Északkeleti Ujság, 1916 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-13 / 20. szám

02-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRME helyett fiatalokat tartottak meg. Mint örvende­tes eseményt jelenthetem, hogy különösen a kis gazdák körében a tenyész állat állomány napról-napra szaporodik. Falussy Árpád bizottsági tag az aratószer­ződések ügyében szólal fel s kérdi, hogy van-e kilátás arra, hogy aratásra kellő munkaerő biz­tosi ttassék s hogy a munkára kirendelt katona osztagoknak minő dijak fizetendők ki, dr. Péchy István válaszában, hogy a kincstártól 1 korona 80 fillér értékben megtérítendő természetbeni élelmezésen kivül a járási munkabizottságtól megállapított munkadijak is fizetendők. Az aratásra vonatkozólag eddig intézkedés még nem történt, de kilátásba van helyezve, hogy katona szabadságolások lesznek. Csaba Adorján főispán kijelenti, hogy erre vonatkozólag biztosítékot a kormány nem nyújthat, amennyiben a szabadságolások mérve a hadimüvelelekkel van összefüggésben, de a kormány mindent el fog követni arra nézve, hogy a gazda közönség s ezzel az egész or­szág jövő érdekeit biztosítsa. Kende Zsigmond indítványozza, hogy a Tisza—Szamos közti szabályozó társulathoz kirendelt 200 orosz fogolyra az aratási munká­latok idején a szükséghez képet 3—4 héten át e munkákra való felhasználást kérje a bizott­ság a minisztertől. Az alispán a fogoly munkások felhaszná­lását igen előnyösnek tartja, de kérni kívánja, hogy ezek a megye területén legyenek felhasz­nálva. Tekintettel továbbá arra, hogy a katonai munkásosztagok az igényléshez csak kis szám­ban vezényeltetnek ki, szükségesnek tartja annak sürgetését, hogy aratógépek idejében küldesse­nek le, hogy a munkásosztagok teljes mérték­ben felhasználhatók legyenek, kérni javasolja a hadügyminiszter, hogy a lehetőség szerint azo­kat egyszerre rendelje ki. Előnyös volna, ha mezei munkára való szabadságolások is egyi - dobén történnének. A bizottság Tóth Móritz felszólalása után elhatározza, hogy a szabadságolások idejére az aratógépek időszerű leküldésére s az aratási munkára kirendelt foglyoknak a me'íei munká­nál való felhasználhatására vonatkozólag kére­lemmel fordul a miniszterhez. Gáspár Pál árvaszéki elnök jelentése után dr. Schőnpflug Béla vm. főorvos jelenti, hogy a megyében járvány nincs, fertőző betegségek csak szórványosan és kis számban fordulnak elő. A járvány elkerülése érdekében a jövőre nézve is minden intézkedés megtétetett. Papp Kálmán helyettespénzügy igazgató, a helyettes kir. tanfelügyelő, a tiszti ügyész és Kacsó Károly műszaki tanácsos szakjelentései után a gyűlés véget ért. Kárpáti ünnepély. Az 1916. május 1-én a nagykárolyi gör. kath. magyar elemi iskola kárpáti ünnepélyén mondta: Szócska János gör. kath. magyar lelkész és esperes. Mélyen tisztelt közönség! Kedves gyermekek ! Ünnepélyt tartunk most! Kárpáti ünne­pélyt ! Édes magyar Hazánk dicső történeté­ben a bérces Kárpátoknak küiösen két eset­ben van feledhetlen történeti emlékezetük. Először ugyanis jelentőségteljesek azon kezdő időből, mikor honfoglaló őseink a Kárpátok­nak Vereckei szorosán ide jöttek és meghódí­tották nekünk ezen szép országot, melyet mi oly sok vész és