Északkeleti Ujság, 1917 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-27 / 4. szám

IX. evfol'vam. w NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — A NAGYKÁROLY! KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Slőfiíetési árak: Egész évre ................................ Fél évre ..................... Negyedévre ................................ Tan ítóknak egész évre .. korona. Föszerkesziö : i>R. VETZÁK EDE. . j rr=— 1ÍE8ISLÍÍÍÍK UtíÜSSS 3ZO18BAT0X.------ 1 Szerkesztőség és kiadóhivatal : NAGYKÁROLY. SZÉCHENYl-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) Hirdetések ugyanott vétetnek fel. ■ ■ Nvi-l-itér sora GO fillér. Egy képviselötestfileti határozat fölött kell néhány szót ejtenünk. Előze­tesen nem volt módunkban, mert még nem is tudhattuk a határozat tartalmat. Hogy utólag tesszük, az nem jelenti azt, hogy későn. És szere.nők hinni, hogy semmi esetre sem fölöslegesen. Nem hisszük, hogy képviselőtestületünk­nek nem lenne annyi hivatottsága, hogy belátva a helyzetet, ne igyekezne azt a város hasznára kiaknázni. Városunk képviselőtestülete f. hó 12-én tartott gyűlésén tárgyalás alá vette egy központi szeszfőzde felállítá­sának tervét. A tárgyalás azzal végző­dött, hogy a közgyűlés elvetette az eszmét. Azt mondotta ki, hogy egyrészt a gyártásra alkalmas anyagok hiánya, illetve csekély mennyisége miatt, más-, részt a berendezéshez szükséges töke hiánya miatt nem tartja célravezetőnek a szeszfőzde felállítását. Egyidejűleg tárgyalt ugyanilyen kérdést Szatmár város törvényhatósági bizottsága is. És hogyan ? Úgy, hogy a polgármester „mint igen fontos közgaz­dasági tényt, bejelentette a bizottságnak, hogy a város közönsége nevében a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz kérvényt nyújtott be egy központi szeszfőzde felállítása iránt. A kérvényt abban a reményben nyújtotta be, hogy a tekin­tetes bizottsági közgyűlés ahoz örömmel hozzájárul“. — És hozzá is járult. Lehet-e megdöbbenés nélkül fogadni ezt a két egymás mellé állított tényt. Megdöbben az ember, mert megint ami képviselőtestületünk'és ami vezetőségünk hozott olyan határozatot, amellyel járat­lanságát dokumentálja. A központi szeszfőzdék felállítására vonatkozó rendelkezések szerint a főz- dékben a városoknak és községeknek elsőbbségi igényük van. Egy ilyen jogo­sítvány megér vagy százezer koronát és jövedelme a pótadót jelentékeny per­centtel szállítaná le. A mi pótadónk már szépen felment. 130% körül jár. Ha a város nem lát egyéb jövedelmi források után, egyedüli jövedelem forrása marad a pótadó emelés. Ez bizony a legkényel­mesebb bevétel szaporítás, de a polgár­ságnak a legkeservesebb. Ezért kell a városoknak más irányú bevételi források után nézni. Ezt az elvet hangoztattuk mindig, de persze hiába. Hogy mennyire nincsen képviselőtestületünk hivatása tudatában és mennyire nem gyakorlatias gondol­kodású, szomorúan mutatja ez az eset is. Másutt a vállalkozás pénzügyi sike­rekkel b ztat, nálunk sikertelennek ítélik. Más város a közterhek könnyítését teszi a Itala lehetővé. náiun< erre gondolni sem mernek. Azt mondja képviselőtestületünk indokolása, hogy nálunk nincs termény. Az nem igaz. .Annyi van n ini Szatmá- ron. Ha ott értelme van a szeszfőzésnek, akkor itt még inkebb. Az sem magára, hanem a környékre támaszkodott. A városon kívül az a vasi, szinérváraljai. erdődi és fehérgyarmati járás területére ké­relmezte a jogot házi i zemben kezelendő gyárához. Nagykároly város megkérhetné az erdődi, nagykárolyi, szálkái és ha lehetséges, mint közlekedésileg ide utalt vidéket, a tasnádi járást. Hogy a központi szeszfőzde felállí­tása igen jó üzlet, az már abból is ki­tűnik, hogy két pénzintézet is kérte. Azok pedig nem vágnak olyan vállalatba, amelyik jövedelemmel nem