Északkeleti Ujság, 1917 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1917-10-06 / 40. szám

Jr «$ 40-ik szám ÉSZAKKELETIUJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK.___________________________3-ik oldal. nem fáradt a lelkem gondolkozni, hanem en­nek a boldogító színes valónak himes szár­nyaival takarom be a két szememet. És mind . . . mind szeretem őket, kik fáradságos munkával azon fáradoznak, hogy e művészet régi álma, fényes csillogása minden­kit megbarátkoztassoii, összehozzon azzal a gondolattal, hogy a szinpadijáték nem pojáca tánc, hogy a színész érzése nem majmolás, hanem nehéz és fáradságos irodalmi uttörés. így szoktam én kezelni mindenütt a mű­vészetet, ilyen forrásokba mártottam a tolia­mat, mikor a fővárosi színpadok ünnepelt csillagait biráltatta velem a sajtó. Ez az érzé­sem nem változott meg most sem, midőn tenyérnyi színpad apró embereit kell a tol­iamra venni. Az évad a „Csárdás királynő“ operettel nyittatott meg. Bizony sok kívánni valót, hagy maga után a társulat legtöbb tagjának játéka, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy háborús világot élünk s legderekasabb színé­szeink nem a fából faragott színpadon, hanem az élet nehéz színpadán a halállal játszanak. Ki kell emelnem Thurzó Margitot, ezt a tűzről pattant helyes leányt, ki őszintén szólva nem erre a színpadra termett. Rutinos játéka, kecses mozdulatai és hangjának behízelgő lágysága, finomsága máris megszerezte részére elismerésünk koszorúját*. Vérbeli, igazi mű­vésznőnek nevezhetem, ki életet tud varázsolni a kuliszák által határolt kis művészi világba. A társulat legnagyobb erőssége kétség­kívül Simon Jenő. Szeretettel köszöntöm ezt az embert városunkban. Természetes játéka, nyugodtsága és a szerepbe való igazi beleéke- lés jellemzi őt legjobban. Kedvence ő a nagy­károlyi közönség és a mindenünnen elhangzó dicsérő elismerés nem esik méltatlan egyénre. Völcsey Rózsi játéka is mindenben meg­nyerte a közönség tetszését. Ügyes, drámai erő lakozik benne és ezt érvényre is tudja juttatni minden jelenetnél, minden alkzlommal. Neményi Lászlóné régi kedvence a nagy­károlyi közönségnek. El kell ismernem, hogy a színpadon végtelenül ügyesen mozog és túl teszi magát a vidéki színészek ismert felszeg- ségein. Baranyai István kissé talán erőltetett játékait kipótolja szépen csengő baritonja, amit játékában ügyesen fel is használ. Váradi Rudolf tehetséges és haladó szí­nész. Még teljesen meg nem nyugodott, de minden tekintetben sokat ígérő tehetség. Guthi Sári is megérdemli elismerő nyilat­kozatomat. A mama szerepek nagyon ügyes alakítója ő. Sándor Méta szintén fejlődő tehetség s tekintve, hogy még csak egy nagyobb szerep­ben láthattam őt, nehogy valami ügyetlenséget kövessek el, csak későbben fogom őt a közön- _ séggel ezen az utón megismertetni. A társulat többi tagjait csak pár szavas szerepekben láthattuk s igy véleményt nem is kockáztatunk. Kár azonban, hogy a női kar tagjai igen-igen messzemenő művészi múltra tekinthetnek vissza. Amig azonban haladást, akarást és ambi- tíót látunk, nem emelem fel szavamat senki ellen sem. Margitay Imre. Német tanfolyam! Beiratkozások minden nap :: 11 — 12-ig október 15-ig. :: Széchényi-utca 18. HÍREK. Október 6-án. Az emlékezés bengáli fényét gyújtsuk fel e napon. Csendes, szomorú gyásszal teljen meg a szivünk, egy pillanatra felejtsünk el mindent, ami a mostani világból való. Mintha nem ^peregnének a könnyek, mintha nem ömlene patakokba a vér, úgy üljük meg ezt a napot. A magyar nemzet életében örökké emlé­kezetes október hatodikán is vér folyt. Magyar