megpróbáltatás után Isten jó­voltából immár ezeréve boldogan birtokolunk. Másodszor pedig kimagasló jelentősége lett e magas hegyeknek a most ádázul folyó világ­háborúban azért, mert az 1914. és 1915. évek­ben ezeken tört be az ellenség avégett, hogy kedves Hazánkat tőlünk elvegye, s minket zengzetes magyar nyelvünk és lelkiismeret szabadságunkban is zsarnokilag elnyomjon és teljes nyomorba döntsön. Ha valamikor, úgy a múlt év tavaszán különösen remegtető és sorsdöntő veszély fe­nyegette szeretett magyar hazánkat, mivel a gonosz ellenség: a duklai, uzsoki, vereckei, toronyai és kőrösmezői szorosokon betörvén, azt tőlünk erőszakkal elfoglalni törekedett. Az ellenség túlerejével lévén dolgunk, szorongó hazafias kebellel afelől tűnődtünk: nem-e el­veszítjük drága hazánkat? Elveszíteni ! mily nagy szó s elszomorító dolog ez — bármire is vonatkoztatjuk ! Fáj­dalmas nekünk akármit is elveszítenünk; de különösen siralmas lenne édes magyar Hazán­kat elveszíteni. Kölcsey Ferenc — vármegyénk hazafias bölcse — remegve gondolt arra, ha a haza valamikor elveszne és igy irt: „Neked élni kell ó hon! S örökre, mint a tavasz virulni. Ah, mert omladékodon Reszketve fognék szétomolni Hazám, hazám!“ Úgy, de mi a haza ? Kölcsey szerint: „E szóban haza, foglaltatik az emberi szeretet és óhajtás tárgyainak egész összessége. Oltár, atyáid által Istennek építve; ház, hol az élet első örömeit izleléd; föld, melynek gyümölcse táplált; szülőid, hitvesed, gyermekeid, barátaid, rokonaid polgártársaid egytől-egyig csak ki­egészítő részei annak.“ S hogy mindezeket el nem veszítettük, . . . s hogy áll Buda s még él magyar e hazán : azt az ezeréves hűséges őrzőinknek : a Kárpá­toknak köszönhetjük, melyek erős támogatói voltak vitéz harcosainknak, s melyek nélkül szolgaságba és nyomorba jutott volna kedves Magyarországunk. Azért hát úgy ma, mint mindenkor is hálás szivvel gondoljunk a Kárpátokra és részvétteljes szeretettel legyünk a Kárpátok hegyoldalain és völgyeiben elterülő, illetve az ellenség által feldúlt falvakban lakó és meg­károsult polgártársaink iránt is !! Ők is nagyon megérdemlik szeretetünket, mert Sárosmegyé­ben 15 falu, Zemplénben 32 falu 3000 házzal pusztult el; s Bereg- és Máramarosmegyében is felette nagy a károsodás. Érző szivünkkel szeressük hát megpróbált polgártársainkat, de a szent irás szerint, mely azt mondja : „ne szeressetek csak szóval, hanem cselekedettel is.“ Igen adjunk ezután is nekik filléreinkkel jótékony segélyezést. Ha mint keresztények nem szűnő hálával gondolunk állandóan a kálváriái hegyre, hol Jézus érettünk meghalt és feltámadott, s az olajfák hegyére is, honnan dicsőséggel az égbe ment, úgy mint magyar honpolgárok hálatelt kebellel emlékezzünk mindig a magas Kárpá­tokra is, mert inig a szent hegyekről üdvünk fakad, a Kárpátoktól édes hazánk dicső sza­badsága és fennmaradása lett örömteljes ré­szünkre biztosítva! Legyetek üdvözölve ti Kárpátok ! Időtlen-időig éljen dicső Magyarorszá­gunk !! s"““""——■——------­-—-------—gc Ad akozzunk a Vörös Kereszt Egylet j-’vs*. nagykárolyi fiókjának. j hírek.