Északkeleti Ujság, 1917 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-20 / 3. szám
2-ik oldal. ÉSZAKKELÉI ÚJSÁG ÉS NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELL.ÉK 3-ik szám. értékűnek mint amennyi rá van nyomva, az emberek pedig jelentsék fel azt, ki többre értékeli az arany 20 koronást, mint a papír 20 korona t mikor a kétféle pénznek kétféle vásárió erőt tulajdonit. Németországban a bankok hazafias propagandát indítottak, bele vont. k az iskolákat is az akcióba s az állam céljaira gyűjtötték az anyagot. Gyönyörű eredményt mutattak fel! Rengeteg aranypénzt cseréltek be papírpénzre, hogy erősítsék az országot. Ez is a jól szervezettséget, az izzó hazafiasságot dokumentálta. Az aki üzérkedik az ezüst és aranypénzekkel, aki bármi módon kivonja a közforgalomból, helyesebben az államtól elidegeníti s nem ptnz-célokra, hanem anyagi célokra, feldolgozásra használja, nemcsak gyöngíti az ország ellenálló erejét, hanem ellenségeinknek tesz jó szolgálatot. A társadalom Ítélete k-ell hogy megvetésben nyilvánít'jón az ilyenekkel szemben, a többi mint üzérkedés az államhatomra tartozik. Ennyit ebből! Igyekezzünk felvilágosítani az üzérkedőket, mindenkit, hogy első legyen itt is a Haza! Vidákovich Dániel, fögimn.-i igazgató. Bodnár Gáspár. Vármegyénk irodalmi életében ma is vezető szerepet visz Bodnár Gáspár. Termelő- képessége, írásainak magyaros zamafa és irodalmi értéke jelentős helyet biztosit neki az országos irodalomban is. Sokoldalú munkása a beszédnek és írásnak. Mint egyhá i szónok épen olyan, erőteijes és eredeti, mint viiági vonatkozása beszédei- j ben Világosan, logikusan felépített beszédeivel | mindenkor mély hatást ért el. A templom megtelt hallgatókkal, ha megtudták, hogy ő beszél. Mint tanár, tanítványainak bálványa, aki ki nem törölhetően írja tanítványai szivébe a magyar faj és nyelv szeretetét. Laptársunk, n Szatmári Hírlap 31 éven át az ő szakavatott szerkesztésében jelent meg. Most megvált tőle. Nem pihenni ment, hanem tovább dolgozni : befejezni félbemaradt nagyobb munkáit. Amikor Bodnár Gáspár leleszi a/, újságírói tollat, megilletődéssel búcsúzunk el tőle. A keresztény sajtó jeles tollú, komoly munkását veszítjük el vele Bodnár Gáspár irói működését nem kell itt külön méltatnunk. Egyike a legsokoldalúbb és legterményebb Íróknak, akinek különösen a nép számára írott müvei : folyóiratai, könyvei, színdarabjai nagv elterjedtségre és népszerűségre tettek szert. Nem ipar- szerüleg irta dolgait, de lelkesedéssel és főként s.ok meleg érzéssel, szívvel. Mint újságíró ni ven megőrizte lapjának azt a jellegét, amelyet szolgálni hivatva van. A keresztény hitel veknek a társadalomban való érvényesítését szolgálta minden Írásával. Színmüveiben, népszerű értekezéseiben, mindenkor a krisztusi szeretet, a keresztényi igazságossság, istenfélelem voltak a vezető motívumok. Tanító volt az irodalomban is. A nagyok tanítója. Mikor megválik egv helyi lap szerkesztésétől, ha annak vesztesége is, az általános keresztény sajtónak nyeresége. Most már több ideje marad arra, hogy nagyobb körben teljesítse hivatását, melvre puritán jelleme, me- legérzésü szive, erős keresztény-magyar felfogása és legfőképen irói készsége és tudása predesztinálja, hogy a keresztény sajtó egyik erős tollú munkása legyen, A