Északkeleti Ujság, 1917 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1917-09-29 / 39. szám
IX. évfolyam. Nagykároly, 1917. szeptember 29. 39-ik szám. Északkeleti újság NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK POLITIKAI ÉS TÁRSADALMi HETILAP. — A NAGYKÁROLYI KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: Egész évre ................................ Fé lévre ................................ Ne gyedévre ................................. Tanítóknak egész évre .. 8 korona- 4 „ Főszerkesztő: DR. VETZÁK EDE. FÍEGJELENI” FINDEN SZOMBATOS. = Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSSY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.)--------Hirdetések ugyanott vétetnek fel. ===:= N’ vilttér sora 60 fillér. Egy belyi lapban olvastuk, hogy a helybeli gimnáizum első osztályába még mindig lehet beíratni gyermekeket. Nagyon jól esett nekünk ez a hir, de csak addig, mig a szitán át nem láttunk. Ez nyílt válasz akart lenni illetékes helyről múltkori szerény véleményünkre, amidőn a párhuzamos osztály felállítása iránt bátorkodtunk szót emelni. Ezzel a rövidke hírrel akarnak bennünket lecáfolni, bebizonyítani óhajtván azt, hogy felszólalásunknak mi alapja sem volt, mert a helybeli gimnázium első osztálya nemcsak, hogy nem kiván egy párhuzamos osztályt, hanem még meg sem telt. Ezt a rosszul sikerült mentegetőd- zést igyekszünk egy kicsit megvilágítani s talán akkor a közönség mégis csak befogja látni, hogy nem annak, a minket letrompfolni igyekvő icike-picike hirecskének, hanem nekünk volt és van igazunk! Nem kell nagyon megerőltetni emlékezőtehetségünket, hogy eszünkbe jusson* miszerint a folyó évi augusztus havában, szintén hírlapi utón már szóvá tették a helybeli gimnázium 1-ső osztályát. Csakhogy akkor ez az értesítés egy kicsit másképen szólott. Akkor ugyanis a vezetőség remegve intette a nagykárolyi szülőket, hogy I. osztályba kerülő gyermekeiket igyekezzenek minél előbb beíratni, mert már csak néhány hely van üresen. És legnagyobb csodálkozásunkra ez a néhány hely most is üresen áll, dacára a vezetőség jóakaratu intelmének. Gondolkoztunk és többféle magyarázatot próbálunk adni ennek a dolognak. Lehet, hogy ez a néhány hely csak azért maradt üresen, mert mi próbát tettünk szerény felszólalásunkkal egy párhuzamos osztály létesítését elősegíteni. Talán ha nem lettünk volna ilyen vak- merőek, már régen megtelt volna a gimnázium első osztálya. A másik feltevésük talán inkább helytálló, de annál siralmasabb egy gimnáziumra és a városra nézve. Itt már a gimnázium elnéptelenedésének kezdő jeleiről lenne szó. Itt már reac- tióról beszélhetünk, siralmas visszahatásról, melynek oka épen abban rejlik, hogy a gimnázium a párhuzamos I. osztályt nélkülözi. Amidőn ugyanis augusztus hóban az a kisded értesités megjelent a helyi lapokban a szülők figyelmeztetése érdekében, sok szülő már akkor jónak látta gyermekét városunkból más gimnáziumba elvinni, ahol biztosan van hely és hol egészségügyi szempontból a íul- zsufolás veszedelmének nincsen kitéve. Hiszen éveken keresztül elég siralmas tapasztalatokat szerezhettünk arra vonatkozólag, hogy a túlzsúfolt I. osztály gyermekeink egészségének nem volt valami nagy hasznára. A szülők eme gondosságára vezethető vissza, hogy a környékbeli gimnáziumok mind megteltek, párhuzamos osztályok fejlődtek. Eléggé fáj az nekünk, hogy idegén város idegen gimnáziumának Nagykároly szolgáltassa az anyagot, mikor itt van a mi gimnáziumunk s csak nem vagyunk elég tevékenyek ahhoz, hogy párhuzamos osztályokat fejlesszünk! A gyermekeket városunkból elszoktatjuk, városunk népességét, forgalmát csökkentjük! Nagyon szerettük volna, ha a minket agyoncsapni akaró-hirecske arról is értesítette volna a közönséget, hogy vájjon mennyien vannak jelenleg az 1. osztályban ? Hogy a város közönsége rájött volna, hogy a mostani létszám mellett is szüksége lenne a gimnáziumnak párhuzamos osztályra. Itt nem bo- csájtkozunk bővebb fejtegetésekbe, mert a közelmúltban már rámutattunk a túlzsúfolt gimnáziumok egészségtelen voltára és a főgimnázium fejlesztésének szükségességére. Hogy a gimnázium népesedése elősegítessék annak az lenne a módja, hogy már május-junius havában a közönség tudomására hozassék, hogy a gimnázium párhuzamos osztállyal fog elláttatni, nem pedig augusztus havában halálra rémíteni a szülőket, elriasztani őket és szeptember végén — mikor már úgy se jöhetnek — hírlapi utón visszacsalogatni. Biztosítjuk a vezetőséget, hogy megfelelő eljárás mellett, a más tekintetekben nagyon is közkedvelt nagykárolyi gimnáziumot oda lehet lesz fejleszteni, hogy pár év múlva a III. osztály párhuzamosítása is szükségeltetni fog. Szatmárvármegye közgyűlése. Bizalom a kormánynak. Szokatlanul népes és mozgalmas volt Szatmárvármegye törvényhatóságának e hó 27-én Nagykárolyban tartott rendes közgyűlése. A szokatlan érdeklődést a fehérgyarmati főszolgabírói állás betöltése keltette fel amelyért öt jelölt pályázott. A nagy tumultusban, amely felvonult, még megközelítőleg sem lehetett kombinálni, hogy a választásból ki kerül ki g)őztesen. A hangulat első jele akkor nyilvánult meg, amikor a főispán a jelöltek névsorát olvasta fel. Ekkor tört ki az első zugó éljenzés Tóth Tibor nevének említésekor. Amikor a főispán Kállay Szabolcs nevét említette, már kisebb méretű volt az érte lelke- sedők éljenzése. A közgyűlést hosszas paktumtárgjalások előzték meg e tárgyban, de ezek meghiúsultak úgy, hogy a két visszalépett jelölten kivid a másik három megmérkőzött egymással. Jékey Sándor főispán a cs. és kir. 5. gy.- ezrednek a Tibisul magaslat elfoglalása körül tanúsított vitéz magatartásának méltatásával nyitotta meg a közgyűlést és indítványozta, hogy a törvényhatóság fejezze ki az ezred- parancsnoksága előtt köszönetét és háláját. Az alispán jelentését tudomásul vette a közgyűlés. * Általános izgalom közepette kezdődött meg a fehérgyarmati főszolgabírói állás betöltése. A pályázok öten voltak: Kállay Szabolcs, Dienes Dezső, Tóth Tibor, N. Szabó Tibor és dr. Jékey István. A kanJidálás során két jelölt: Dr. Jékey István és N. Szabó Tibor visszalépett, a többieket a kandidáló bizottság a következő sorrendben jelölte: Kállay Szabolcs, Tóth Tibor Dienes Dezső. A szavazás elején mindjárt óriási többsége mutatkozott Tóth Tibornak, mire Kátlay Szabolcs az addig kapott tizenhét szavazattal vissza lépett úgy, hogy a mérkőzés tulajdonképen csak Tóth Tibor és Dienes Dezső között folyt le. A Választás során leadatott összesen 310 szavazat, amelyből Tóth Tiborra jutott 192, Dienes Dezsőre 101, Kállay Szabolcsra 17. Ezután a pótadók megszavazása következett. ✓ A szavazás előtt báró Kende Zsigmond szóvátette, hogy bár a törvényhatóság 30 évvel ezelőtt 1%- ot szavazott meg kőzmüvelődésügyi pótadóra, azóta ez az összeg nem hogy növekedett volna, de csökkent, amennyiben a mai tárgysozatba* már csak 3/4% van felvéve. Ezt az összeget a” törvényhatóság tudvalevőleg a Széchenyi Társulatnak szokta adományozni. Ennek a társulatnak tudvalevőleg 16000 koronára rúg az adóssága, az óvónőinek csekély fizetését alig tudja kiutalni, kár megvonni tőle azt az 1/4 percentet. Ne legyen a vármegye most sem hazafiatlanabb, mint 30 év előtt. Szavazzák meg és utalják ts ki az egész 1 percentet. Egyben indítványozza, hogy a bizottsági tagok tájékoztatása céljából mindig mutassa ki az aiispáni hivatal, hogy mennyi a vármegyének az az adója, amely után a per- centuális pótadókat kivetik, hogy mindenki tisztában legyen a megszavazandó adók összegével is. llosvay Aladár alispán kijelenti, hogy a hiányzó % percent más kulturális és közigaz-