vérünk omlott akkor is a porba, sóhajok kel­tek akkor is szárnyra, lelkek viaskodtak akkor is a halállal. Bitófa tövébe, temető árokba zsarnoki önkény dobta halomra szivünknek, magyar­ságunknak legszebb virágait, hogy keresztre feszíthessék ami szent igazunkat! Aradi Hősök! A Ti szellemiteket meg­idézem egy pillanatra 1 Nagy Sándor, Damjanich jöjjetek elő siri honotok rejtett mélyéből. Mártírok, Szentek, engedjétek mégegyszer meg­köszönni a magyarnak a Ti fájdalmas szenve­déseteket! Lelki virágok szirmai szóródnak most is a világon és most a halál órájában tanultuk meg igazán, hogy milyen borzalmas az elmúlás, milyen siró a lélek, ha távozni készül! A Ti halálatok még mindig pecsét nemzeti haragunk örök ládáján, a Ti emléketek még mindig könnyekre fakasztja a magyart! Virágot, gondolatunk és lelkünk őszi rózsáit visszük a Ti sírotokhoz és leborulunk és megnyitjuk ezeket a sebeket, amiket az újkor fegyverei ütöttek szivünkön, hogy egye­süljön a mi vérünk a Ti véretekkél, a szent szabadság és nagy magyarország érdekében! ^ • . M. I. Kitüntetés. Dr. Szerdahelyi Jenő pénz­ügyminiszteri tanácsost 0 felsége kitűnő szol­gálatai elismeréséül a Lipót rend lovagkereszt­jével tüntette ki. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Hetey Gyula székelyhídi járásbirósági telekkönyvve­zetőt hasonminőségben a nagykárolyi kir. já­rásbírósághoz helyezte át. A hős zászlós. Ujfalussy Béla,. Dr, Uj- falussy Dezső volt szabolcsmegyei főispán fia, a 3-ik honvédhuszárezred zászlósa, részt vett a legutóbb lezajlott nehéz harcokban. Vakmerő vállalkozásai közben gránátszilánk sebesitette meg, minek következtében balszemét elveszítette. Parancsnoka Tisza István gróf kitüntetésre ter­jesztette fel a hős zászlóst, ki néhai Domahidy Sándornak az unokája. Ujfalussy Lajos főhadnagy, néhai Uj- falussy Sándor, vármegyénk volt kiváló alis­pánja, később főispánja fia, ki Premisl első- izbeni körülzároiása és bevétele alkalmával orosz fogságba esett, most hosszú időn mint csererokkant haza fog érkezni. A napokban Haparandáról svéd földről tudatta táviratilag rokonaival, hogy útban van hazafelé. Áthelyezés. A pénzügyminiszter Busegh Kálmán főhadnagy, a helybeli vasúti állomás katonai parancsnokát, mint a mármarosszigeti pénzügyigazgatóság mellé kinevezett adóügyi biztost ebbelli minőségében a helybeli pénzügy­igazgatósághoz helyezte át. Csererokkant hazaérkezése. Múlt hó 13-án Sasnitzból, a német kikötőhelyről útnak indított magyar csererokkant honvédek között van Napkori György hadapródjelölt, városunk fia is. A közjegyzői intézmény jelen hely­zetét jellemző érdekes eset. A debreceni királyi közjegyzői kamarához a napokban egy vidéki közjegyzőtől olyan kérelem érkezett be, melyben arra kéri a választmányt, hogy mivel irodáját a mai tűzifa drágaság mellett bevéte­leiből fizetni nem tudja, kérje meg a kamara az igazságügy minisztériumot, hogy részére az országos szénközponttól utaljon ki önköltségi áron egy iroda fűtésére megfelelő szénmennyi­séget, mert különben kénytelen irodáját bezárni és működését beszüntetni. Természetesen a kamara pártolólag terjesztette fel s ezzel is igazolta, hogy az intézmény mai helyzete tart­hatatlan. Drágább a villany. Érlesittetik a város t. közönsége, hogy a 186—1914 kgy. sz. vég­határozat alapján úgy a világítási mint az ipari villamos áram ára további intézkedésig hek- towattóránként 15 fillérre emeltetett fel s hogy az eddigi árengedmények teljesen beszüntettek. Egyben a m. kir. minisztériumnak 3. 