Északkeleti Ujság, 1917 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-17 / 11. szám
2-ik oldal. 11-ik szám. ÉSZAKKELÉI ÚJSÁG ÉS NAGYKÁROLY ÉS ÉKÉRMELL. kodást, hanem erre való tekintet nélkül, kevés várakozással h zzajütött a nagy többség. Mindenki akkor sem, mert a visszaélés megvolt, hogy egyes cédulákat a találékony kézbesítők a legtöbbet Ígérőnek birtokába csempésztek. De ebből nem lett volna olyan komplikált visszaélés, amit megszüntetni nem lehetett volna. Egy kis javítással mégis csak jobb lett volna, mint a mostani, amikor a cigányvégesi asszonyok viszontelárusi- tásra is be ludnak rendezkedni a hatósági cukorból, inig a rendezettebb háztartási vivő családok alig tudnak hozzáférni blokkjaikhoz. Szintén nagy gazdasági kárral jár á kiosztások idővesztegetése. Épen most folyik a petroleum kiosztás. Az egyes üzletek előtt álló tömeg minden tagja valami munkától marad el, amig a blokk beváltása miatt ott ácsorog. Megdöbbentő még csak elgondolni is, hogy igy fog-e ez menni majd a nyári nagy dologidőben is? Más városokban kimondták, hogy az utalvány rendszer sok hátrányánál fogva igen nehézkes. Sok herce-hnrcával, idővesztegetéssel jár. Hogy ezt kiküszöböljék, felállították a hatósági boltokat. Ilyen irányban szeretnénk mozgalmat látni mi is. Ez volna a legideálisabb, ha a fogyasztó markába nem cédulát, hanem mindjárt a keresett szükségleti cikket nyomhatnák. Aezopusi mese. Janisa meg a iarka varjú. Csak olyanforma, mintha aezopusi mese volna, mert míg a bölcs Aezopus az állatokról csinált történetet mondta el és a tanulságot pár szóval intézte el, e felszólalásunkban többet kell szentelnünk a tanulság fejletének. Íme a mese. \ A téli utcán viseltes fekete-tollú varjú madarak ődöngtek. Fejüket jobbra-balra vetve egykedvűséget színlelve döcögtek ide-oda, közben azonban vizsla szemekkel fürkésztek a hóban egy-egy konc, vagy dög után. Úgy tettek, mint a cigarettavégre vadászó csavargó, Pergát dr. jogszigorlandó messziről szalad felém. — Valami különös jóval fogom megkínálni, igazi egyiptomi cigaretta eredeti bosnyák csomagolásban Ada Kaléhröl. Előkapja a tárcáját, nincs benne egy szál sem. — Ejnye, kifogyott. Nincs talán önnél egy? Véletlenül van, kínálom is, tessék. Fenkölthy Álmos művész-tisztelőm szidni kezdi a polgármestert s engem tippel a helyébe. — Maga megmutatná! Az istenit annak a; sok mindenféleségnek, magát nem állítanák falnak! Szó ami szó, ilyen konfidenciát nem engednék meg, látom hogy jói ismer a társadalom. Végtére pedig mi lehet más a közpolgári munka jutalma, mint az ilyen elismerés? — Én kérem, — folytatja Fenkölthy Álmos, a ritka talentumu művész, (hamarosan elrejtettem, hogy milyen brancsban kiváló), — első pillantásra ki tudom választani az embereimet. Összehúzom a szempillámat, csak ránézek, — kérek egy cigarettát — s máris megmondom, hogy való-e vezetésre. Mire Fenkölthy baráton) elszívja öt cigarettámat, már detronizálta Tiszát és kimutatta, hogy ne késsek Hindenburg terveibe, beleavatkozni, máskülönben, nélkülem nem áll jót a végleges sikerért. Ha barátaim megmaradtak volna a társadalmi érintkezés szabványos hízelgő keretei aki tettetett nyugalommal sétál el a kívánatos lelet mellett, hogy egy alkalmas pillanatban felvegye. Pajzán gyermekek hurokrafüzött csalétekkel elfogtak egy