Északkeleti Ujság, 1917 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1917-07-14 / 28. szám
IX. évfolyam. Nagykároly, 1917. Julius 4. 28-ik 9Í&V1. Északkeleti ujsaq NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLEK POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI nETILae A NAGYKÁROLY! KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. ii.öllZöté&i tii L.1'1 I Egész évre ............................. Felévre .. ............................ Ne gyedévre .................... Ta nítóknak esítszévre .. ? Porotui(í 4] Főszerkesztő: i>R. VF.TZÁK EDE. á . 1 —— p'iTTiüír' v; Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAiYKAÍOLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYÜMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) : ívam. tr vétetnek fel. -----------Hirdetó; ora G.) fillér. Tisztviselők ! kertészkedése. Az országos közélelmezési hivatal j elnöke országos akciót indítón azirány-j ban, hogy a városokban lakó tisztviselők kertészkedő csoportokat alakítsanak, melyek bérlet utján biztosítandó alkalmas területen a konyhakeríészeiíel foglalkoznának. Ebben az egyesülésben részt vennének az összes fixfizetésii alkalmazottak. Megalakulás esetén a köz- élelmezési hivatal többféleképen támo- gaíná a csoportot. Nevezetesen a bérösszeget előlegeztetné és az albérlők csak termés után fizetnék a rájuk eső részt. Munkáló eszközöket kölcsönözne és vető magról gondoskodna. Városunkban ezen tisz!viselői kertészkedő csoportnak megalakítása végett Debreczeni István polgármester f. hó 8-ára hívta össze az érdekelt tisztviselői kart alakuló gyűlésre. Csak a tájékozatlanságnak tudható be, hogy az alakuláshoz oiy kevesen gyűltek össze. Az idő oly kevés volt a gyűlés közhírré tételére, hogy a legtöbb hivatalban már későn szereztek ludomást az alakulásról. Mindamelleit az alakulást a jelenlevők elvileg kimondották, egy újabb és népesebb értekezlet számára tartván fent a vezetés megválasztásának, a tényleges megalakulásnak teendőit. Nincsen semmi kétségünk sem aziránt, hogy városufik Bs2'.v;seiő családjai j ne volnának tiszaiban e .mozgalom életrevalóságáról. Saját jól felfogott érdekünk | mindnyájunknak, akik fixhzerésbő; élünk,! hogy a termelőtől in ár meg nem vehető I méregdrága zöldségféléket mi magunk 1 termeljük. Amellett, hogy a vállalkozás! anyagilagiiag ennyire előnyös mert önköltséges áron biztosítaná a est L d í élelmiszerszükségierének egy jó részét,! még kellemes kiránduló helye is volna a családnak. Amit a szerény anyagi viszonyok között éiő tisztviselő másképen el nem érhet, ugyszólva a sajátjába termelhetne, a sajátjába ránduíhatna ki egy kis üdülésre. így van ez már nemcsak a müveit külföldön évtizedek óta, de itt nálunk Magyarországon is a legtöbb nagyobb városban: pl. Debreczenben 629 taggal 90 hold területen; Kassán 526 taggal 60 hold területen; Egerben 86 taggal 24 hold területen; Esztergomban 76 taggal 28 hold terű len; Munkácson 47 taggal 10 hold területen és Szatmáron 105 taggal 16 hold területen, sőt Felsőbányán is 15 taggal 20 hold területen stb. A bérleti idő 6—12 év lenne, központi vezetéssel. Közös a szántás, közös kutak létesítése, esetleg csatornázás. Közös a csősz tartása. Közös a magvak beszerzése és szétosztása s esetleg közös lenne az értékesítés, ha túl produktió lenne. Mig a részletes megrendelés mindegyiknek a saját doiga lenne. így elérné a tisztviselő azt, hogy egyrészt az irooa dohos levegőjében elernyedt idegzete a természet ölén naponként felfrissíthető lenne s kertészkedhetnék olcsón, szórakozhatnék és a drága piac kikerülésével zö;d paszuiyt pi. már akkor ehetnék, amikor a piacon még 2—3 K-ba kerül egy kis főzet s neki alig jönne mindössze 20—30 fillérbe. Mint mentő kötelei úgy kell megragadnunk a közélelmezési hivatal ezen segélyakcióját. A tisztviselők mai rettenetes helyzetén sokkal hathatósabban segítene ez az ut minden ármaximálásnál. Még az az e’iőnye is megvan, hogy igy tényleg hozzá is jutunk a szükséglethez, nemcsak az újságból örvendhetünk a méltányosságra törekvő maximális araknak, melyen azonban árut nem kaphatunk. Hogy a kibérelendő terület hol lenne, az még sok mindentől függ, de minden esetre ez nem elsőrendű kérdés. A legfőbb az, hogy mielőbb