Északkeleti Ujság, 1917 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1917-07-07 / 27. szám
IX. évfolyam. Nagykároly, V'hl7. jtilius 7. 27-ik ^zám. & Északkeleti újság NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — A NAGYKÁROLY! KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. UiO’ií cíCLi ái:iK Egész évre .. ...................... Fe lévre ................................ Ne gyedévre ................................. Tanítóknak egész.évre .. 8 korona- 4 •‘őszerkesztő: DR. VETZÁK EDE. EB0KL83IF. IISDSÉT S30SBAT0H. Szerkesztőség és kiadóhivatal: j) NAGYKÁROLY, SZÉCHENY1-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA* R.-T. NAGYKARQLY.) — Hirdetések ugyanott vétetnek fel. ---vv iHíér sora 60 iiilér. 1 JÉKE? SÁNDOR vármegyénk főispánja. Tizennégy-tizenöt évvel ezelőtt Fehérgyarmaton nagy tűzvész pusztított. Erős szél élesztette a lángokat, amelyek házról-házra kapva, tetőről-tetőre terjedve nemsokára a virágzó, fejlődő város tekintélyes részételhamvasztották. Korom- feihők szálltak a magasba, izzó zsarátnok hullott szeríe-széjjel. A harang hivő, segítsége: kérő szavát tu<kiabálta a nők, gyermekek tehetetlen jajveszékelése. A kavargó széltől és füsttől sötét lett. a levegő, A. veszedelem gyorsíerjedése miatt a tűz csapásán lakók csak az életű megmentésére gondolhattak; ruha, bútor megment, sét jóformán meg sem kísérelhették. A tűzoltóság a város derék polgáraival alig tudta a veszedelmes elemet megfékezni. Mire a pusztító veszedelemnek megfeszített erővei határt szabtak kormos falak és kémények erdeje emelkedett ég felé a szomorú városban. A szél elült, a lárma elcsendesedett és csak haik zokogás zavarta a fekete csendet. A tönkrejutott emberek tanácstalanul álltak üszkös házaik előtt, amelyekből itt-ott föipisiákolt egy-egy lángocska. Szomorú töprengésükből nagy természeti erő, az éhség téritette magukhoz. A nagy munkában erre senki sem gondolt. Amit az imént a szomszédoktól kaptak, az a gyermekeknek és az asszonyoknak sem voit elég. Mi lesz velük? A nagy zűrzavarban, amely az elhatalmasodó éhséggel nőttön-nőtt, egy derék ember nem vesztette el a lélekjelenlétét, kiadta az utasítást, hogy minden polgár, aki nem szenvedett kárt, szívesen lássa asztalánál a tüzkárosultak közül bárkit is s ő maga mindjárt jó példával járt elől. A hozzáfolyamodók közül senkit sem küldött a szomszédba, magához gyűjtötte őket össze a nemsokára kondérokban, fazekakban, üstökben vígan rotyogott a gulyás meg főtt a krumpli kellemes illatával elárasztva az egész udvart. A derék vendéglátó házigazda áldottlelkü feleségével maga szolgálta ki szomorú vendégeit, akik könnyes szemmel és hálás szívvel, fogadták a szeretetlakomát. Házában, csür- jében megfelelő éjjeli szállásról is gondoskodott, úgy hogy a tönkrement emberek lassanként visszanyerték önbizalmukat, bátorságukat s nemsokára uj, szép házsorok emelkedtek a régiek helyén. Ki volt ez a talpig férfi, ez a mentő, aki napokon át száznál több polgártársát dén nemes törekvésben, hogy városának, : polgártársainak nyugalmasat), boldogabb, gondoktól ment életet biztositson. így jCinöke voit a fehérgyarmati Kaszinónak, ! a közkórházi bizottságnak, a szalmáról egyei Takarékpénztár R.-T. fehérgyarmati fiókjának, az Ipartestületnek stb. Soraink végére hagytuk a legszebb, a legnemesebb gazdagságát: minta családi életét és boldogságát? 1893-ban nősült szive sugallata szerint. Két fia van uj főispánunknak: Ferenc és Sándor, mindke.tő hadnagy a 14-ik huszárezredben. Ferenc fia aktiváltatta magát, egyszer már meg is sebesült és több kitüntetése van, úgyszintén öccsének, Sándornak is. , Uj főispánunknak méltó segítőtársa fenköit gondolkodású, nemesen érző hitvese, aki otthonában gondos anya, jó feleség, kitűnő háziasszony s aki egyszersmind a gazdálkodás minden részében is jártas. A háború kitörése óta buzgó elnöknője a Vöröskereszt-Egyletnek, amelyben nagy tevékenységet fejt ki. Szerető szivére itt is nagy szükség lesz. Két kézzel megragadjuk az alkalmat, hogy a főispán Öméltóságát kinevezésekor kedves családjával együtt köszöntsük. Ajkunkon üdvözlő szóvalj szivünkben tiszteletteljes hódolattal várjuk jöttét. Az országnak minden fiára, minden munkására szüksége van; mi is részt kérünk e munkából. Legyen a főispán ur bátor vezérünk, igyekezni fogunk méltó katonái lenni. Isten hozza minél előbb körünkbe! véneié.