arra, hogy a szükséges összeget kölcsön utján fedezze. Ezután az elöljáróságból kilépő Bilinthy József. Hosszú Imre, Kirilla Adolf, Májerhöffer József. Matesz István, Nagy Pál, Papp László és Turenecz Károly, valamint Kincli György és Molnár ignác elöljárósági tagokká 3 évre, illetve számvizsgáló bizottsági tagokká 3 évre, illetve számvizsgálló bizottsági tagokká egy évre egyhangúlag újból megválasztattak, mire elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Debreceni József, Steib Antat cs ifj. Torna Pál ipartes­tületi tagokat felkérvén, a gvülést befejeztett- nek nyilvánította a és berekesztette. A Színház-Mozgóról. Elszörnyüködve olvastuk azt a dicsérő hirecskét, amit egy helyi lapban a mozis a saját mozijáról zengett. Tinódy bátyánk sem zenghetett külömbül dicsérő ódát ezelőtt 300 esztendővel. A kedves mozis azt Írja, hogy a gyönyörű műsorral a közönség nagyon meglehetett elégedve és ez serkenti a vezetőséget, hogy újabb és még szebb képeket hozasson meg. Ezt a mozis ur nagyon helyesen teszi, mert bizony a képek teljesen élvezhetetlen, gyatra semmik voltak. A mozi technikai vezetése leirhatatlanul rossz, amin nem is lehet csodálkozni, mert ahhoz nem értő ember vezeti. A műsor összeállítását szin­tén egy olyan ember a tulajdonos végzi, aki életében mozis soha sem volt s itt is csak azért vágott bele, mert 1200 korona évi bérért a város nagylelkűsége folytán megkapta. Egy pár gyönyörű előadást, mi is végig „élveztünk“. Láttunk egy hatalmasnak Ígérkező drámát, jobban mondva, egy hősnőt, akit Fedórának hívtak és drámához nem illő fickándozást vég­zett a fehér vásznon. Amidőn pld. a vőlegénye halottas ágyától inegtörve távozott, cselekedte vala ezt húsz méteres bakugrásokkal! Hogy ennek okát a laikus közönségnek megmagya­rázzuk, ez onnan van, hogy a mozis a lehető legolcsóbb és leghitványabb filmeket hozatja, amely össze-vissza van ragasztgatva, a közbe­eső mozdulatok felvételei kiszakítva és azért történt a Fedora kecses ugrándozása a halottas ágynál. Szegény Fedora, ki hitte volna ezt rólad ! Még eddig minden műsor képei gyat­rák voltak. A kép vagy látszot, vagy nem lát­szott. A nézőre nézve sokkal jobb volt ha nem látszott, mert ha látszott, nem volt benne köszö­net. Összeszakitott tájak aranyesővel! A képek ugráltak, hogy a néző szédületében majdnem eszméletét vesztette. Kérdjük a várost, mikor szándékszik már véget vetni ennek a históri­ának ? Kérdjük, hogy mikor vonja meg már kegyét attól az embertől, akinek nem volt elegendő ingyen 2000 korona havonta, amit a katoanság néki fizetni akart? Biztos forrás. Mint hiteles forrásból értesülünk egy helybeli társaságban tartott szeánszon, a megidézett és meg is jelent szel­lemek az általános békét f. évi április hó 5-re határozottan megférték. ezt a rövid időt vár­juk már be türelemmel és ha a szellemek megcsaltak volna földi ismerőseiket könyör­telenül leleplezzük. ; , A szerkesztésért felelős Dr. Vetzák Ede főszerkesztő. ELADÓ a Petőfi-uSca 27. számn HÁZ. Bővebbet a „Kölcsey“-nyomdában. A nagykárolyi kir. járásbíróság. Pk. I. 4048—1916 1. se; Hirdetmény. A nagykárolyi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat: a Nagykárolyi Közgazdasági Bank P.-T. által kiállított 138 sz. 200 koronáról .zóló egy drb. részvény és 1914. évtől 1940. évig terjedő szelvényei és szelvényutalványai megsemmitése iránt az eljárást özv, Rósner Lázárné nagykárolyi lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat bir­tokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Buda­pesti közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező eset­ben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek f#gja nyilvánítani. Nagykároly, 1916 október 4. napján. Dániel Sándor sk. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: kir. jbirósági irodatiszt. YISZKETEGSÉG, SÖMÖR, RÜH leggyorsabban elmulasztja a Dr. Flesch-féle eredeti „BARNA ZSÍR“ Nincs szaga,, nem piszkit. Mindig eredeti pecsétes Dr Flesch-félét kér­jünk. Próbatégely 230 K, nagy té­gely 4 K, családi tégely 11 korona. Nagykároly és vidéke részére főrak­tár : Kleiner Dezső „Magyar Király* gyógyszertárában, Nagykárolyban. Bérbe kiadó 9 lacernás 1918. évrt. — Értekezhetni; Dr. Vetzák Ede tulajdonossal. ELADÓ Kaplony- és Kaszinó-utcák gf :: :: :: sarkán levő :r :: :: házas belsőség, :: :: Kaszinó-utcában :: :: több háztelek, kaplonyi, mezőteremi és kál- mándi szőlőkben cirka 18 kát. :: hold nagyságú fordulós :: szántóföld. A fordu'ós földek akár egészben, akár fordulónként külön is eladók. Értekezhetni a tulajdonos megbi- zottaival: DR VETZÁK EDE és DR. VETZÁK SÁNDOR ügyvédekkel. #8 w f «S % A „NAGYKÁROLY! ÖNSEGÉLYZŐ NÉPBANK“ 48-11 ÉVI ÍR &Sági. Fi ENDES KÖZGYŰLÉSÉT vur 1918. tartja SVi meg, %-sáp % Sp ß tip ÜL & márcios hó 22-én i. n. 3 órakar saját helyiségében melyre a t. részvényeseket ezennel meghívja az IGAZGATÓSÁG. Tárgysorozat: és üzlet­vonatkozó í. Az igazgatóság évi jelentése az 1917. üzletévi mérleg eredmény számlákról, valamint a tiszta nyereség felosztására indítvány, 2. a fel ügyelő-bizottság évi jelentése az igazgatóság által előterjesz­tett mérleg- és üzleteredmény számlákról, valamint a tiszta nyereség felosz­tására vonatkozó indítványokról. 3. Határozathozatal a tiszta nyereség felosztására vonatkozó indítvány felett és az igazgatóság és felügyelő-bizottság részére adandó felmentvény tárgyában. 4. Esetleges indítványok. VJ *Az igazgatósági, valamint a felügyelő-bizottsági jelentés a közgyűlést megelő­zőleg 8 nappal az érdekeltek által az intézet helyiségében a hivatalos órák alatt megte­kinthetők. Az alapszabályok 22. §-ának rendelkezésére csak azon részvényesek bírnak sza­vazati joggal a közgyűlésen, akiknek részvényeik a közgyűlés napja előtt egy hónappal saját nevükre lettek írva és akik úgy ezen részvényeik, valamint az egyes részvényesektől nyert meghatalmazásaikra nézve cégnyomat mellett kiállított szavazati igazolványt nyertek és felmutatni tudnak. A szavazati igazolványt a közgyűlést megelőző napig mindenkor a délelőtti üzleti órák alatt az egyes részvényesek akár személyes megjelenésük, akár Írás­beli megkeresésük alapján kapják meg, amikor is a kiadóit igazolvány ellenében úgy a jelentkezett részvényes levele, mint bemutatott felhatalmazásai visszatartandók azért, hogy a hitelesség vitássá tétele esetén ezen közgyűlés határozatának tudomásul vételéig bár­mikor bizonyítékul felmutathatók legyenek. Csak névre kiállított igazolvány ellenében lehet igazolványt kiadni. ♦♦Indítványok, — kivéve azokat, melyek az igazgatóság, vagy felügyelőség részé­ről tétetnek és ezekkel összefügnek, továbbá, melyek miatt a közgyűlés összehiva lett — csakis az évi rendes közgyűlésen és akkor is csak az esetben tárgyalhatok, ha azok öt héttel a közgyűlés előtt oly részvényes által nyújtandók be, kinek részvénye az indítvány beadásával egyidejűleg le nem járt szelvényeivel együtt a társaság pénztáránál Nagy­károlyban letétetett. fel

Next

/
Thumbnails
Contents