- Személyi hírek. Ilosvay Aladár vár- m\ alispánja hivatalos ügyek elintézése cé,i szombat este a fővárosba utazott. ah01 kedden érkezett vissza székhelyére. — f"zeni István kir. lanácsos polgármester, vasanivatalos ügyek elintézése céljából a Mvároítaott. ““léptetés. Luczty László és Rupp- recht Jó.a (jebreczeni 3-<k honvédgyalog­ezred hajait, továbbá Kaufmann Imre hadapródj^ j^ik huzamosabb idő óta az olasz hard j<yz(jenei<| e|öbie^et zászlósokká, utóbbit haoddá léptették elő 4372-916. Nagykároly r. t város képvise.tü]ete igiö. évi máJ<s 14-én délelőt 10 óir a városháza tanácsterében tartandó rendk, közgyűlést tart. Tárgyhó zat: 1. Előterjes a negyedik hadikölcsüu*| a város közúti kárában kezelt. Félkocka c Cyklopsz utburkoiliegUjjtási alap javára 24.00 kor. névértékű to/0_ós kincstári jegy vagy 2200 korona névérte go/0_os kölcsön kötvény jegyzése iránt. 2. ;ovits Pál és dr. Janovits Jenő kérelme a városzinházban mozg > fény­kép előadások tartása kötőt szerződésüknek Kerekes Vilmos nagyk^yj lakosra átruházás­hoz hozzájárulás irán 3. Vagner Mária kérelme leégett házának|a épiíésí szabályrende­lettől eltérő ideiglenes fel-ütésének engedélye­zése iránt. 4. A városi kjkórházi tisztviselők kérelme a városi tisztviselk nyugdíjintézetébe felvételök iránt. 5. Nagy Lcosné Magtár-u. 11 sz. telkéből utcához csatolt elekrés let kártala­nítási árának negállapitása. 6 Települtek nagy­károlyi iletőségének elismerés és a telepedési dijak kirovása. 7. Metényi Anna és törvénytelen gyermeke illetőségi ügye. 8. Szilágyi Mária és törvénytelen gyermeke illetőségi ügye. 9. Makai Mária és törvénytelen gyermeKe illetőségi ügyé. 10. Folyó év április havi pénztárvizsgálat ered­ményének bejelentése. 11. Az építési szabály- rendelet 32 §-ának módosítása. Nagykároly; 1915 május 6-án. Néma, h. polgármester. — Előléptetés. Dr. Brugós Gyula ny. áll. honvédezredorvos, a mozgósítás első nap­jától kezdve a budapesti m. kir.thonvéd Ludo- vika Akadémia orvosfőnöke és tanára a május havi előléptetések alkalmával törzsorvossá lett kinevezve. — Előléptetés. Dr. Ryll Ferencz, fő­törzsorvos, városunk fia, 1. oszt. főíörzsorvossá neveztetett ki. — Fetser Antal püspök kitüntetése. Fetser Antal győri püspököt, városunk kiváló fiát, a háború idején tanúsított jóságos buz­galmáért Őfelsége a Vörös-Kereszt elsőosztályu díszjelvényével tüntette ki. — A püspök hadikölcsör.jegyzése. Dr. Boromjssza Tibor szatmári megyés püspök a Pesti Hazai Első Takarék pénztár Egyesületnél a szatmári püspöki javadalom részére a negye­dik hadi kölcsönből 1.000,000 koronát jegyzett. — Esküvő. Daróczy Pál, nagykárolyi áll. el. isk. tanító, a 12. honvédgyalogezred zász­lósa, f. hó 11-én vezette oltárhoz Szabados Etelka úrnőt, Fetser Antal győri püspök uno- kahugát. — Geyer Stefi világhírű hegedümü- vésznő Nagykárolyban. Rendkívül érdekes­nek ígérkező hangversenyt rendez f. hó 18-án csütörtökön este 8 órakor a helybeli Vöröske­reszt Egylet, melyen Geyer Stefi, a világhírű 3-ik oldal. Természetes égvényes savanyuviz-íorrás. Különleges szer gyomorbaj és köszvény ellen. Kitűnő izü, igen üdítő ásványvíz. Tejjel vegyítve a legjobb nyálkaoídó szer. Borral vegyítve a legjobb íröccs. Tekintettel a járványos időre, ezen víznek egy asztalnál sem szabad hiányoznia. : 0*m Kapható mindenütt!

Next

/
Thumbnails
Contents