ilyen éhes, szomorú madarát. Piros posztóból nadrágot varrtak didergő lábára és nagy orra felé fityegő piros tarajt ragasztottak a homlokára. Így kifigurázva vissza engedték a többi közé. A feltűnő figura annyira kihívta a varjak gyűlöletét maga ellen, hogy azok otthagyva a hulladékokat, neki estek és félholtra kopácsohák nagy csőreikkel. Pedig szegény varjú nem tehetett róla, ha kivetköztették varjú formájából. • Úgy látszik vannak, akiknek örömet okoz városunk csendes bolondjának, Janikának, fel- cicomázása. Elviselt tiszti kardkötö kerül a derekára, női kalapdiszek virítanak kemény kalapjánál. Műveletlen lélekie vall, ha valakinek kedve telik egy bolondnak még nagyobb elbolonditásában. Elitéljük az ilyen kedvtelést, de jogorvoslást nem keresünk ellene Más kérdés azonban, ha az eféle ünneprontó célzattal történik. Ekkor már meg is íorlandó. Jogosan felháborított mindenkit március tizenötödikén az ünnepnek az a profanizálása, hogy valami ismeretlen tréfakedvelö Janikat a nevetségességig íejcicomáza. A fején papír játékcsákó volt, hatalmas toliakkal, derekán tenyérnyi nemzetiszin szalag, hasán, mellén kokárdák, csokrok, kezében pántlikás vőfélypálca. Ilyen dreszben robogott be Janika az ünnepi misére, gőgösen taszigálva az útjában állókat, mig fel nem' jutott az első pad elébe. Már-már botránytól" lehetett tartani, hogy tovább merészkedik. Janika ezt a kosztümöt és a tüntető felvonulást nem magáéi;;n eszelte ki. Aki pedig segítségére volt, az nem tétté egyéb célzattal, minthogy az ünnepet és főleg a templomi áhítatot zavarja. Nem vagyunk varjak, hogy a közénk lökött cifra bolondod elverjük mellőlünk. Nem ő a hibás, hanem az épeszű'értelmi zerző és ütéseinket neki tártogatjük. A rendőrségnek fig/elmébe ajánljuk az illető kipuhatolását, hogy méltó büntetését elvehesse. ELADÓ a Kaszinó-utca 12. számú ház. Bővebb fölvilágositás e lap kiadóhivatalában nyerhető. között, — hát isten neki. De túlzásokkal elrontottak mindent, ilyen aljas módon környékezni valakit már nem illik. Mert mire vezetett a cigaretta koldulás ? Leszamaraztam a hadi s akért >ket, kijelentettem, hogy Dolmányi falsul hegedül (a hangszert ugyanis közben elfelejtettem), megkritizáltam Hindenburg tevékenységét olyan oldalról, amilyeneket ő maga sem hallott s memorandumot terjesztettem a kormányhoz, bízzon meg engem a város vezetésévél, mert a jelenlegi polgármester nem meri rekvirální a gyufát. Egvszer csak azt hittem, hogy a hivatal- szolgánk is kuncogva fogad, kollégáim- a pulzusomat mérik, a főnököm pláne azzal fogad: — Van egy cigarettája ? Holnaptól fordítok a sorrenden, majd kitapasztalom, vájjon csakugyan olyan müveit, sokoldalú ember vagyok-e? Eljárok továbbra is kávéházi köreimbe, nézeteimet még élénkebben fejtem ki és én kérek máspktól cigarettát. Tetszenek hallani? Kérek, de nem adok. Ha kapok, akkor mégis csak okos ember vagyok s visszavonok minden föltevést, amivel önmagamat gyanúsítottam. Sz. N. HÍREK. Személyi hírek Csaba Adorján varmegyénk főispánja vasárnap Szatmárra utazott, Gitt elnökölt a közigazgatási bizottsági ülésen és a közgyűlésen és hétfőn visszatért székhelyére. — Debreczeni tstván ki r tanácsos, polgármester, Illés József városi főmérnök kíséretében kedden délelőtt hivatalos ügyek elintézése céljából a fővárosba