város szélein itt-ott ragályos betegségek ütik fel a fejüket, A szegényebb, épen ezért ruhátlanabb, rosz- szahbul táplált lakók között hamarább tud megfészkelődni a betegség, mint beljebb. De hogyha megerősödött jón az befelé is. Nem akarunk vészjeleket elkiáltani, ok sincsen rá, csak egypár szót ejteni erről a nagyfontosságu jelenségről, hogy tudatosabb tehessen ellene a védekezés. Mindenki előtt tudatos, hogy jelenleg sokkal nehezebb viszonyom Között van a közegészségügy is, i^pt máskor. Noha mindig nagy feladatok elé állítja a hatóságokat egy-egy veszélyesebb fertőző betegség fellépése, ma egyenesen* katasztrofális baj, ha valahol nagyobb mértékben erősödik meg. Egyrészt a nagyon érezhető orvoshiány, másrészt a gyógyszerek, főleg egv es oltóanyagok hiánya és a Hosszddalmas utánpótlás nagy veszéllyel fenyeget egy nagyobb erővel fellépő baj esetén. Mag i a háborús állapot, a tömegek nagyarányú mozgása is egyik nágyVesz'edelmü tényezője a ragályos betegségek terjedéseinek. Minthogy e bajok a legjobban rendezett, országban is érezhetők kisebb nagyobb mértékben, a habot u mindenhol rontja a közegészségi állapotokat. A ragályos betegségek a háborús hadüzenettel egyszerre üzennek hadat a társadalomnak. Hol itt, hol másutt fél is lep valami ragályos betegség. Tífusz, kolera, vérhas, himlő felváltva próbálgatnak rést ütni áz élők soraiban, azalatt, mig odakint a harctereken a véres halál arat. Városunkban a fekete himlő veszélyes kórja kezdi fenyegetni az emberéletet. Mindenki tudja, hogy milyen veszélyes betegséggel állunk szemben és amint a kolera idején plakátokon közli a hatóság a népszerű feiviiágosi- tásokat, most is ej elkelne egy. kis figyelmeztetés. Nem titok ugyanis, hogy forduLjne.lő a városon fekete himlő megbetegedés.,,, a hatóság nyomban meg is tett minden óvó intézkedést, de feltérne még mellé a figyelmeztetés is, hogy maguk az egyes polgárók egyénileg óvakodhassanak a baj terjesztésétől. Elismeréssel vagyunk másrészt a hatóság gondokságává! szemben, amit az orvosi és k ^rendészeti intézkedéseivel tanúsított. A Körtefa-utca és a .szomszédos utcák lakóit az elmúlt hét közepét?- hatóságilag beoltották fa kete-himlő ellem Az iskolákban is. megkezdődtek a védő oltások, amik mind megnyugtatókig hatnak a város közönségére. Ne elégedjék meg a közönség ennyivel. Ne gondolja, hogy ezzel minden lehető meg van téve és több óvatosságra nincs is ok. A himlő igen nagy mértékben fertőző betegség és az emberi szervezet nagy mértékben hajlamos reá. Elég a beteggel egy szoba levegőjét szívni, hogy elkaphassa az ember. A védő oltás nagy mértékben csökkenti a veszedelmet, amiért igen ajánlatos védekezés, annál is inkább, mert évek múlva elveszíti a hatását. Azonkívül óvakodjunk nagyobb tömegekkel való érintkezéstől. Legfőképen olyan udvaroktól és családoktól, ahol a betegség előfordult. A legmesszebbmenő óvatosságra van szükség mindmájunk érdekében, hogy a fellépett fertőző betegség terjedésének elejét vegyük. SZÍNHÁZ. Egy pár előadásról kell még utólagosan beszámolnunk. Rövidre lehet fogni a dolgot, mert három estéről van szó, amikor mindig Három a kis lány ment. A művészi zenében bővelkedő operettet kasszadarabnak tartogatta a direktor. Be is vált. Mind a három estén zsúfolt ház nézte végig az előadásokat, mikre