Északkeleti Ujság, 1916 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-20 / 21. szám

21-ik szám. 3-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. — Mit végzett a magyar Vörös-kereszt egylet a háború eddigi tartama alatt, s mik a jövő teendői? Ily cimen egy tanulsá­gos összefoglaló nyomtatványt bocsátott közre a Vörös-Kereszt. Lássuk hát röviden, hogy mit végzett ? I. A háborúban. A hadíszinhely mögött a magyar vörös-kereszt egylet fenntart 1722 egészségügyi intézetet 93,412 ágygyal. A tartós kezelést végző intézetekben 447,548 sebesült (beteg), a betegnyugvó állomásokon pedig 499,955 átutazó katona részesült ápolás és segélyben. A lábbadozó sebesülteket elhe­lyező bizottság 50 otthonban 520,000 ápolási napot mutat fel. Fenntartja a tudósitó irodát. Ugyancsak fenntartja a hadifoglyokat gyámo- litő és tudósitó hivatalt. A tudósítások, illető­leg kérdezősködések közvetítését a vármegyei, városi, vidéki vörös-kereszt választmányok és a fiókegyletek is végzik. A tudósitó irodának a múlt év végéig közel 2.000.000 levél és 32.000 távirati forgalma volt. A hadifoglyokat gyámolitó és tudósitó hivatal körülbelül 52,000 levelet és 480,000 korona összeget továbbított külföldre, a nálunk hadifogságban levő idegen katonáknak pedig 164,796 koronát kézbesített. Közvetíti az egylet a harcztéren levő katonák részére az adományokat. Anyagilag támogatja a sebesült a beteg katonákat és családtagjai­kat, valamint a harcban elesettek hátramaradt családtagjait. II. Béke időben. Szervezi a hadi elökészültséget. Fenntartja Budapesten az Erzsébethórházat, Kolozsváron az Erzsébet- Mária kórházat és Szepesszombaton a Tátra- kórházat, melyekben vagy alapítványi helyeken, vagy mérsékelt fizetés mellett a betegek kitűnő ellátás és ápolásban részesittetnek. Az Erzsé- bet-kórházzal kapcsolatban Budapesten ápoló­női intézményt tart fenn. Hivatásos ápolónőket rendszeresen kiképeztet az erre a czélra felál- itott iskolákban és pedig Budapesten, Désen, Miskolczon, Nagyváradon, S. A. Ujhelyen, Szentesen és Újvidéken. Anyagilag segélyezi a vagyontalan betegeket, rokkantakat és rokkan­tak családtagjait. Rendkívüli szerencsétlenségek esetében segítséget nyújt s általában minden emberbaráti irányban közhasznú tevékenységet fejt ki. III. Az egylet kiadásai: Az egylet a múlt év végéig a maga által fenntartott kór­házakra és a sebesült szállításra körülbelül 3.200.000 koronát, a tudósítói irodára 215.000 koronát, a hadifoglyokat gyámolitó hivatalra 80.000 koronát, kórházaknak és egyeseknek nyújtott segélyekre 820.000 koronát, a tábori raktárak, egészségügyi osztagok és egyéb tá­bori intézetek létesítésére és fenntartására 650.000 koronát, a gyüjtőraktár készleteinek pótlására 300.000 koronát, különféle egylet, szervek fenntartására 400.000 koronát, össze­sen mintegy 5-74 millió koronát adott ki. Az egylet átlagos napi kiadása a háború alatt felülhaladja a 11000 koronát. IV. A jövő teen­dői : A magyar vörös-kereszt egyletnek abbót a czélból, hogy a mostani háborúban előállott feladatainak megfelelhessen és azokat a jövő­ben is alapszabályai szellemében megoldhassa, elsősorban szervezettségét kell erősítenie s ne­vezetesen arra kell törekednie, hogy a fiók­egyletek és ezek tagjai számát a lehető legna­gyobb mérvben gyarapítsa. Sajnos, Magyaror­szágon a vörös-kereszt egylet tagjainak összes száma alig haladja túl a 100.000-et, a fiók­egyletek és választmányok száma pedig a másfélmilliót. A magyar vörös-kereszt egylet közhasznú és humánus működése az ország majdnem minden polgárát érinti. Mindenkinek tehát, — aki csak teheti — az egylet tagjává kell lennie, mert mindenkinek elsőrendű haza­fias kötelessége, hogy legalább a csekély tag­sági díjjal támogassa az egyletet. Nem jár ez nagy anyagi áldozattal, mert legalább 40 ko­rona lefizetése niellett már alapitó, 20 korona lefizetése mellett örökös rendes, évi 2, s 1 korona lefizetése mellett pedig rendes, s ille­tőleg rendkívüli tagjai lehetünk az egyletnek. Ahhoz pedig, hogy egy fiókegylet megalakul­jon, már 10 alapitó vagy rendes tag jelentke­zése elégséges. A szervezésére vonatkozó minden kérdésre ad felvilágosítást az egylet központi igazgatósága, (Budapest, I., Vár- Disz-tér 1. valamint bármely vármegyei, vidéki, városi választmány és fiókegylet. — Jegyzések a IV. hadi kölcsönre. A három első hadikölcsön fényes sikere után negyedszer állítja a nemzet milliárdjait csata­sorba Ma már bizonyos, hogy az uj kölcsön nem marad a többiek mögött. Alább közöljük városunk pénzintézeteinél eddig eszközölt jegyzéseket, melyeknek szép eredménye amel­lett, hogy buzdításul, például szolgálhat, haza­fias pénzintézeteink lelkes agilitását is illuszt­rálja. A Nagykárolyi Takarékpénztár-nál máj. hó 18-ig jegyeztek 336.800 K-t. a Hitelbank­nál 183.850 K-t, A Nagykároly és Vidéke Tp.