Északkeleti Ujság, 1916 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-29 / 18. szám

4-ik oldal. 18-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. tása szerint használja fel. a énekkar a fenti jutalomdijért bárki temetésér részt vesz. — A kereskedők zá*órája. Városunk összes kereskedői kivéve a íiszereseket, közö­sen elhatározták, hogy üzleteket az uj időbeosz­tásnak megfelelően f. évi máus 1-től szeptem­ber 30-ig reggel V28 órakor nyitják ki és este pont 8 órakor zárják be 1 egyben kérik a vevőközönséget, hogy ezen elhatározást tudo­másul venni szíveskedjenek. A határozatot az összes alant nevezett kerestedők kötelezőleg aláírták : Brichta Miksa, Pucser Károly, Eigner Simon, Frankl Dezső, Frank Simon, Gózner Kálmán, Harász Pál, Kalafoii Jenő, Katz Sá­muel, Kepets Herman, Klein Ignác, Klein Jó­zsef, Klein Zoltán, Klie László Kovács György, Kurtyán Mihály, Kuszka Mihály, Liebhauser Ferencz, Lőwy Mózes, Mann Gusztáv, Pap László, Politzer Ignác, Róth Lajos, Róth Lipót, Rosenberg Sámuel, Rubletzky Kálmán, Rub- letzky Miklós, Singer Márton és Tsa, Spitz Mór, Steib Márton. — Méztermelésünk fokozása. Méhész­kedéssel foglalkozó gazdáink a háború bekövet­keztével azt hitték, hogy a termelt méz jelen­sége és kelendősége egészen háttérbe fog most már szorulni. Annál örvendetesebb jelen­tőség az hogy a magyar méznek hová tovább nagyobb a kelendősége és lényegesen emelke­dett az ára is. Az élelmicikkek általános drá­gasága mellett, a kenyér mellé, kivált nagy családos házaknál igen kitűnő pótlékul kínál­kozik a kiadós és egyáltalán drágának nem mondható méz, amelyből a hadvezetőségek kö­zül a németek is igen sokat vásároltak tőlünk. Vegyi alkatrészeinél és kiválóan tápláló erejé­nél fogva a méz tápértéke igen közel áll a to­jáséhoz és a tejéhez, minélfogva méhészkedés­sel foglalkozó itthonmaradt gazdáinknak és családtagjainak mindenkép csak azt ajálhatjuk, hogy méhészetüket igyekezzenek megnagyob­bítani, alkalmas méhlegelő növények termesz­tésével pedig mélreik tápellátását is biztosí­tani. Takarmánytadó növényeink legtöbbje rendszerint igen jó méhlegelőt is szolgáltat. A méz jelentősége annyival is inkább nő napról- napra, mert a cukorrépa termelés, s igy a cu­korgyártás is folytonosan csökken. — Katonai rendelkezések. A Kiilügy- Hadügy jelenti: Azok az egyévi önkéntesek, a- kiket felülvizsgálat utján segédszolgálatra talál­ta k alkalmasnak, vagy az őrszolgálatra utalt karpaszomány viselésre jogosult népfölkelők, akiket ismételt felülvizsgálatok alkalmával arc- vonalbeli szolgálatra találtak alkalmasnak, kí­vánságukra tartalékos tiszt kiképzésben ré­szesülhetnek. A tiszti iskola el .-ég-'?? meneteikül.'.sokba osztják be 1 kei, amely:: később két hónappal az elméleti kiképzi - w- fej.-zlc után útba inditattnak. Azoknak a tar­talékos, szolgálaton kiviili viszony beli tiszteknek és i. z jelölteknek, továbbá a hádoru tartalmára népi n.:c:ő tisztekké kinevezetteknek akiknél mindet kétséget kizárólag meg van állapítva, h gv Katonai ellátásra (sebesülési vagy személyi pólóii a) igényük nincs, az illetékeit annak a hállapnak a végén, amelyben felülvizsgáltatásuk megt r.