Északkeleti Ujság, 1917 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1917-05-05 / 18. szám

NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK .

POLTTMAI ÉS TÁRSADALMI HETILaH. — A NAGYKÁROLYI KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE.

álófizetási árak.:

Eases z .évre

iß >k

>(H( Ml.a-f:

: DR. VETZÁK EDE.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

NA iYKAR >LY. SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM.

Félévre .. .. ...........

u

(„KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.)

Negyedévre Tanítóknak egt-sz évre.

• •• !

• ■n ~ lit <2.71 p- n fi ~

—

: hirdetések ugyanott vetetnek fel. --------■mra 6' fillér.

Lábadozók foglalkoztatása.

Több szó esik mostanában a hk- lapokban azokról „az intézményekből,; amiket a J .badozó, .»ileive fe.ntj ró beteg; katonák sn unkáé re jérek fdiiasznáiására; itt-otó létesítenek.

. Hogy .ez az ügy most annyira előtérbe® all, az ;az ákallánas iMunkáshiány. egyik következni énye. Ez az általános érdekli kérdés, me.ynek egyik elágazása; a katonai írnunkaerő gazdasági kii.asz- nálása. A stunden téren érezhető itnm- . káshiáoyan való segítésnek egyik módja volna ugyanis a katonák foglalkozta: sa.

A áolgnazó Tirsada'om munkásait a i katonaság want a '.el munkaköréin Terim észetes tehát, hogy esősorban ott ke-; resi a pó.JásL A »katonaság sok olyan egyént tart lekötve, akik katonai szolgálatot nem végezsok, de gyengéb polgári munkát megbirnának. Ilyenek főleg a bőrbajosok és un ás -olyan ifontjáró betegek, akik polgári étetü-kfoen az illető bajjal vígan dolgoznának. Talán tudomásuk sem volna ró.a, fhogy betegek. A kkatonai kórházak tele vannak olyan betegekkel, akik egé&z napjuka; •sétál- gatással, kártyázással és -mnid mellett végtelen unalmasan töltik «el. Az ilyen katouáknak valóságos szórakozás, testei, lelket üdítő foglalkozás volna egy-egy kis könnyű kertészkedés, vagy háziipari foglalkozás.

Szeged város az ott ápolásb n levő mintegy 3 ezer oőrb.teg ka onával, a katonai hatóság jóv..inagyása és felügyelete .me,lett bolgár kertészetei foly-at. .Ha szá itásba vésszé.-:, ito y az ápoms alatt levő katonát csa*. mersexeiten tehet áloglalkoztain , azonkívül kezelése, napi kuraja ás sók dőt e on, így is lehetséges, ho. v 3000 umber mérseke t munkí^a inegft.ei ham adresz rnn}.i ép eoiber iiek. .Micsoda hzm.nu.s kertészet az,, ahoi m.penna tzet embert fog iáik oz- taunak. .Micsoda értékes munkaerő vész el ott, c hol y en;ráiiy u . ondoskodás

nem történik Ha a többtermelés annyira foEitííOS éraeke a háború;iáik, .socia, hogy ilyen irám ban nem történik általános inté/.kedc*. .Egyes varosok f-. ifedezik a meguivias módozatáig de nagyon sok helyűit nenn .is fu .íaLkóznak iiyen szerű tervek kel

Igen jó .ötlet a nagyszalontai is, ahol lábadozó és rokkant katonák játék- gyára <iL,p .»• -Útik. Az**'Eiuekes Újság legutóbbi szama hozott kéneket a sikerült játékszerekről, mikből k állítást rendezet: t.z. akce 'í le kesén vezető ezredes. Eltekhuvo at'ól. h • y a készített egyszerű játék k i iésesek. magyarosak, a be vote i hnímmas összeggel pvarapitja a rokkantak és hadi ár ák alapját.

Ilyen péidákar látva, foglalkozhatnánk mi s azza a f- rv el. hagy a kórházainkban ápolt á lag 300 beteg közül

az arra valókat foglalkoztassuk. Hogy milyen utón. az rés/le,kérdés, de természetesen a iegfoníosabb. Bizonyos, ho„y e tekintetben a helyi viszonyokból ki II kiindulni, hogy az adott viszonyok között a legszükségesebb munkakört lássuk el.

Ha volna a városnak olyan használható föidterüété, vagy olyan bérelhető téridét, ahol a konyhakertészet ÍQÍytaíh tó vo na, az volna a leghasznosabb és legszükségesebb foglalkoztatás, mert ma nincs fontosabb állami érdek, mint a termelést fokozni.

Eltekintve attól, hogy ilyen arányú tervekhez az idő már jól előrehaladt, tudtunkkal saját földje e célra nincsen is a városnak Művelés szempontjából előmos volna bérelni a viilanvtelep körmékén levő földekből, ahol az öntözéshez bőven volna használható viz.

Nálunk talán legegyszerűbben megvalósítható volna a házi ipari foglalkoztatás. A helybeli gazdasági iskola eszközei, az igazgató szakképzettsége mind könnyen felhasználhatók lennének egy ilyen terv megvalósithatásához. A készítmények lehetnének a kosár és gyékényfonás tárgya1, fatalpu nyári cipők, szandálok, szandálok és asztalosipari egyszerűbb tárgyak. Csinosan faragott és festett rózsakarók, viráglétrák, fali polcok, zsámolyok s!b. bizonyosan a mi közönségünknél is kapós cikkek Iennéüz asszony

Irta: Léber János.

