Északkeleti Ujság, 1918 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1918-07-20 / 29. szám
2-ik eláal. északkeleti újság Nagykároly és ermellék 29-ik szám Vannak ugyan nagy szellemek, kik határozottan előnyösnek mondják a nők választójogát, természetesen servatisser- vandis. Így. pl. Prohászka püspök azt mondja, „a nő psychéjével szerencsés befolyást gyakorolhatna a parlamentben is ..." De ő is hozzá teszi: ha el is küldjük a nőket a parlamentbe, tesszük ezt azzal a kötött marsutával, hogy ott az igazi női érdek képviseletében foglaljanak helyet. Persze itt a nők parlamenti szerepléséről van szó, de Paulsen azt mondja, hogy ha képviselőházi tagok (válsszthatók) nem lehetnek a nők, aKkor választók sem lehetnek. Ismerjük a Vázsonyi-féle váiasztó- jogi javaslat ama részének sorsát, mely a nők szavazati jogáról szól. A magyarságot féltő s a parlament józanságát megóvni akaró nők nem is haragudhatnak, hogy ez a javaslat, mely csak a nem magyar elemnek kedvezett volna, most megbukott. Majd, ha elérkezik az idő, amikor a magyarság szupremáciája a nők szavazati joga által is biztosit- tathatik, amikor lesz nekünk olyan keresztény és minden izében magyar női társadalmunk, amely nem csak súlyra, hanem arányszámra nézve is fölülmúlja a kozmopolita elemet, akkor jöhet a nőknek az a választójoga mely „az igazi női érdeket képviseli,' de akkor is úgy, hogy ebből se a család, se a társadalom kárt ne szenvedjen. Az egész választójogi kérdés helytelen vágányokra tereli a nőt, azért az igazi nők és a nőies nők mindig tiltakozni fognak a női szavazati jog ellen, mert ők nem szavazati jogot akarnak, hanem „ártatlan, tiszta, lelkiéletet élő női világ megteremtését, hogy ártatlansággal, szelídséggel, kedvességgel meghódítva a világot, egy nemesebb, boldogabb emheriséget teremtsenek. „Ezt pedig lehet szavazati jog nélkül is, sőt anélkül lehet igazán! Jegyezzünk hadikölcsönt! Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete vasárnap d. e. a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tartott, amely igen gyéren volt látogatva. Néma Gusztáv városi főjegyző polgármesterhelyettes d. e. 10 órakor az elnöki széket elfoglalván, üdvözölte a megjelenteket és azon bejelentés mellett, hogy a polgármester szabadságon lévén, ő van hivatva a közgyülé- san elnökölni, megállapította, hogy a mai rendkívüli közgyűlés szabályszerűen ősszel ivatott és meghirdettetett s minthogy ez alkalommal először elnököl képvicelőtestőlett közgyűlésen, arra kérte a tagokat, hogy teendőiben jóaka- ratu támogatásban részesíteni szíveskedjenek s ezzel a közgyűlést megnyitódnak nyilvánította. Huszár József közigazgatási tanácsos ismertette a belügyminiszternek a városi alkalmazottak ruhabeszerzési segélyezését s előterjesztette a javaslatot. Somossy Miklós, Molnár Ignác és Fiók Albert képviselőtestületi tagok hozzászólása után a javaslat elfogadtatott s a megállapított segélyeket kifizetni rendelte a közgyűlés. — Mi ez ? A leány sir ? Miért ? És hirtelen szivembe nyilalott rá a felelet. Nem az agyammal, szivemmel tudtam meg, éreztem meg, hogy miért sir a leány. És úgy szerettem volna hozzárohanni, átkarolni törékeny testét, lecsókolni azt a két könnycseppet, melyek lassú lecsúszásával végigszántották márványfehér arcát. Úgy szerettem volna fülébe súgni: gggj|g— Miéit sirsz? Tudom, hogy miért sírsz. És úgy szerettem volna magam is köny- nyekre fakadni azért, amiért ő zokog most befelé, azért, ami torkunktól kikivánkozott, ezért, hogy szeretjük egymást. Most tudtuk meg, most éreztünk rá. Most, amikor az évek óta összakapcsolt életünket durván, keményen szétveli a véresszáju élet. Talán mindörökre. Ki tudja? Felujjongott bennem a boldog tudat mámora: hogy szeretek és szeretnek. Boldogságomba belefolytak a leány keserű könnyei, belezokogott a magam lelke sírása, — hogy válnunk kell. Nem állottam fel. Nem szóltam semmit. Félreforditottam a fejemet is, nehogy meglássa, ha feleszmél és ijedten letörli könnyeit, hogy szivébe láttam könnyein keresztül s az én szivembe az övén