Északkeleti Ujság, 1917 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1917-05-26 / 21. szám

21-ik szám. 3-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG ÉS NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK tőjük költészete a népköltés megnemesitése; mindkettő a legmagasabb művészet színéig emelte a népiest; csak módszerük különböző, de abban mindketten megegyeznek, hogy a müköitészet rózsafáját a népköltés vadvirág tőkéjébe oltot­ták. S mert költészetük oly mély gyökeret eresztett a népies talajba, azért elmondhatni róluk, hogy legmagyarabb költőink is. A mi évezredeken át aludt a magyar nép lelkében, a mit nemzedék-nemzedék után érzett, az mind megnyilatkozik költészetükben. Arany költésze­tében épen úgy, mint a Petőfiében a magyar lélek örök irányai megeszményitve rajzolódtak le ... Ez tehát általánosságban Arany helye a magyar irodalomban . . . De miben • rejlenek sajátos érdemei, me­lyeknek e magas rangot köszönheti ? Mennyi­ben jelent haladást a magyar irodalom fejlődé­sében ? Több sajátos főérdemet lehet működésében kijelölni, melyek korszakalkotó haladást jelen­tenek. Először is gazdagította a magyar költői nyelvkincset népies és irodalmi forrásokból, mint senki más előtte. Ő e részben oly nagy forráslátó, mint az artézi kutak fúrója : Zsig­mondy Lajos, ki szinte be tudott nézni a föld mélységébe, fel tudta fedezni a föld alatt rejlő bőséges forrásokat s napfényre szöktette a termékenyítő vizsugarakat. Arany második lényeges sajátsági epikus művészete: a szerkezet, a nyelvezet s a jellem­zés művészete. Hiába mondják, hogy az epika a XIX. századnak való műfaj, tehát divatját múlta. Van-e Németországban népszerűbb modern költemény Scheffel Säkkingeni trombitásánál; a skandinávoknál Tegnér Trithof-mondójánál, vagy nálunk Petőfi János vitézénél, vagy Arany Toldijánál? De Arany epikájában, különösen balladáiban a lelkiismeret költője. Arany felfo­gása szerint az ember akarva, nem akarva a maga bírája. Lelkiismeretünk a legnagyobb jutalomnak: a megelégedésnek s a legnagyobb büntetésnek: a telje s lelki megbomlásnak forrása. Költészetének harmadik jellemző vonása, hogy magában foglalja a magyar nép és föld hű jellemzését. Miként Árpád hódította meg Magyarországot politikailag, úgy Arany és Fetőfi meghódították a költészet számára. Különösen Arany az, a ki a magyar szív legmélyéig hatol, az ezeréves magyar szívnek minden dobbaná­sát visz'nangozza s minden szavát megzenditi. íme ez a: az eszme, mely Aranyt a ma­gyar közléiekhez fűzi, koráéhoz és a jövő ko­rokéhoz: hűség mimagunkhoz. A XIX. század mgyarja és hazája rámarad müvei révén a távol jövőre, mint a 3000 év előtt élő görög lelke a homerosi eposokban. az erzsébetkori angolé Shakespeare drámáiban, a renaissancebell olaszé Ariosto müveiben, vagy a XiV. Lajos korabeli franciáé Moliere vigjátékaiban s La­fontaine meséiben. Ötödik érdeme, hogy tanulmányai szárnyán szemhatáron kitágul s műremekei értékükben az emberiség költői művészetének legmagasabb régióiba emelkednek hirdetve, hogy ".emzetünk fejlődése, haladásra alkalmas s emelkedni kész. — Van-e biztatóbb, lelkesitőbb tanulság mint Arany költészetéből kisugárzó történeti igazság: maradjunk hivek mi magunkhoz, de hivek a haladó, rohanó időhöz is s reánk vár a nem­zeti fennmaradás biztos záloga s a nemzeti vi­rágzás hervadhatatlan koszorúja. Magyarok voltunk, magyarok vagyunk s magyarok aka­runk maradni, de lelkűnkben erősek és készek az emberi műveltség befogadására és szolgá­latára, fejlesztésére és emelésére. * * * Végül Arany költészete tele van fennkőlt eszmékkel, örök igazságu gondolatokkal, me­lyek közül csupán a humanitás eszméjét raga­dom ki: kövessük azt, a mit nemesnek találnak az emberi életben. Ez nemcsak rendes időben, ez háborúban is érvényesülhet. Ne Űzzünk ábrándképet, ne rohanjunk a földi boldogság, ez elérhetetlen délibáb után, mert az ember földi hivatása a költő szavai szerint: „Az ember tiszte, hogy legyen Békében, harcban ember, Méltó