Északkeleti Ujság, 1916 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-27 / 22. szám

Vili. évfolyam. Nagykároly, 1916. május 27. 22-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — A NAGYKÁROLYI KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE Előfizetési árak: Egész évre ........................................... 8 korona. Felévre ..........................................................4 Negyedévre ........................................... g Tanítóknak egész évre.....................................S 1 Csaba Adorján főispán üdvözlése. Vármegyénk érdemekben dús főis­pánját, Csaba Adorjánt Ő felsége a Király a Lipót-rend lovagkereszíjével tüntette ki buzgó, kitartó, eredményes munkája és ezáltal szerzett érdemei el­ismeréséül. Nehéz időben vezette és vezeti a vármegye ügyeit, súlyos felada­tok nehezednek vállaira. Ezen nagy fe­lelőséggel járó kötelességek alatt azon­ban egy percre sem ingott meg, egy pillanatig sem mutatkozott gyengének s a felszaporodott, sok körültekintést kö­vetelő teendőket teljes lélekkel, bölcse- séggel és energiával végzi. A pihenésre szánt időt is íróasztalánál; munkával tölti s minél többen kérik bölcs taná­csát, rövid és határozott útbaigazítását, annál előzékenyebb, annál szívesebb. Széles látókörű férfiú, aki a legszöve­vényesebb ügyben is mindjárt megta­lálja a leghelyesebb megoldási módot. Jelleme kristálytiszta és egyenes. A hi­bára szép szóval figyelmeztet, atyai jó­indulattal bánik a tisztviselőkkel s az érdemet örömmel elismeri. Lelkét gaz­dag adományok díszítik : a végletekig való türelmesség, atyai szelídség, előre­látó bölcseség és minden polgár iránti előzékenység. Minden hazafias vagy charitatió intézményt, mozgalmat, ünne­pet pártfogol és megjelenésével súlyt és fényt kölcsönöz neki. Érző, nemes szive van a nélkülözéssel, a nyomorral szem­ben, amely a háború folytán oly sok felé ütötte fel sápadt fejét, s akinek ké­relme jogos, pártfogó érdeklődésére számíthat. Lehet-e csodálni, hogy ben­sőséges érzelemmel, hangos szóval ün­nepeltük a szerény, csendes szavú fér­fiút, akinek jó szivéért mindenki adósa? Az őszinte érzelmek egész áradata szállt feléje úgy városunk, mint az egész megye polgárai ajakáról. Adja Isten, hogy szeretett főispánunk magas tisztét me­gyénk, országunk boldogitására, szel­lemi, anyagi javakban való gazdagodá­sára még igen sok éven át hasonló buzgalommal töltse be! Az üdvözlők sorát Ilosvay Aladár alispán nyitotta meg, aki a vármegyei tisztikar élén tolmácsolta annak jókivánatait. Üdvözlő szavait s a többi beszédet is, amennyire le tudtuk je­gyezni, röviden itt közöljük: Méltóságos főispán ur! Igaz örömmel értesültünk arról a fé­nyes, magas kitüntetésről, arról a legmaga­sabb kegyről, amelyben a főispán urat Ő felsége részesítette, örümünk őszinte s örö­münket csak növeli az az előzékenység, Főszerkesztő: DR. VETZÁK EDE. = MEGJELENIK BUNDEN SZOMBATON. amellyel a vármegyei tisztikar mindenegyes tagja iránt Méltóságod viseltetik. Engedje meg, hogy ■ Szatmárvármegye tisztikarának őszinte jókivánatait tolmácsoljam. Adja Isten, hogy fényes kitüntetését még sokáig visel­hesse ép erőben és egészségben. Éljen ! Az éljenzés hosszú ideig tartott, majd a főispán ur így válaszolt: Kedves barátom! Mélyen meghat ezen őszinte barátság és szeretet kifejezése, amellyel megtiszteltetek. Ismertek mindannyian, tudjátok, hogy hir, dicsőség vágya sohasem vezetett. Nem mon­danék igazat, ha azt állitnám, hogy a királyi kegynek ezen megnyilvánulása nem töltött el örömmel, de a végzett munkámmal soha­sem voltam megelégedve. Végesek az ember erői s a-hiányt pótolja az a tudat, hogy a jóindulat sohasem hiányzott belőlem, hogy kötelességemnek úgy feleljek meg, hogy gáncs ne érjen. A királyi kegynek sugara, amely működésemre rávilágít, azt bizonyítja, hogy munkámat becsülettel igyekeztem el­végezni. Ez az ünnep egyszersmind kiváló alkalom arra, hogy az ember meggyőződést szerezhet róla, hogy kik vesznek őszintén részt az örömében. Tudom, hogy nem a a köteles udvariasságnak hódoltok, hanem baráti érzelmeiteknek adtok kifejezést. Ezt a barátságot tartsátok meg továbbra is! A főispán ur szavai után, amelyeknek rezgésén kiérzett, hogy szive legmélyéből jöt­tek, Debreceni István kir. tanácsos, polgár- mester a következő beszéddel üdvözölte a vá- j ros nevében : Méltóságos főispán ur! Afélységes tisztelet és szeretet vezetett