Északkeleti Ujság, 1918 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1918-08-03 / 31. szám
Északkeleti újság Nagykároly és ermelléx 31-ik szán 2-ik »Idái. ki az évzáró alkalmából, hanem mind később jelentették meg. Most aztán úgy kell őket egyenkint összeszedegetnünk. Különben a háborús tanév az idén sekkel közelebb állott 3 békebeli tanévek nivójá hoz, mint az eddigiek A tanév mindenütt rendesen kezdődött és végződött, csakis a fűtőanyag hiánya okozott a télen egyhavi vakációt. Főgimnáziumunk tanári kara még most is hiányos. A jövő iskolai évre kért az igazgató egy mennyiségtani és egy nyelvi tanerőt. A kegyes-tanitórend az 1917-18. iskolai évre elhelyezte Braneczky József kegyes-tanitórendi rendes tanárt Trencsénbe. Helyébe Jött Jakab János dr. szakvizsgálatot tett kegyes-tanitórendi tanár a budapesti tudományegyetemről. A műit tanév végefelé megüresedett latin- magyar tanszéket a rendkormány Vincze László kegyes-tanitórendi rendes tanárral töltötte be, kit Nagybecskerek- ről helyezett át Nagykárolyba. Félévi itt működése után Jakab János elhelyeztetvén a lévai főgimnáziumhoz, helyébe küldetett Fehér Flórián kegyes-tanitórendi rendes tanár Léváról. Az iskolai év folyamán katonának bevált 24 tanuló, kiknek a számára az első tanfolyamot február—márciusban tartotta az intézet és pedig külön a VII. és külön a VIII. osztályból bevált tanulók számára, akik igy gyorsan befejezték az illető osztályokat. Azon tanulók, akik a hetedik osztályú tanfolyaniot sikerrel bevégezték, mindjárt újabb tanfolyamra mentek, amely március—áprilisban tartatott és 24-én érettségivel fejeződött be. Bizonyos dolog, hogy a katonatanfolyamok az illetők érdekében nagyon is méltányosak, azonban a jövő intelligenciájának színvonalára nézve a mai hiányos képzés hátrányos sza adták nekik; — most már végére jutottam az én tudományomnak. Mit használ nekem az államügyész, ha nem követnek el gonoszságokat? mit a csendőr fegyvere, ha nem történik rendetlenség ? Utolsó napjaira még babonássá lesz az ember: néhány napja álmaimban magam előtt látom halálos ellenemet: Arnimot. Féltékenységből becsületétől, egészségétől, életétől fosztottam meg ezt az embert; titkos rendőrökkel vétettem körül, mindenütt becstelenné tettem őt; — ha útra kelek, engem is Urias- levelek fognak üldözni? Mert aki miben vétkezik, azáltal bűnhődik is. Aztán ez a csodálatos hasonlóság Napóleonhoz, ez már mégis csak bántó; engem is ledobnak dicsőségem magaslatáról, hogy száműzve elevenen eltemessenek? Inkább meghalok! . . . Nem, nem, kedves marsall, az én ingemet el nem viheti, de tanáccsal szolgálhatok: menjen a vidékre, Svájcba, Interlaken mögé a lauterbruni völgy végébe, magasan a felhők fölé, a Jungfrau tövébe, oda ahol nem űznek politikát, almi újságot nem olvasnak, ahol a pénzszomját nem ismerik, ott . . . ott fog boldog embereket találni . . A marsall vonatra ült és a gőzparipa Luzern felé száguldott vele. Majd újra kocsit fogadott, a lovak minden ostorcsattanásra nekimeredtek a futásnak, hogy e havasok utolsó emelkedését legyőzzék. A marsall kiugrik a kocsiból s mint győztes oroszlán, veti magát a gyanút sem sejtő pásztorra . . . megragadja vállalnál, megrázza: „Ifjú, igazán boldog vagy?“ - „Igen, az Vagyok!“ — „Ifjú, kivánj bármennyit, csak az ingedet add ide!“ — „Ingemet? Hiszen nincsen.“ A király meghalt. A kancellárnak is jutott egy másik szent Ilona-sziget. lesz, az bizonyos. Node háború van és k i gondol most egyébre. A tanulók összességének tanulmányi előmenetele kielégítő. Jelesrendü volt 13, jó 51, elégséges 204, egyből bukott 43, kettőből 25, több tárgyból 24. összesen megbukott 92 növendék, ami az egész negyedrészének felel meg. A fegyelmi állapotokat illetőleg panaszkodik az igazgató a diákság meglazult erkölcseiről, akiket nagyon ront a mozi, a nem nekik való korai fejlődés, amit szerintünk a háborús állapotokból folyó időelőtti katonáskodás is elősegít. Az intézettel kapcsolatos Szent László konviktusban az idén 65 növendék volt elhelyezve, kik jó elhelyezést, jó kosztot és felügyeletet nyernek ott és a konviktus ma egyike a vidék legjobb konviktusainak. Az év folyamán több szépen sikerült ünnepélyt rendezett az intézet, mely az ambiciózus tanári kárnak és a jóratörekvő fiatalságnak együttes munkáját dicsén. A jótékonyságból is kivette részét az ifjúság, mely 2000 koronán felül adakozott és gyűjtött jótékonycélra. Kegyeletes szavakban emlékszik meg az igazgató az intézet két hősi halottjáról, Hadnagy István és Pintye Jánosról, akik mind a ketten a