képmása Istennek S polgára a hazának-“ Tisztelt ünneplő közönség! Kedves tanuló ifjúság! Íme Arany kora, élete s költészete! Mun­káiban a költői szépségek alatt művészi tanul­mányok rejlenek, mint gyümölcs a virágkehely alján. Hatása az évekkel csak gyarapodik, mert ő nem csupán korának hü fia, hanem müvei­ben a jövő századoknak is szól. — Ma hatá­rainkon kardok csattognak s ágyuk dörögnek. Az ágyuk bömbölése elnémul majd, de Arany szava soha nem hangzik el. Kortársaink idővel elhalnak, nemzedék nemzedéket követ, hidaink megszakadnak, palotáink rombadőlnek, a Duna más medret cserélhet, erdők zúghatnak, hol eiébb tavak csillogásában gyönyörködtünk: Arany, megmarad, mint a magyar nyelv örök művésze, mint Magyarország teremtő lángel­méje és a magyar költői birodalomnak a mú­zsától ihletett s a nemzeti Geniustól fölszentelt mélabus regőse. HÍREK. Lapunk kedves munkatársainak, olvasói­nak és jó barátainak kellemes pünkösdi ünnepeket kívánunk. Az ünnepi istentiszteletek sorrendje: A rom kath. templomban: Pönkösd vasárnap reggel fél 7 órakor szentségkitétellel csendes mise, szentségimádás egész nap, 3 félóránként szt. mise, 9 órakor ünnepélyes szt. mise, celeb­rálja Récsei Ede házfőnök-plébános, Zoboky Vince és P. Tóth Lajos kegyesrendi tanárok segédletével. Utána szt. beszéd, mondja a házfőnök. D. u. 3 órakor vespera assistenciával, 6 órakor májusi litánia és szentségbetétei. Pünkösd hétfőn a sorrend ugyanaz; 9 órakor azonban egy papos énekes szt. mise, után a szentbeszédet Zoboky Vince mondja. D. u. 6 órakor májusi litánia szentségbetétellel. Husvét keddjén 9 órakor szentségkitétellel egypapos énekes szt. mise. — A gör. kath. I. sz. temp­lomban: Pünkösd !-ső napján reggel 7 órakor reggeli istentisztelet litániával. 9 órakor ünnepi szt. mise segédlettel, szeníbeszéddel, melyet tart Popovits Viktor végzett papnövendék. D. u. 3 órakor vecsernye térdeplő imákkal, a szent lélek Ur Istenhez. Utána májusi ájtatosság. Piinkös 11-od napján, hétfőn reggeli isteni tisz­telet 7 órakor, 9 órakor segédletes szentmise, a szentbeszédet Marchis Romulus főesperes tartja. D. u. 3 órakor vecsernye, paraklisz és májusi ájtatossággal. — A gör. kath. II. temp­lomban : F. hó 27-én vasárnap reggel 7 órakor reggeli istentisztelet, délelőtt 9 órakor szent mise szentbeszéddel, délután 3 órakor vecsernye májusi szentbeszéddel, ezt előzőleg rózsafüzéri ájtatosság. F. hó 28-án pünkösd hétfőn reggel 7 órakor reggeli istentisztelet, délelőtt szent mise szentbeszéddel s mise végén körmenet, délután 3 órakor vecsernye, ezt előzőleg rózsa­füzéri ájtatosság. — A református templomban: Pünkösd I-ső ünnepén d. e. és d. la. prédikál: Kürthy Károly h. lelkész, ágendázik: Gacsályi Zsigmond s. lelkész. Pünkösd 11-ik ünnepén d. e. és d. u. prédikál: Gacsályi Zsigmond s. lelkész. — Az ág. hitv. ev. templomban: Pün­kösd i-ső ünnepén d. e. szentbeszédet mond és úrvacsorát oszt: Rédei Károly lelkész, a d. u. fél 3 órakor kezdődő istentiszteleten prédi­kál ; Nagy Sándor kántor. Pünkösd 11-ik ün­nepén d. e. szentbeszédet tart s d. u. ünnepet befejező imát mond: Rédei Károly lelkész. Személyi hír. Domahidy István, sályi és domahidi földbirtokos, főispánunk nejének édes atyja betegségéből felgyógyult és a délceg öreg ur megkezdette kedvelt foglalkozását a gazdálkodást. Barátai és tisztelői bizonyára örömmel fogadják e hirt, melyet mi is szíve­sen köziünk. Kinevezés. A király Dr. Blum Ödön közegészségügyi főfelügyelői címmel felruházott egészségügyi felügyelőnek, városunk fiának, a közegészségügyi főfelügyelői jelleget adomá­nyozta. Előléptetés. A király Dániel Béla 12. h. gy. e.-beli hadnagyod, Dániel Sándor vezető kir. járásbiró fiát főhadnaggyá, dr. Sternberg Ferenc segédorvost, dr. Sternberg Géza helybeli közkórházi igazgató-főorvos fiát pedig főorvossá nevezte ki. Hősi halál. A távol haicmezőkön küzdő fiaink sorai közül ismét kivágott egyet a halál arató kaszája. Harász János a 12. hgye. e. é. önk. tizedese f. hó 13-án este 7 és 8 óra között Ivanigradnál (olasz-front) gránáttól találva hősi halált halt. A városszerte ismert és ked­velt fiatal ember korai elhunytat megtört szü­lein és testvérein kívül kiterjedt rokonság gyászolja. Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk tör­vényhatósági bizottsága f. hó 31-én tartja meg második negyedévi rendes közgyűlését, f. hó 30-án d. u. 4 órai kezdettel pedig az állandó választmány tartja meg az előkészítő gyűlést. Értesítés. A polgári leányiskola tanulói­nak pompásan sikerült vasárnapi ünnepélyét pünkösd első ünnepén d. u. 5 órai kezdettel — főleg a gyermekek részére — megismétlik a Kishajduváros-utcai tornateremben. A junius 2-iki ünnepség iránt nagy érdeklődés nyilvánul. Alsó páholyok már régen elkeltek, támlásszékek e napokban, körszékből sok, hasonlóképen felső páholyból is: Még kapható körszék, zártszék és felső páholy. Jegyek ára u. Alsó páholy 25 K, felső páholy 12 K, támlásszék 4 K, körszék 3 K, zártszék 2 K, erkélyülés 1—11. sor 2 K, karzát csak ifjúságnak 50 f. A Bizottság nevében az elnök és alelnok egy felhívást bocsátottak ki, hogy adakozásra szólítsák fel a város lakosságát. Á felszólításnak már eddig is szép eredménye van. Eeliilfizetés gyanánt a Hősök Emléke ja­vára eddig adakoztak : legelsőnek Közgazdasági Bank 1000 K, Adler Adolf dr. (még a felhívás előtt, önként, hazafias érzését követve) 100 K, Nemestóthi Szabó Antal 100 K, Ebstein Már- kusz 300 K, Schlesinger Salamon 200 K, Fel- bermann Adolf 100 K, összesen: 1800 K. Felülfizetést lapunk is szívesen fogad e haza­fias célra és hirlapilag nyugtáz. A jegyéket Bra- neczky József a jegyzés sorrendjében most küldi széjjel, jegyek Braneczkynél előre vált­hatók. A részletes műsort tartalmazó plakáto­kat e napokban ragasztják ki. A kereskedelmi tanfolyam berekesz­tése. Az 1916—17. évben létesült kereskedelmi tanfolyam, melynek kötelékébe 29 nőhallgató lépett be, f. hó 20-an tartótta meg évzáró szóbeli vizsgálatait. Ezt megelőzőleg 3 napon át folytak az Írásbeli vizsgálatok, melyeken a kereskedelmi számtanból, könyvitelből és leve­lezésből tettek bizonyságot a hölgyek alapos szakképzettségükről. A tanfolyaméi elvégzett 25 hallgató széleskörű gyakorlatias tudást szerzett a kereskedelmi ismeretek terén, úgy hogy bár­milyen ágban minden igényt kielégítően fogják helyüket megállani. Többen már áilást is fog­laltak pénzintézeteknél és vállalatoknál. Péter-Pál-napi gyűjtés A Magyar Szent Korona Országai Vöröskereszt-Eggesülete igaz­gatósága értesítette a helybeli fiók vezetőségét, hogy az idén is megtartja Péter-P :l-napi gyűjtését és azt, ahol fiókegylet van, ezen szervre bizza. A fiók vezetősége már megkez­dette a gyűjtésre vonatkozó előmunkálatokat és annak foganatosítására, illetve rendelkezésére dr. Schőnpflug Béláné Ujfalussy Amadil úrnőt, és Braneczky József kegyesrendi tanárt kérte fel. — Úgy halljuk, hogy a gyűjtés nem junius 29-én, hanem 25-én hétfő napon lesz, mert hetivásárkor a sok idegen nagyon előmozdítja a gyűjtés sikerét. Elszámolás a főgimn. Arany-ünne­péről. Felülfizettek: Weisz Lajos 10 K, Mada- rassy István 8 K, László Elemérné (Dégenreld- tanya) 6 K, Ladányi Frigyes (Bercsényfalva, Ungm.) 5 K, Petz Jánosné 4 K, De’oreczeni István, Politzer Ignác, Rédei Károly, Sternberg Géza dr., Stern Manó dr., Székely Gyula (Mérk), Tóth Lajos, Zoboky Vince 2—2 K és Klein Miklós önk, 1 K 20 f., összesen 50 K 20 f. Jegyekből befolyt 182 K, összes bevétel 232 K 20 f. Kiadás: 250 műsor 12 K, bélyeg 3 K, muszkáknak a pódiumfelállitásáért 4 K, pedellusnak segédkezésért 2 K. Vásárolt zene­darabok: Mihalovich: Toldy szerelme (part.) 12 K, ugyanez zongorára 1 K 80 f., Hamis Tanú (melód.) 3 K, Magyarok bejövetele (ind.) 4 K, Hódolat induló 6 K, Erdei kovácsmühely- ben (zong.) 3 K 20 f, összesen 54 K — f. Tiszta bevétel 178 K 20 f., amely összeget Vidákovich Dániel igazgató urnák adtam át a gimnázium segélyegylet javára. A felülfizetők- nek ezúton mondok hálás köszönetét. Nagy-

Next

/
Thumbnails
Contents