megalakuljon a tervbe vett csoport és megkezdődjenek az előmunkálatok. Adakozzunk a Vörös Kereszt Egylet nagykárolyi fiókjának. A Kölcsey-szoborról 1897. április 4-én leplezték le városunkban nemzetünk nagy fiának, vármegyénk aranyfóliái megtisztelt kiváló főjegyzőjének Kölcsey Ferencnek ércszobrát Ezen 29 éves évfordulóval felújítjuk gr. Károlyi István emlékét is, akinek az érdeme, hogy városunkban a nagy költőnek, kritikusnak, szónoknak ércszobra van. 1890. julius 1-én az esti vonattal 31 vidéki és városi tekintélyes polgár utazott városunkból Budapestre gróf Károlyi István vezetése mellett. A szóbanfo gó ügy a megye- székhely kérdése volt. Valamennyi miniszter elé a gróf maga vezette a küldöttséget s ő volt az igaz ügy szónoka. Valamennyi miniszter, igy, gr. Szapáry miniszterelnök és belügyminiszter, Baross, Szilágyi, gr. Bethlen, Vekerle, br. Fehérváry nagy előzékenységgel fogadta úgy a grófot, mint a küldöttséget. Feladatukat eredményesen elvégezvén, este 7 órára gr. Károlyi a küldöttség összes tagjait a Nemzeti Kaszinóba hívta meg ebédre. A nagyúri ebéd alatt szebbnél-szebb köszöntők hangzottak el, már, amikor fölállott ifj. Ábrányi ‘Kornél, lap- szerkesztő és országgyűlési képviselő s azt a hazafias indítványt tette, hogy a nagy Kölcsey születésének százéves évfordulója alkalmából, egy Nagykárolyban felállítandó Kölcsey-szobor- alapra adakozzanak. Viharos éljenzés közt fejezte be szavait, a gróf mindjárt több ezer frt-ot ajánlott fel a nemes célra, úgyhogy ezen az ebéden 9000 frt gyűlt össze összesen. A szoborbizottság julius 15-én alakult meg. Elnökké nagy lelkesedéssel gr. Károlyi Istvánt kiáltották ki, alelnökivé és pénztárossá Eősz Ferencet választották, titkárrá Rozmaniís Timótot s azonfelül nagyobbszámu bizottságot alakítottak. Augusztus 8-án, Kölcsey Ferenc születé sének százéves évfordulóján három helyen volt ünnep : Nagykárolyban, Szatmárön és Csekén, ahol a nagy férfi nyugszik. Városunkban a fellobogózott, zöld gályákká! feldíszített megyeháza nagytermében, ahol a költő életnagy- ságu képét éiő virágkoszoruval övezték és vörös bársonnyal díszítették körül, délelőtt 10 órakor nyitotta meg Domahidy Ferenc főispán a diszgyülést. A közönség zsúfolásig töltötte meg a nagytermet. A zöld asztalnál foglaltak helyet a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy-Társaság képviselői, a törvényhatósági kiküldöttek és a Kölcsey-család tagjai. Az ünnepi beszédet Zanathy Ferenc mondta, majd Nagy László alispán olvasott fel egy szép tanulmányt Kölcseyről s letette a kép elé a vármegye koronáját. Erre a hivatalos kiküldöttek tették le néhány szó kísérete mellett koszoruikat, mire a főispán lelkes éljenzés között a disz- gyülést bezárta. A rendező bizottság ezután Szatmárra- ment át a vonattal, hogy ott az ünnepséget folytassa. Szilágyvármegye Szeő- demeteren, Kölcsey születéshelyén áldozott a nagy költő és hazafi sz ilemének s eysléktáb- láva! jelölte meg szülői házát. Mindezen ünneplés, amelyről csak röviden szóltunk, ráterehe a figyelmet a fölállítandó szoborra s megnyitotta a hazafias célra az áldozatkészséget. A rendező bizottság állóndóan munkában volt, ünnepséget rendezett, agitált s gyűjtötte a szives adományokat. Kitartó munkáját teljes siker koronázta; szép összeget hozott össze, amelyet a bőkezű gr. Károlyi István egészített ki. A szobrot fényes ünnep keretében leplezték le. Kellemes tavaszi nap mosolygott a feldíszített térre s az ezernyi-ezer főből álló közönségre. Kivonultak az összes testületek, az iskolák s a honvédségtől egy diszszázad. 11 órakor megjelent kíséretével gr. Károlyi István, mire az ünnep kezdetét vette. A dalárda himnusza után Bartha Miklós lépett a szónoki emelvényre. Néma csendben áhítattal -hallgatta a közönség a nagy szónok erőteljes, tartalmas beszédjét, a beszéd befejeztével lehullott a lepel a szoborról, amely Kallós Ede szobrász sikerült alkotása. Ezután a vármegye szónoka, Jékey Zsigmond földbirtokos és vármegye-bizottsági tag „tömör és erős kifejezésekben méltatta“ a vármegye nemesgondolkozásu egykori főjegyzőjét, ahogy házunk Históriájában olvasom. Jékey Zsigmond beszéde után gr. Károlyi István átadta a szobrot Debreczeni István polgármesternek, aki megköszönte a