^«' látta szives: asztalánál, aki j lelkei veri a csügged*-be, aki eiüzte a kétségbeesést s ak: Eehélgyarmatpt szebbe, virágzóbbá tette, min; volt valaha? jé key Sándor a fehérgyarmati járás fössolgabirája, vármegyénk kinevezett uj főispánja. Képet akarunk festeni uj főispánunkról, egy-két tollvonással szeretetreméltó egyéniségét megrajzolni, írásba akarjuk foglalni eddigi érdemed s joggal kérdezhetjük, hogy a leirt egy eset nem kifejezőbb-e minden díszítőt jelzőnél, joggai kérdezhetjük, hogy \ian-e valaki, aki kételkednék szerető atyai szivében uj munkaköre, uj hivatást*, uj állása sikeres betöltésében? Akinek minden tettét érző szive irányítja, azon ember munkája felett Isten keze őrköd k. Jékey Sándor hu zonegy évig volt a fehérgyarmati járás főszolgabirája. Hivatalában pontos tisztviselő, aki lelki- ismeretes, szorgalmas munkájával az egész járás teljes elismerését érdemelte ki. Az alája rendelt tisztviselői karral szemben mindig előzékeny, aki a paragrafusban nem a bettit nézi és látja, hanem az értelmet s annak életet ad. „Csupa szivember“ a hozzá folyamodókkal szemben, ahogy a kinevezés hírére egy régi jóbarátja s nagy tisztelője első örömében röviden jellemezte. Uj főispánunk itt kezdte áldásos működését mint tiszteletbeli aljegyző. Hivatalában emelkedve vármegyénknél dolgozott egészen 1896-ig, amikor a fehérgyarmati járás főszolgabirájává választották meg. ismeri a helyi viszonyokat, városunkban, mint a megye székhelyén azóta is gyakran megfordul. Alaposan ismeri a közigazgatás minden ágát. Képzett, nagy gyakorlattal biró szakember a munkájában. Politikai meggyőződését, tekintve függetlenségi ember, a negyvennyolcas párt hive, aki azonban mindenkinek politikai meggyőződését tiszteletben tartja s igy minden párt örömmel fogadja magas kinevezését. Egyenes jellemű, nagy műveltségű, megnyerő megjelenésű, előzékeny modorú férfiú, akinek csak jóbarátai és tisztelői vannak e megyében s a megye határain túl is. Csaba Adorján távozó főispánunk hasonló köztiszteletben állott és áll amerre csak megfordult s igy zavartalan az örömünk, hogy e két férfiú lelki gazdagságban, műveltségben, tiszta jellemben rokon, testvér és hogy Csaba Adorján öröksége hozzá méltó férfiúra száll. Uj főispánunk hivatalos elfoglaltságán kivül szívesen vesz részt minden szociális, gazdasági mozgalomban, min* * * Bulyi és jékei Jékey Sándor 1869. május 10-én szüléiéit Fehérgyarmaton. Édes atyja, Jékey Kálmán földbirtokos és járásbiró volt ugyanott.’ Az elemi iskolát szülővárosában végezte, a gimnáziumi tanulmányokat Szatmáron a kir. kath. főgimnáziumban kiváló eredménynyel. A gimnázium első három osztályában magántanuló volt, a negyedikben már rendes tanuló. Ekkor, vagyis 1881—82-ben Hehelein Károly volt az igazgató és Sarmaságh Géza volt az osztályfőnöke. Az érettségi után Kassán, majd Budapesten jogot végzett, ahol nemsokára az államtudományi vizsgát is sikerrel letette. Pályáját vármegyénk szolgálatában kezdte mint tiszteletbeli aljegyző. 1891-ben IV.-ed aljegyzővé, 1892-ben 111.-ad aljegyzővé választották, 1896-ban pedig egyhangúlag a fehérgyarmati járás főszolgabirájává. Az 1911. év május 11-én tartott törvényhatósági bizottsági gyűlésen a VII -ik fizetési osztályba lépett elő. 1893-ban megnősült, feleségül vevén Domokos László kir. itélőbiró leányát, Margitot, akinek kedvességét és szépségét megyeszerte ismerik. Két fia van: Ferenc és Sándor, mindketten hadnagyok a 14-ik huszárezredben. Ferenc aktiváltatta magát. Sándor is lelkes katona. Érdekes a besoroztatása. 1915-ben került sor alá a 18 éves ifjú. Mikor odaálit a mérce alá, az öreg Varjú őrnagy, mint a sorozó