kecsegtet. Ha pedig egy nyerészkedésre alapított vállalat megcsinálhatja, mennyivel inkább meg a város. Épen ezért, a terhek csökkentése céljából adja a miniszter az elsőbbségi jogot a városoknak. Hogy valamilyen pénzintézet foglalkozik a fel- álllitás tervével, az onnan is látszik, hogy a Szamos éles hangon ir egy alapszabály nyomtatványról, mit a Szat- márhegyen terjesztenek s amelyben egy Nagykárolyban alapítandó „termelők pálinka és szeszfőző szövetkezetébe“ gyűjtenek tagokat. Természetes, hogy valamelyik nagykárolyi pénzintézetet gyanúsítja meg a griindoiással. Központi szeszfőzde lesz Nagykároly városában, az bizonyos. Mert ha a város nem kéri, megszerzi valamelyik bank. De mit ér ezzel a pótadóval gyötrött lakosság, ha egy pár részvényes több osztalékot kap. A lakosság terhein a pótadó csökkentésével kell könnyíteni. A várós fejlődésének is ez az alapja, mert ha a pótadó igy marad, föltétlenül óriási visszaesés lesz a következménye. Nagykároly város eldobott magától egy nagy jövedelmi forrást, mert a kép­viselőtestületet készületlenül találta az indítvány, amit kellő felvilágosítás után kész örömmel tett volna magáévá. Ter­mészetes dolog, hogy- szakértő ember kell a keresztülvitelhez. Nem is kíván­hatjuk, hogy akik jók városi tisztvise­lőknek, jók legyenek szakszerű vállalatok vezetésére is. Ezért kiváló szakemberről kell gondoskodni. Hogy nagy tőke kel! hozzá az is bizonyos, de sohasem kell megijedni, ha 5—6%-ra lehet egy tőkét kapni, amelyik 30—40%-ot jövedelmezhet. Lehet, hogy kerül olyan pénzcsoport, amelyik maga akarná megvalósítani a tervet, ellene agitál továbbra is a városi központi szeszfőzdének, de amellett, hogy a képviselőtestületnek nem szabad magát befolyásolhatni mikor a város érdekeiről van szó, a városi vezetőség­nek is van módjában az érdekelt cso­portokat a tanácskozásoktól távol tartani. Tudomásunk van róla, hogy már alakulóban is van az uj nagyszabású részvénytársaság a központi szeszfőzde felállítására. Csodálatos, hogy a képvi­selőtestület nem tudott erről! Se a város vezetősége! Megírtuk e cikkket, hogy a talán-' észre sem vett körülményekre felhívjuk a városi képviselők figyelmét, remélje hogy valaki magáévá teszi az ügyet és újból indítványt ad be újabb tárgyalás végett, hogy a jól értesült képviselő- testület megkérje azt, amit a rosszul informált képviselőtestület megkérni elmulasztott. Rendkívüli közigazgatási bizottsági ülés. Vármegyénk közigazgatási bizottsága f_ hó 20-án d. e. 10 órakor Csaba Adorján főis­pán elnöklése alatt rendkívüli ülést tartott. Elnöklő főispán üdvözölvén a megjelent tagokat és az ülés megnyitása után bejelentette, hogy a rendkívüli ülés összehívására egy szo­morú eset adott okot. Ugyanis az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke, ilosvay Aladár alispánt állásától felfüggesztette. E felfüggesztés éppen akkor történt, mi­kor a reGvirálás a legjobb kilátással a befeje­zéshez közeledik, téves információ alapján a múlt évi rekvirálás úgy van föltüntetve a köz- élelmezési hivatal előtt, mintha vármegyénkben csak 150 waggon kenyérmag szedetett volna össze s mintha itt óriási mulasztások lettek volna. Kívánatosnak tartja ezért, miszerint álla­píttassák meg, vájjon történt-e mulasztás? Óhajtandó az ügy sürgős tisztázása a közrend s maga a hírlapokban pellengére állí­tott tisztviselő szempontjából is. Azt azonban megjegyzi, hogy a felfüg­gesztésnek sem Kostyál, sem Majthényi kiküldött rekviráló biztosok nem voltak, előidézői, mert ennek előzményei még a múlt évi október és november hónapokban eszközölt rekvirálásoknál tapasztalt mulasztásokra vezethető vissza. Jólehet, nevezettek is megállapították, hogy mulasztás történt, de olyan természetűek, hogy azok könnyen pótolhatók.

Next

/
Thumbnails
Contents