utazott. Esküvő. Dr. Tóth János szatmári kir. törvényszéki jegyző, városunk fia, f. hó 17-én esküdött örök hűséget Szabó Gizikének, Tóth János kórházfelügyelő bájos nevelt leányának. Szabadságon. Kacsó Károly műszaki főtanácsos, a helybéli áliamépitészeti hivatal főnöke február hó 20-tól kezdve saját kérelmére szabadságoltatott. Megbízatás. A helybeli áliamépitészeti hivatal vezetésével Bogsch Kálmán kir._ főmérnök bízatott meg. A 12. gy. ezred parancsnokának kitüntetése. A hivatalos lap közli, hogy a király Dingha Sándor alezredesnek, a jelenleg Egerben állomásozó szatmári 12. gyalogezred parancsnokának a mögöttes országrészben az utánpótlások körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Ferenz József-rend tiszti keresztjét adományozta. Uj adóügyi biztos kinevezése. A pénzügyminiszter dr. Metis László helybeli gyakorló ügyvédet a helybeli pénzügyigazgatósághoz adóügyi biztossá nevezte ki. Lemondott adóügyi biztos. Gyuresó Dezső helybeli Takarékpénztári helyettés-főköny- velő, aki a helybeli pénziigyigazgatósághoz adóügyi biztossá neveztetett ki, ezen állást el nem foglalja, hanem arról lemondott, amennyiben továbbra is a Takarékpénztár-Egyesület kötelékében marad meg. Harctéri hír. Huszti B fla hdpj. a román harctéren zászlóssá léptettetett elő. — Fleiszl- János zászlós az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért bronz és II. o. ezüst vitézségi éremmel lett kitüntetve. Járásbíróságunk köréből. Csits Lajos kir. jarásblró, ki vezető-birókent a halmi-i kir. járásbírósághoz volt kirendelve és ott majdnem 6 hónapig működött, ottani állásától felmentetett és járásbíróságunkhoz visszatér. Visszajövetelét úgy biró társai, mint az ügyvédi kar tagjai szívesen fogadják, mert az itteni ügymenet mellett az itthon maradt bírák csak rendkívül nagy erőmegfeszitésse! tudták az ügyeket úgy elintézni, ahogy az megkivántatik, pláne mikor a vezetö-jáfásbiró Dániel Sándor gyöngélkedő volt. Most visszaáll majd a normális háborús állapot, mikor járásbíróságunknál az ügyek szakszei iileg, alaposan és elég gyorsan nyernek elintézést, a mi a kereső közönségnek a mai igen sokszor bonyolult jogügyek mellett igen nagy érdeke. Birói áthelyezés. A szatmári kir. törvényszék elnöke Balás Zoltánt, a fehérgyarmati kir. járásbíróság vezetőjét a halmii kir. járás- bíróság hadbavonult vezetőjének helyettesítésére Halmiba rendelte ki. Törvényhatósági közgyűlés Szatmárvármegye törvényhatósága Nagykárolyban, március 22-én közgyűlést tart. Ki nevezés. A nagyváradi postaigatóság Szabó Rezsőt Nántüre postamesterré kinevezte. Szabadságon. Vida Elek helybeli kir. járásbirósági telekkönyvvezető egészségi okokból 16 heti szabadságon van. Távolléte ideje alatt Grumon Dezső- telekkönyvvezető vezeti a hivatalt. Áthelyezés. A földmivelésügyi miniszter Makay Béla m. kir. állatorvost Szatmár-Néme- tibe áthelyezte. Tanitóváltozások. Sáfár Gyula a jánki, Fanca Gyula a bikszádi, Vida Szűcs Sándor a jármii, Sáfár Erzsébet a fábiánházai iskolához lett megválasztva. Névkiigazitás. A kecskeméti városi tanács elrendelte, dr. Vámos Adolf nagykárolyi kir. járásbiró „Adolf“ utónevének Albinra való kiigazítását, igy Vámos Adolf ezután Vámos Albiunnak lesz köteles m^gál nevezni. Gyászeset. Özv. Kaufmann Mártonná' szül. Steinbeck Jenny, ki néhány évvel ezelőtt