keresztül. Kivülről halk lépések csoszogása lopakodott a szobába. A leány felugrott. Szeméhez kapott. Ijedten letörült róla valamit s átszaladt a szalónszoba ajtaján. Az édesanyja jött. — Kezét csókolom — köszöntem elébe s elfogultan hajoltam le keskeny, fehér keze felé, — Jó estét, Sanyi. Csak nem volt talán eddig egyedül ? Margit hol van ? — Ebben a pillanatban ment a szalónba. Azt hiszem a kölcsönadott könyveimet keresi elő. Jóhangosan szóltam: hadd habja meg ő is odabent s igazolja kénytelen hazugságomat. Pár perc múlva előjött. Csakugyan hozta a könyveimet. Szeme alatt haiovány, odasirt karika pirosiott. Sietve bucsuzkodtam. — Isten áldja Sanyika — szólt szomorúan az édes mama. Gondoljon ránk szeretettel, sokszor. — ígérem. Margithoz fondultam. A mama háttal volt felénk. Kezem bevettem puha kis kis kezét. Félősen, reszketően simult az enyémbe. Ráfektettem puhán a másik kezemet is. Belenéztem a szemébe s lefojtottan súgtam felé: — Ne felejtsük el a ma délutánt! Összerezzent. Szempillája lehullott. — Jó lesz? Meg-megvonagló ajakkal rebegte: — Jó lesz. Kisiettem. Lent a sötét utcán hidegen vágott tüzelő arcomba a szél. Hátam megöl finomultan, falonátszürődve hangzott fülembe egy si'ró zongora hangja: — Este, ha leszáll az alkony, Masíroz az ezredünk . .. Valaki felébredt szerelmének első s talán utolsó üzenetét küldötte utánam. Következett a Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank R-társaságnak ajánlata hadiköl- csönkötvény jegyzésére vonatkozólag. A bank azon ajánlatot tette a városnak, hagy jegyezzen 200,000 korona 5 egyketted százalékos hadikölcsönt, melyből 160,000 koronát — a szokott teltételek mellett — a bank lombar- diroz és garanlálja, hogy 1924-ig 50 százaléknál magasabb kamatot nem kell fizetni, 30,000 K-át pedig folyó-számla kölcsön fejében ad ugyanolyan kamatra szintén kezelve a pénz eme kamatláb mellett 1924. junius 30-ig úgy hogy a városnak nincs egy krajcár befektetésre szüksége, mégis évenkint mintegy 1800 koronát keres a hadikölcsönkötvény jövedelme és az általa fizetendő kamat különbözeié címén. Tekintettel arra, hogy belügyminiszteri rendelet szerint városok csak adósságcsinálás nélkül jegyezhetnek hadikölcsönt, a pénzügyi bizottság az indítványt nem tartja elfogadhatónak. Dr. Adler Adolf, rnnt az ajánlattevő intézet ügyésze, érdekeltségénél fogva nem szól az indítványhoz, de hazafias kötelességnek tartja legalább 20—25 ezer korona jegyzését. Néma Gusztáv h. polgármester hozzászólása után indítványa elfogadtatott. ' Következett polgármesternek a főgimnázium első osztályának párhuzamosítására vonatkozó javaslata. A képviselőtestület a pénzügyi és jogügyi bizottság, valamint a tanács véleményével egyezőleg az első osztály párhuzamosítását egyhangúlag elfogadta és azután felhívta a városi tanácsot, hogy az illetékes tényezőkkel a szükséges tárgyalásokat haladéktalanul indítsa meg, az egész ügyet készítse elő és az idevonatkozó javaslatot még oly időben terjessze a képviselőtestület elé, hogy a párhuzamos első osztály már a legközelebbi tanévben megnyitható legyen. Borody György és társai családi pótléka ügyében hozott törvényhatósági bizottsági határozat kihirdettetvén, tudomásul vétetett és a belügyminiszterhez jóváhagyás céljából felterjesztetni rendeltetett. Schuller Józsefvárosi hajdúnak egy leány gyermeke születvén, kérelmére 200 K családi pótlékot a képviselőtestület megszavazott és kifizetni rendelt, a határozat jóváhagyás céljából leendő felterjesztése is egyidejűleg elrendeltetett. Több tárgy nem lévén a gyűlés véget ért. Hölgyek figyelmébe! Ezúton hozom a nagyrabecsült tanulni vágyó hölgyközönség figyelmébe, hogy női felsőruha szabászat! rajztanfolyamot nyitok. Alkalma nyilik bárkinek az össes mértani szabást és rajzolást elsajátítani. Több hatóságtól és ipartestülettól kitüntető oklevelem, előkelő urhölgyektől elismerő és köszönő leveleim vannak. A tanfolyam f. hó 22-én, hétfőn d. n. 2 érakor nyilik meg a Wessalényi-atca 37. sz. Népkonyha tágas termében. Nenman fi. szabász-tanító.