382-1917 M. E. számú rendelete alapján a villamos áram fogyasztása tekintetében a város t. közönsége a legnagyobb mérvű takarékosságra intetik. Nagykároly város tanácsa. Közélelmezési rendeletek. A hivatalos lap legutóbbi száma a kormány nyolc rende­letét közli, amelyekkel az ország közélelme­zésének régi viszásságait igyekeznek jóvátenni. A rendeletek értelmében tehéntejből és juhturóból készült mindennemű termékek nyers, vagy konzervált zöldség és főzelékfélék, gyümölcsök ezentnl csak a zőldségközpont külön szállítási engedélyével szállíthatók. Ez a két rendelet — bár kissé elkésve — talán elejét veszi majd annak, hogy az ország szűkös zölség- és tejkészletét Ausztriába csempészve napról-napra fogyasszák. A tejfogyasztás biztosításának érdekét szolgálta az a rendelet is, mely a teljes és lefölözött tehéntejnek állatetetés céljára való felhasználását eltiltja. Két másik rendelet a vadhús és maiátakávé árait állapítja meg és forgalmát szabályozza. A malátakávé legmaga­sabb ára a kiskereskdőnél a fogyasztó részére kilogrammonként dobozban 2 korona 50 fillér, zacskóban 2 korona 20 fillér. A vadhús leg­magasabb árát a fogyasztók részére kilogramoti- kéní igy állapították meg : őz 7 K, combja 11 K, gerince 12 K, nyúl 14 K, eleje 3 K 80 f, hátúja 6 K, fácánkakas 9 K, fácántyuk 7 K 87 f és fogoly 4 K 50 fillér. A rendeletek közt legfonto­sabb az, amely az ország zsirellátására vonatko­zik. Ezek szerint háztartási szükségletre mindenki külön engedély nélkül két sertést hizlalhat. Eunél többet csak az esetben szabad hizlalni, ha a helyi hatóság szükségesnek állapítja meg. A hízókat a Közélelmezési Hivatal rendelkezésére kell bocsátani, ha hizlalásuk közben feleslege­sekké váltak A sertések hizlalására alkalmas takarmány termelője a házi szükségletét meg­haladó számban csak engedélylyel hizlalhat sertést. Ennek hizlalására a zár alá vett tenge­ritermésnek legfeljebb felét használhatja fel- Ötven darab sertésig a törvényhatóság ezen felül a földmivelésügyi miniszter ad engedélyt a hizlalásra! Nem termelökt ha a közfogyász- tás részére hizlalni akarnak, legfeljebb 25 sertés kihízlalására kaphatnak a Haditermény utján takarmányt. Azoknak a kérvényéről, akik huszon­ötnél több sertést akarnak hizlalni, a földműve­lésügyi és közélelmezési miniszter dönt. A közfogyasztás részére hizlalt sertések a Közélel­mezési HL atal rendelkezésére kell bocsátani és velük darabonként öt métermázsánál több szemes takarmány feletetni nem szabad. Az értékes lelet. F. hó 1-én Jurth György Ágoston-utcai lakos jelentést tett a rendőrségen, hogy a Kaplony-utcán egy zsák­ban 7 tyúkot, egy másik zsákban pedig 2 párnát és egyéb különféle ruhanemüeket talált. A rendőrség erélyes nyomozást indított ez ügyben és megállapította, hogy a károsult Meszesi Ferenc, a tolvaj pedig Pap Péterné helybeli lakos. Hathetes karácsonyi szünet az iskolák­ban. A kultuszminisztériumban a tankerület főigazgatók bevonásával a napokban tartott érte­kezlet eredménye az, hogy az eddigi 11 napos karácsonyi szünet helyett 6 hétig tartó szünet lesz. A karácsonyi szünet dec. 15-ikén fog kez­dődni és a második félévet február 1-én kez­dik meg. A hat hét alatt, amig az iskolákban a tanítás szünetel, az ország szükséglete szem­pontjából jelentős mennyiségű világitó- és fűtő­anyagot takarítanak meg. A hívatlan szüretelők. Szeptember 30-án Dimand József városi rendőr a szőlőben tel­jesített szolgálatot. Feltűnt neki, hogy előtte ismeretlen két katona egy nagy vesszőkosár és zsák szőlőt cipeltek nagy vehementiával a város felé. A rendőr igazolásra szólította fel a két katonát, kik beismerték, hogy a szőlőhöz

Next

/
Thumbnails
Contents