Ájult an esett össze az asszony. Hideg., ••meredt sárga ujjai közül puhán hullt ki a papír s elnyújtott i vei issei szállt le a padlózadg. Hármat is íördult, mig a földre ért.

Az asszony meg ott feküdt a lapos kere- •v.eten. Feje lecsúszott a túloldal bársonyos szélén. Szőke .alanyhaja kibomlott. Szétfolyt a földön s eszeveszetten járt táncot rajta a lecsipkézett ablakon át behasadt napsugár.

Rémülten .szaladt be anyja a szomszéd- szobából. Éles. sikoltással — mintha tűzvész emésztené a házat rohant leányához. Felemelte lecsukió, szép szőke fejét. Rábámult a kékeres,; holtrasápadt szoborarcra. Elfelejtett segítségért kiáltani. Csak nézte . . . nézte azt a márványhideg, tiszta homlokot, a hosszuárnyékot vető, lezárt szempillákat. A kinbakékiilt, szorosan zárt ajkakat. S a szemébe — anyai szemébe — megkövültén ült ki a fájdalom az édesanya kínja, aki egyetlen szerelmét haloítan szorítja magához.

Vihar előtti csend volt a hallgatás. Szobor- szerűségbe merevült a titán! fájdalom. Csak egy perc, pillanat lehellet — és kitör az égigcsapkodó vihar!

És kitört.

Mint a tavasszal megáradt hegyipatak először csak eresen siklik tova. Susog, csörren, később már dagad, mélyül, szélesedik s a mormogása pattogásé váiik, mig egyik sziklátó' a másikra loccsan keményen. És végül rohanó árra fetiekedik, töltést szakaszt, gátakat tor, dörgő zaja bömbölése mérföldekre haitik s halálra remin a f letért aggódó békés parasztokat. Úgy kelt a megrémült anya viharos fájdalma. Előbb csak az eszmélődés susogó stádiuma jött meg. Azután a tudat, a látás: a tisztán, valóságosan igaz-látás. S ennek nyomában sb.ong. a-zoio gva szakadt fel a meg- kö ült sírjából a lecsukott kin fergetege.

Könnye leomlott a sárgás, szép szoborarcra. Csókja sikoitott, amikor a hideg ajakra fehelődött. Karjai vihar erejével szorították át leánya lehagy ült lestét, mig panasza, -szava, sírva — zokogása visszacsalta bele az életet.

Hajh’ Istenem ! — de milyen életet!-- Vér szökött a haiovány arcába. Melegség, élet hullámzott át az ébredő asszony testéit. Feje is fellendült, szeme, is kinyillott, ajka is megszólalt:

— Megjöttél édes? Ugye nem haltál meg? Be’ csúnya hazugságot mondtak nekem. Ugye nem halsz meg? Nem hagyod el a te kicsi anyádat, ugye . . . ugye? Ugye?

És a szemében lélek-nélküli merevség tükröződött. Valami abból.a sötétségből, amiben nincs tudat Valami a bus őrültségből.

És a feje megint lebillent. Szeme csak újból 1 ezé: uIt. S puha testén elborult az ájultak halotti merevsége.

Az anyjának megfagyott a könnye. Egy csepje még mindig ott csillogott kristályos keményen balszeme szögletében. Elfojtódott a

sírása. Az ő kínos kínja már nem volt kifejezhető. Nem tudta, mit kezdjen. Költse- e fel mégegyszer leányát, „arra“ az életre, avagy talán őrökre lecsukva hagyja a szive gyermekének beszédes -zem ., száját?

Talán jobb lett volna.

* *

*

— Hoppla ! — ujjongott fel Barsy Péter s magasba kapta fiatal feleségét.

— Ejnye-ejme, Peter — zsörtölődött könnyesen az asszony. Hogy tudsz ilyen vakmerőén vigadozni ma ?

— Eh, egy rát hónap az egész drágám ! Aztán visszajövünk. Megnadrágoljuk a szerb sógorokat s vég-e les mindennek. Nem kell bábám félni, nem hal meg az ember ilyen rövid idő — két hónap alatt.

Megint felkapta az asszonyt. Körültáncolt vele a szobában. Megcsókolta. Magához ölelte erősen, urasan és ebben az ölelésben, csókban volt valami, ami sikoltva kiáltotta: Én is félek. Nekenr is fáj, éget a válás kínja. De nem szabad, nem lehet megmutatnom!

És nem mutatta. Félt, hogy az ő fájdalmas keserűsége átszürodik a felesége amúgy is csordultig telt szivébe és ez tán megreped a túlfeszültségben.

Mosolygott hát. Kacagott, vigasztalt. Még- egyszer lecsókolta felesége szeméből a keserű könnyet, és elment. Mást vigasztalva — vigasz- talatlanul. Mást erősilve — erőtlenül. Kacagva — könnyesen. Mert amikor kocsija kiperdült