Északkeleti Ujság, 1916 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-06 / 19. szám

2-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 19-ik szám. Szőlőgazdák figyelmébe! j A „Peronoszpor“ évek óta használják a szőlőgazdák. A „Peronoszpor“ összetétele kitűnő eredményt | mutatott föl. A legelőkelőbb szőlőbirtokosok ajánlják. Rengeteg elismerő levél és sürgöny bárkinek rendelkezésére állanak. Egy kiló „Peronoszpor“ kell 100 liter vízhez. Egy kiló „Peronoszpor“ ab Budapest 2 korona Használati utasítással. 10 kilós próbacsomagot utánvét mellett szállít: Viszontelárusitóknak engedmény! a „P E R ONOSZPOR“ Vezérképviselet Budapest, ¥11., Daiujanics-utcza 30. szám. jesitünk s biztosítjuk nemcsak a háború sikerét, hanem anyagi javainkat is, hi­szen a hábóru sikertelen befejezése oly helyzeteket teremtene, melyek között anyagi javait az egyén is elveszítené. Bizton hisszük, hogy városunk hazaszerető közönsége, mint az előbbi hadikölcsönök jegyzésében, a negyedik kölcsön jegyzésében is jelentős összeg­gel vesz részt s a sok kis tőke mellett a nagy tőke sem fog elmaradni azon kötelesség teljesítésétől, melyíyel nem­zeti létünket, egy jobb és szebb békés jövő minden áldását biztosítjuk. Kérő szóval fordulunk mi is olva­sóinkhoz, hogy ez uj kölcsön jegyzésé­ben vegyenek részt anyagi erejükhöz mérten .mérten s szerezzék meg ma­guknak a kölcsönjegyzéssel járó anyagi előnyök mellett ama büszke öntudatot, hogy a haza sorsa iránt való teljes re­ménységgel részesei voltak a háború nélkülözhetetlen eszközének, a pénznek megteremtésében. S ha magunkon aka-{ runk segíteni, Isten is megsegít! (-) Kárpáti ünnepély az iskolákban. A Kárpátokban lefolyt dicső harcok mél­tatására a polgári fiúiskola tanári testületé és ifjúsága május 1-én d. e. 8 órakor az intéze tornatermében igen sikerült ünnepélyt tartott, Ünnepét ülték a jóságnak, az áldozásnak, a szeretetnek : ünnepeltek azokért, akik a há­ború rettentő szenvedéseiből a legfájdalmasabb részt viselték el, a kárpáti falvak hajléktala­a tudományra törekvő „muzsafiakat“ a gimn. múzeumában helyezték eí. Ugyancsak julius 4-én a városházát hon­védlaktanyának adták át és a „sok szép na­pokat látott“ Szarvas vendégfogadóba költöztet­ték, amelyet a grófi uradalomtól vettek meg. Julius 9-én a kultuszminiszter megengedte, hogy a bekövetkező tanévben a gimnázium Vll-ik osztálya megnyittassék. Augusztus elsejével a pénzügyigazgatósá­got ide helyezték át mint székhelyre. Szatmár emiatt nagyon „tiiszkölt és haragudott.“ A pén­zügyi palota fölépittetését a gróf vállalta ma­gára s neki köszönhető, hogy a nagy hivatal­testületet ide áthelyezték. 40 évi szorgalmas munka elismeréséül augusztus 8-án Jordán Ferenc rajztanárnak a koronás arany érdemkeresztet tűzték nagy ün­nepségek között a mellére. Megemlítésre méltó, hogy ezen években a Szent István-napi nép ünnep amelyet akkor is a „Lövöldédben tartottak mily látogatott és kellemes szórakozást nyújtó volt. Így ez évben is „csekély belépti-dij mellett“ 1183 frt., s a kidedóvóra külön 504 frt. volt a bevétel. Soraimat lapunk legközelebbi számában folytatom. Braneczky József. naiért. Az ünnepély kiemelkedő pontja Dara­bánt András tanár alkalmi beszéde volt, me­lyet főbb vonásaiban itt közlünk . . . nem csodálkozik azon, hogy a társadalom most emeli ki lelke mélyéből a szeretetet és hogy most fejti ki az irgalom és könvörület hevét. Mindennek megvan a maga id.eje; segíteni, könyörülni és nagyon szeretni ís akkor kell, amikor leginkább szükséges. Hitványak és felületesek azok, kik még most sem áldozatkészek. Most is éppen úgy kell szeretni és segíteni, mint a háború kitö­résekor szerettünk és segítettünk. Majd ismertette, hogy hazánk védelmében milyen fontos szerep jutott a Kárpátoknak, a melyre mindenkor a legteljesebb biztonság érzetével tekinthetünk fel. Nincs a világon or­szág, melynek határait a jó Isten hatalmasabb bástyákkal, hegyláncokkal vette volna körül, mint hazánkat. De nemcsak ezek a hatalmas bástyák védték hazánk határait, hanem vitézségben, bátorságban és kitartásban felülmúlhatatlan katonáink is. Majd a gorliczei áttörés után következő események és a menekültek szánalmas hely­zetének hü festése után igy szólt az ifjúság­hoz : A mai napon hangosan dobogjon szive­tek a nemes büszkeségtől, mert szorgalmas buzgólkodástokkal ti is hozzájárultok a kárpáti falvak felépítéséhez, mivel e szent czélra 600 koronát hoztatok össze.; "Ha majd egykor a szegény menekültek ismét megtanulnak örülni és mosolyogni az újonnan felépített otthonuk­nak, akkor ti is azok között