minket ide, mert tudomásunkra jutott a ki­rályi kegy ily szép megnyilvánulása. Sok a teendőnk az ország határain kívül és az ország határain belül. Amott hős katonáink titáni erőkifejtéssel teremtenek rendet és a jog tiszteletére tanítják az ellenséget, bent pedig fokozott munkával nekünk kell gon­doskodni róla, hogy az állam életében hiba ne essék s igy elég erősek legyünk. Ezen belső munka sikeres megoldásának elvégzé­séért Méltóságodat illeti első sorban elisme­résünk és köszönetünk. Éber szeme meg­mentett minket a háborúval kapcsolatban fellépni szokott ragályoktól, betegségektől és minden más tekintetben is fényesen állta meg a helyét. Magas kitüntetése alkalmából fogadja hálás szeretetünk kifejezését, az Isten a haza javára még sokáig éltesse! A polgármester átérzett szavai után a főspán igy válaszolt: Mélyen tisztelt uraim! Végtelen örömmel fogadom a polgár- mester ur őszinte szavait. Ha érdemeket sze­reztem, ebben munkatársaimnak van legna­gyobb része. A királyi kegy jutalma az ő munkájuknak is. Az elismerés biztat, hogy továbbra is a megkezdett utón haladjak. Köszönöm jókivánataikat és tartsanak meg továbbra is szeretetükben. Az éljenzés lecsillapításával a róm. kath. hitközség nevében Récsei Ede házfőnök és plébános üdvözölte a főispánt: Méltóságos főispán ur! Városunk legnagyobb hitközsége nevében jelentünk meg itt Méltóságod előtt, hogy ra­Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY. SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) ........— Hirdetések ugyanott vétetnek fel. ==— N’ vilttér sora 60 fillér. _ gaszkodásunknak adjunk kifejezést abból az alkalomból, hogy Ő felsége a király kitün­tette. E kitüntetés az egész vármegye dicső­sége. Méltó munka jutalma e királyi kegy. Amire Méltóságod vállalkozik, azt legnagyobb lelkiismerettel teljesiti. Méltóságod jó szivé­vel, gondos körültekintésével sok bajtól, járványtól és más szerencsétlenségtől men­tett meg minket. A szeretetnek nincs sok szava. A mi hitközségünk is kifejezést akar adni Méltóságod kitüntetése felett érzett örömének. E hitközség őszinte jó kívánságait tolmácsolom, amikor kérem az Egek urát, hogy Méltóságodnak adjon erőt és egész­séget, hogy ezt a keresztet még igen sokáig viselhesse. Éljen ! Szűnni nem akaró taps követte lelkes szavait, amelyekre a főispán igy válaszolt: Mélyen tisztelt uraim : Szivem mélyéből köszönöm tisztele­tüknek, jókivánataiknak kifejezését, viszont legyenek meggyőződve, hogy hasonló mély­séges érzelemmel viseltetem mindannyiok iránt. Kérem, hogy szives jóindulatú támo­gatásukat a jövőben se vonják meg tőlem. Ajánlom magamat szives jó indulatukba. Zajos éljenzés között fejezte be a fősipán szavait s ekkor Récsei Ede még a piarista ház üdvözletét tolmácsolta. Utánuk az izraelita hitközség fejezte ki jókívánságait. Szónokuk Schönfeld főrabbi a következőket mondotta: Méltóságos főispán ur! Az izraelita hitközség nevében jelen­tünk meg, hogy Méltóságodat üdvözöljük legmagasabb kitüntetése alkalmából. Ismer­jük pártatlanságát felekezeti tekintet nélkül. Méltóságod elhatározásainak mindig az igaz­ság, a jog, a szeretet és szabadelvüség volt indító motívuma. Hitközségünk szeretetét, ragaszkodását tolmácsolom Méltóságod előtt. Adja az Isten, hogy friss erőben és egész­ségben a béke szebb napjaiban a haza üd­vére még igen sokáig viselhesse magas tisz­tét. Éljen! A küldöttség tagjai nagy éljenzéssel he­lyeselték szónokuk szavait, mire a főispán igy válaszolt: Mélyen tisztelt uraim! Hálásan köszönöm szives jókivánatai­kat. E mellett elismeréssel tartozom Főtisz- telendőségednek, hogy pártatlannak nyilvání­tott. Én felekezeti különbséget nem ismertem és nem is akarok ismerni. Bárki bárhol, bármely rítus szerint imádja Istenét, ennek a hazának ép oly fia, polgára, mint a má­sik. Felekezeti differenciákat nem szabad érvényre juttatni. Tartanak meg igaz barát­ságukban ! Zugó éljenzéssel fogadták a főispán határozott szavait. Ezutá.i a főispán ur az ülésterembe vo- nélt, ahol megnyitván az ülést, Nemestóthi Szabó Antal a törvéoyhatóság nevében a kö­vetkező üdvözlő beszédet mondta: Tisztelt Közgyűlés! Engedjék meg, hogy főispánunkat ma­gas kitüntetése alkalmából üdvözöljem. Pár­tatlanság, részrehajlatlanság, tiszta szeretet és gyöngédség jellemzi minden egyes tettét, minden egyes lépését, amelynek nyomában mély hála és ragaszkodás fakad. Főispánunk

Next

/
Thumbnails
Contents