legutóbbi olasz offenziva alkalmával vesztették el ifjú és reményteljes eletüket. Még az intézeti tanári kar személyi viszonyairól és más intézetekben teljesített elfoglaltságáról emlékezik meg az „Értesítő“ és aztán rátér a tanulók statisztikájára melyből érdekesebb adatok a következők: az év elején felvétetett 343 tanuló, kik közül 19 nem tett vizsgálatot. Magántanulója 28 fiú és 9 leány volt az intézetnek. Különösen népes volt az I. osztály, melybe 70 növendék iratkozott, de többen kiszorultak még, akik igy képtelenek voltak más iskolákba menni. Az első osztály párházamositása, melyért lapunk annyit harcolt végre már meg is valósul. Tanulóink közül helybeli volt 186' megyebeli-104, más megyebeli 70. Vallás szerint voltróm. kath. 185, gör. kath. 46 ref. 53, evangélikus 11, unitárius 1, izraelita 64. A polgári fiúiskola tanári karában változást okozott Császár Bertalan rajztanár eltávozása, ki saját kérelmére Nagymartonba helyeztetett át és helyébe Ketting Ferenc rajztanár neveztetett ki. rt A tanulók előmenetele, magaviseleté ellen komolyabb kifogás nem merült fel. Az iskola tanári kara az eredmény javitása érdekében okos újítást vezetett be az év folyamán. A gyenge előmenetelő tanulók szülőit december 23-án értekezletre hívta össze, melyan tanácsokat adtak a szülőknek a gyermekekkel való foglalkozást illetőleg. Hazafias és jótékony célra 1781 koronát gyűjtött az ifjúság. Az év elején beiratkozott 176 tanuló, kimaradt 19, magántanuló volt 28. Illetőség szerint nagykárolyi 129, szatmármegyei 38, más megyebeli 9. Vallás szerint róm. kath. 52, gör, kath. 51, ref. 45, izr. 27. Felsőbb osztályba lépett 104, javító vizsgálatra bocsáttatott 36, végleg bukott 17. (Folytatjuk.) Adakozzunk a helybeli hadiárvakáz javára. Az nj háborús adókról. A jövedelem-, vagyon és hadinyereség adóról szóló törvényeket a f. évben hozott uj egyenes adó-novella lényegesen megváltoztatta, miért is szolgálatot vélünk teljesíteni, amidőn a közönséggel, amennyire lapunk szűk kerete megengedi, ezen lényeges eltéréseket megismertetjük. Jövedelem adót, ép úgy mint a múltban, mindazok tartoznak fizetni, akiknek a múlt, jelen esetben 1917. évi jövedelme a lO.OuO koronát meghaladta, A törvény a közszolgálatban lévők egész járandóságát, a magán szolgálatban levőknél 20.000 koronát meg nem haladó évi illetményt adómentes jövedelemnek tekinti. Mig 1917-ben általános adókivetés volt, a folyó évben ez elmarad. Mindazon adózó felek, akik a múlt évben jövedelem adóval meg voltak róva, ha azon pénzügyigazgatósághoz, kerületében az előző évi kivetés történt, legkésőbb 1818. julius hó 31-íg nem nyújtottak be vagy nem adtak postára kérvényt, amelyben az előző évi adójuk helyesbítését, kérik, — az 1917. évre már megállapított jövedelmi adót fogják fizetni az 1918. évre is. A törvénynek ugyanezen intézkedései a múlt évben megállapított vagyon adóra is vonatkoznak. Feltétlenül újabb adókivetés alá jönnek azok, akiknek jövedelme 1916. évről 100.000 vagy ezt meghaladó összegben, vagyona pedig 2.000.000 vagy ezt meghaladó összegben volt megállapítva. Mindazok, akik 1917-ben jövedelemadóval nem voltak megróva, de 1917. évi jövedelme a 10.000 koronát meghaladja, tartoznak vallomást adni és ezeknek adója tárgyalva és megállapítva lesz. A jövedelem adónál ugyanaz a kulcs lesz alkalmazva, mint a múlt évben, azzal az eltéréssel, hogy a megállapított adótételeknél még további 15%-át fizet az az «gyén, akinek háztartásához családtag nem tartozik, 10%-át pedig az, akinek háztartásához csak egy családtag tartozik. Vagyonadót a múlt évben csak az fizetett, akinek a vagyona az 50.000 korona értéket meghaladta, az adónovella értelmében 20.000 koronát meghaladó vagyon után fizetendő a vagyonadó, tehát ha adóköteles tiszta vagyonának értéke az adóvallomás időpontjában a 20.000 koronát meghaladja, tartozik erről’vallomást adni. Az 1918. évi adókivetés során a vagyonadót az 50.000 koronán alul levő vagyon után nem vetik ki, de az 1919. évi adókivetés során a vagyonadót visszamenőleg az 1918. évre is, tehát kétszeres összeggel fogják kivetni. Hadi-nyereségadót általában azon adózók tartoznak fizetni, akiknek, adóköteles jövedelme az 1913. békeévi adóköteles jövedelmet meghaladja s ha ez a jövedelem az 1917. hadiüzleti évben a 13.000 koronát meghaladta. A hadinyereség adónál a törvény intenciója az, hogy aki a háborús évek valamelyikében többet keresett, mint a normális béke években, a háború folytán előállott ezen többlet jövedelem, mint nyereség után tartozik fenti címen adót fizetni.