lesztek, akik őket erre megtanították. Megkapó volt beszédének az a része, melyben buzdította az ifjúságot magyar voltá­nak bárhol és bárki előtt való önérzetes meg- vallására. Az, aki Doberdónál, a rokitnói mo­csarakban, a Morava mentén és Albániában aprította, vágta az ellent és ahol pergő tűz viharzott már, csak a magyar állta a harcot, az magasan, bátran, emelt hangon, fejét büszkén szegezve hirdesse, hogy magyar vér folyik erében. Végül a haza forró szerzetére, kötelességteljesitésre, további áldozatkészségre buzdítva az ifjúságot azzal zárta beszédét, hogy ha titeket is fognak hívni szent hazánk megvédésére, sietni fogtok a piros-fehér-zöld színű nemzeti lobogó alá. A legteljesebb elis­merés illeti meg azt az ifjúságot s tantestületet, amelyik ilyen eredményt tud felmutatni, mint aminőt a mi polgári fiúiskolánk felmutatott. A nagykárolyi kereskedő tanonciskola is méltóan ünnepelte meg az oroszok kiverésé­nek első évfordulóját ápr. 30-án, vasárnap délelőtt. Az ünnepély szép számú közönség előtt folyt le, melyen a hazafias érzéstől át­hatott beszédet Darabánt András iskolaigazgató mondotta. A hősi védelemben elpusztult falvak felépítésére és sokat szenvedett magyar véreink segélyezésére 55 K 10 fill, gyűlt össze. A miniszter által elrenelt ünnepet a f ő- gimnáziumban délelőtt 10 órakor tartották meg. 10 óráig előadás volt, amelynek végezté­vel az ifjúságot a tanári kar a tornacsarnokba vezette. Az ünnep első száma a Himnusz volt, amely után Vidákovich Dániel ünnepi beszédet intézett az ifjakhoz, megemlékezve a gorlicei áttörésről, hőseink titáni harcáról és adatokat, hozván fel a kárpáti elpusztult falvakról, hogy az ifjak lássák, mi a köteleségünk, akik itthon vagyunk. Tartalmas, lelkes szavai után az énekkar a Szózatot énekelte szép összhangban zenekiséret mellett, mire az ifjúság szétoszlott. Kedves ünnepélyt tartott e napon a két róm. katholikus elemi iskola ifjúsága is. Délelőtt 10 óráig mindkét iskolában az ifjúság rendes előadáson vett részt 10 órakor a fiú­iskolában Récsey Ede kegyesrendi házfőnök, az elemi iskola igazgatója magyarázta meg a nap jelentőségét s méltatta a kis gyermekek leikéhez közel férkőző kedves szavakkal a Kárpátoknak honvédő szerepét s meghatóan emlékezett meg a kárpáti falvaknak a haza védelmében szenvedett pusztulásáról, buzdítva a gyermekeket a Kárpátok szeietetére s a fal­vak felépítésében való jótékony segítésre. A szép beszéd előtt a gyermekek kara a Hym- nuszt, utána a szózatot énekelték el. Hasonló ünnepély folyt le az elemi leányiskolában is. Az ünnepélyek után indított gyűjtés a fiú iskolában 135 korona 84 fillért, a leányisko­lában 290 korona 05 fillért eredményezett. A begyült 425 K 89 f összeget Récsey igazgató ur Budapestre rendeltetési helyére juttatta. A nemesszivü adakozóknak ezúton is meleg kö­szönetét fejezi ki. Az érdem Abban a lelkes mozgalomban, mely a hadikölcsön jegyzés érdekében megindult, egy nyilvánosan tartott beszédben a harctereken szenvedő hősöknek taián nem épen kedvesen hangzó szavak csendültek meg. A beszédet egyik laptársunk közölte s a beszéd vonatkozó részeit onnan vesszük át. „Katonai szolgálatot teljesíteni kell mindenkinek a törvény kénysze­rítő erejénél fogva. Az nem érdem, hanem minden honpolgár legelemibb kötelessége. De érdem, ha az itthon maradottak, akik bármi oknál fogva katonai szolgálatot nem teljesít­hetnek. ha azok akkor is áldoznak, amikor a haza azt csak kéri tőlük . . . érdem, amikor nem muszájból, hanem lelkűnkből fakadó hazaszeretetből, odaadásból tesszük le fillérein­ket a haza szent oltárára ... a haza . . . nem is áldozatot, hanem csak bizalmat és hűséget kifejező kölcsönt kér polgáraitól. Köl­csönt, amely visszatérül és amely után az állam szép kamatokat is fizet.“ Talán az ér­dem és nem érdem ily szembeállítása kissé különösnek fog hangzani olyanok előtt, akik nem hiva is önként mentek „legelemibb köte­lességüket“ teljesíteni s talán az itthonmara- dottak között is sokan lehetnek olyanok, akik a „bármi okokról“ való lemondás mellett nem találnának visszautasításra a „kötelesség“ tel­jesítés terén. Dicséretre méltónak tartunk minden agi- tációt, mely a hadikölcsön jegyzésre hívja fel a város polgárait, de talán mégsem hagyhatjuk szó nélkül annak, ami „nem érdem“, ezen uj és hazafiasnak nem mondható meghatározását, mely alkalmas azon értelmezésre, hogy hős katonáink érdemek szerzése nélkül puszta kö­telességet teljesítenek. B—h Adakozzunk a Vörös Kereszt Egylet I nagykárolyi fiókjának. | fa ____________________________________■

Next

/
Thumbnails
Contents