nagy ambícióval készült a társulat, A Schubert szerepére lehozott vendégszereplő : Gáspár János tömött, meleg tónusú hangjával igen élvezetes szórakozást nyújtott, míg alakítása kisvé gyakorlatlanságra mutatott. Tschöll-papa kedves alakját Neményi hires közvetlenségével és rokonszenves humorával játszotta meg. Az éneklésnél bizony voltak bajok, de e tekintetbed valami sói,at nem is váriunk. Kár azonban egy színész-embernek ennyire elhanyagolni gége-baját. Thurzó Margit kedves, bájos volt Médi szerepében. Váraóy a bárót, könnyedén, kellemesen alakította. É. Lányi Szidi a mama szerepében keltett sok derültséget. A Grizi pajkos, eleven alakját Szelényi I. meglepően jellegzetes, szórakoztató játékkal elevenítette meg. A kisebb szereplők az egységes sikerből igyekvő játékkal vették ki részüket. Kedden délután gyors menetben, izgatott, forró hangulatú nézőtér előtt ment le Urasági inas keresetik. A szépén telt nézőtér jövedelme meglehetős osztalékot hozott a karszemélyzetnek. Előadás után nyomban csomagolt a társaság, hogiy a szifagysági vonattal elutazhassák. Amint értesülünk 'róla, Désen nem valami jó kilátásai lesznek a.szezonnak. Katonaság'ésak átvonulóbaij. van.^va közönség egy része még most seoi: tért. ,vissza az oláh,v; letörés óta. Nálunk, igen jőf sikerült az idei szezon, dacára a társulat sok gyengeségének. A direktor meg is pióbált mindent, hogy itt maradhasson még vagy két hétig A színház mozibérlete meggátolta ebben. Noha. a szinügyi bizottság, ha hivatása magaslatán áll, segítségére lehetett volna a. színészetnek a mozival Szemben, aminél mindég elébV váló kulturtényező. Kivált- képen ekkor, ha kellő irányítás alatt áll. Nagy mulasztásokat, követett el etekintetben is a mi szinügyi bizottságunk. Amilyen indolenciával tűrte a színészet kilakoltatását az államsegéllyel épült városi s i ih.ivi épül jtből a mozi miatt, akkor, amikor azé erdélyi háborútól sul.ytott kerületben itt- leheteti colira a‘ mentsvára, épen olyan nemtörődömséggel tűrje egész szezon alatt a személyzet botrányos hiányosságát és gyengeségeit. Amikor több .jóakaratot, egyben több szigorúságot is ki vénünk a szinügyi bizottságtól. (Ss.) Ne akard . . .! Irta : Jácint. Ne akard a lelkem’ látni, Ne kívánkozz mellém állni.; Ne gyűlölj és — ne szeress . . .! Legyünk síró, könnyes árvák, Kik az éltet busán járják . . .-— Uijuk nehéz, — tövises. Nem ismered, mi él bennem; Nem tudod, hogy dúlt a lelkem És-a szivem jéghideg-. . . — Ne kívánd hát e világot, Szakíts másutt szebb virágot, Hol az ég nem oly. rideg. Azt hiszed, hogy boldog lennél, Ha szivemben lakást vennél . . . ? Nagy csalódás várna rád . . . ! Körívemnek bus telébe Ne vágyódj hál, hisz eledbe Tárul még egy szép világ . . .! Koronázási rangosztások során Őfelsége báróvá tette Kende Zsigmondot, gróf Károlyi Gyálának és Lászlónak pedig valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot adományozott, Uj honvédállomásparacsnok. A ni. Icir. kassai honvédkerületi parancsnokság a helybeli honvédállomás, őrkülönitmérty és Vorökereszt kórház katonai parancsnokságával Okruczky Zoltán népfölkelő főhadnagyot bízta meg és őt Kassáról városunkba helyezte. Kitüntetés. Tóth Imre tüzér, Tóth Károly Helybeli iparos polgártársunk fia, az orosz harctéren az ellenséggel- szemben tanúsított