-nál 196.750 K-t. „Bihoreana“ fióküzleténél 5200 K-t, A Nagykárolyi Közgazdasági Bank Részvénytársaság 173.200 K, Nagykárolyi Ke­reskedelmi és Iparb; nk Részvénytársaság-nál 147 000 K-t, Nagykároly-Erdődvidéki Takarék- pénztár Részvénytársaság-nál 147.500 K-t. A Nagykárolyi Önsegélyző Népbanknál 215000 K-t. A Központi Takpénztár Részvénytársaság­nál 102 jegyzés történt 200,000 koronán felüli összegben. Kántoijánosi Mándy Géza ezalka- lommal 100,000 K hadikölcsönt jegyzett. — Geyer Stefi hangversenye. Mintegy 10 nappal ezelőtt már hatalmas plakátok hir­dették, hogy Nagykárolynak május hó 18-án művészi szenzációja lesz. Geyer Stefi világhi- 1 rés hegedümüvésznőnek a nagykárolyi hadi­árvák javára rendezett művészi estélyét hir­dette ez a plakát. — Geyer Stefi estélyét, — aki már évek óta elismert csodahegedüs s a kinek művészetét egész Európa ismeri. Jóleső örömmel állapíthatjuk meg, hogy Geyer Stefi hangversenye iránt városunkban is igen élénk érdeklődés nyilvánult meg, úgyhogy 18-án este a nagykárolyi társadalom elittjét láthattuk viszont csinos kis színházunkban, — akik szent áhítattal, lélekzetet visszafojtva hallgat­ták azokat a csodás hangokat, amiket Geyer Stefi hegedűjéből elővarázsolt. Műsora 5 szám­ból állott. Előbb Goldmark Károly: Hegedű­versenyét játszotta el bámulatos s minden ígé­retet felülmúló technikával, majd egy rendkívül bájos kis szám : Dvorák : „Schöne Rosmarin-ja következett. A leghangulatosabb és szivünkhöz legközelebb álló számja azonban Hubay : Csárda jelenete volt. Egy ráadással is kedves­kedett figyelmes hallgatóságának, amikor el­játszotta Bendiner Nándor: „Barcaroláját“. Geyer Stefi játékát előbb Bendiner, majd Gáspár Nica zongoraművészek kisérték igaz művészettel, de a megkívánt discrétióval. A nagykárolyiak előtt még sokáig felejthetetlen lesz Geyer Stefi neve. — A szőlőgazdáknak s a harctéren a katonáknak nagy lesz az öröme, mert bő­ven terem bor és gyümölcs, amióta „Peronozs- por“-rai permetezik a szőllőket és a gyümöcs- fákat. Utalunk lapunk második oldalán levő hirdetésre. — A Polgári Kaszinó vendéglője. A nagykárolyi Polgári Olvasókör a vendéglői jo­got összes helyiségeivel 1916. évi julius hó 1-től bérbe adja. A pályázatok 1916. évi jú­nius 1-ig adhatók be az elnökségnél. — Fölemelték az expressz-dijat. A kereskedelmi miniszter a belföldi, valamint az Ausztriával, Bosznia-Hercegovinával és Német­országgal való forgalomban a levélpostai kül­demények, postautalványok és pénzeslevelek expreszkézbesitésért járó dijat az eddigi 50 fillér helyett 1 koronábn álapitotta meg. Az egyéb külfölddel való forgalomban valamennyi küldeményfajra mégszütette további intézkedé­sig az expresszkézbesitést. — Lábbeli a hadbavonultak család­tagjainak. A kassai honvédkerületi hadbiztos­ság a vármegye szegény sorsú lakosságának, különösen pedig a hadbavonultak családtagjai­nak lábbelivel illetőleg javítóanyaggal való el­látására összesen 2400 kg. bőranyagot enge­délyezett, melyből Nagykároly város rendelke­zésére 400, Nagybányának 300, az egyes járá­sok részére pedig 150—200 kg. fog kiosztatni. Bádog lemez 1 méter széles 2 méter magas keveset használt 120 a méter területű jutányos áron azonnal % eladó. ^ Cim a kiadóban. Ügyvédi nyomtatványokat telefon megrendelésre bármily mennyiségben az irodába szállítunk. rjr Telefonszám: 58. A szerkesztésért felelős Dr. Vetzák Ede főszerkesztő. * HIRDETMÉNY. * Ezennel közhírré tétetik, hogy miután a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium ellenőrző közegei a Magy. Kir. Szab. Osztálysorsjáték (XXXVI. sorsjáték) 1. osztályára szóló sorsjegyeket felülvizsgálták, azok a főárusitók- nak árusitás végett kiadattak. Az I. osztály húzás 1916. május 24. és 25-én tartatik meg. A húzások a Magy. Kir. Lottójövedéki Igazga­tóság, mint állami ellenőrző hatóság és királyi közjegyző jelenlétében, nyilvánosan történnek, a huzási teremben. Sorsjegyek a Magy. Kir. Szab. Osztálysorsjáték valamennyi árusítóinál kaphatók. Budapest, 1916. évi május hó 3-án. Magy. kir. Szab. Osztálysorsjáték Igazgatósága. Tolnay. Hazay.

Next

/
Thumbnails
Contents