ént, beszüntetik. — Könyvet a harctérre! Minél tovább tart a háború, annál sűrűbben hallható a harc­téren levő katonák kérő szava, hogy küldjünk nekik olvasni valót a lövészárokba. A könyv a legjobb eszköz arra, hogy összeköttetést teremt­sen a -messzi idegenben táborozó katona és szülőföldje közölt. A katonai parancsnokságok ismételten megállapították, hogy az olvasás feltűnően jó Itatással van a magyar csapatok szellemére, mert a poziciós harc egyhangúsága közepett is megvédi őket a fásultságtól és fokozza lelki erejüket. Mivel a csapatok eddig csak szórványosan és rendszertelenül tudtak magyar könyvekhez jutni, az országos Had- segélyző Bizottság és a Vörös-kereszt egylet közös mozgalmat indítottak oly célból, hogy az ellenség előtt álló magyar katonákat rend­szeresen ellássák olvasmányokkal s kérjük a magyar olvasó közönséget, amely a háború folyamán már annyi megkapó jelét adta nagy­szerű áldozatkészségének, hogy támogassa őket hazafias, emberbaráti és kulturális szempont­ból egyesült fontos vállalkozásukban. A közös nagy cél érdekében szükség van erre az újabb áldozatra is. Mindenkinek vannak otthon könyvei, füzetei és képes újságai, amelyek rég­óta érintetlenül és haszon nélkül hevernek a polcokon és amelyek valódi kinccsé lesznek, ha a harctéren levő katonák kezébe kerülnek. Amit erre a célra áldozunk, azt Magyarország fegyverben álló ifjúságnak adjuk, a nemzet vi­rágának, amely csodálatos áldozatkészséggel védi meg hazáját és mindannyiunk életét és vagyonát. Az Első Magyar Általános Biztositó Társaság április 8-án tartotta évi rendes közgyűlését gróf Csekonics Endre titkos taná­csos elnöklete alatt. Az Ormódy Vilmos főrndi- házi tag vezérigazgató által előterjesztett igaz­gatósági jelentés kiemeli, hogy a múlt, máso­dik háborús üzletév tiszta nyeresége 6.995.923 K 85 fillér. A nyereség tekintélyes volta főleg a tüzbiztositási üzlet múlt évi kedvező kár- arányának köszönhető. Hadikölcsönre a társa­Az alapszabályszerü levonások után felosztásra kerülő 3.200,000 koronából a tár­saság a közgyűlés határozatából 800 korona osztalékot fizet. A közgyűlés az összes indítványokat, a számadásokkal és mér­leggel együtt elfogadta, és a felmentvényt min­den irányban megadta. Az „Első Magyar“ 8,000.000 K-t kitevő részvénytőke és ugyan­olyan összegű tartaléktőkén kívül 10,638.862.- 97 koronát kitevő tüzdijtartalékkal jendelkezik, mely utóbbi a tásaság saját számlára eső tüz- dijbevétel 100%-ának felel meg. Ezen a maga nemében páratlanul magas százalékú tüzdijtar- talékon kívül a társaság tartalékol az elszámo­latlan indireket üzletekre meg külön 1,549.563.90 K-át. A külön tartalék összege 3468.818,84 kornna, mig az életbiztosítási összegek fede­zetére szolgáló díjtartalék 190,347.553.03 koro­nára rúg. Ezután a választásokat ejtették meg. Elnök lett: Gróf Csekonics Endre alelnök: gróf Bánffy György választmányi tagok: Antal Géza, gróf Batthyány István, gróf Bethlen József, gróf, Cziráky József. Darier Henrik, gróf Erdődy Ru­dolf, dr. Gaál jenő, gróf Karátsonyi Jenő, gróf Károlyi Gyula, lovag Schoeller Pál, gróf Szé­chenyi Pál, Szitánvi Géza. Szmrecsányi Jenő, 1 \'J 'Be M.v 1,yVCíICK.jvii.í Dc-iv.-. - s giof j Zieh• Aladár. Igazgatóság: Balaban Adolf, Ber- zeviczy Albert, Gergely Tódor, Hajói József, báró Harkányi Frigyes, Ormódy Vilmos és gróf Zichy János. Felügyelőbizottság: Burchard Bé- laváry Konrád, Libits Adolf, Németh Titusz, bá­ró Radvánszky Géza és báró Üchtritz Zsigmond A közgyűlés után tartott alakuló igazgatósági ülésen báró Harkányi Fiigyest az igazgatóság alnökévé. Ormódy Vilmost vezérigazgatóvá és Balaban Adolfot vezérigazgató-helettessé vá­lasztották meg. — A nyári időszámítás áilamvasu- takon. Az államvasutak igazgatósága most közli, hogy az uj nyári időszámítás milyen változásokat fog az államvasutak menetrendjé­ben előidézni. Eszerint a nyári időszámítást április 30-ról május 1 - re hajló éjjel vezetik be az államvasutak vonalain. Ebből kifolyólag április 30-án éjjel 11 órakor a vasúti szolgá­latnál használt valamennyi órát 12 órára iga­zítják s ezzel a vasútnál jelenleg használt idő­számítás 1 órával tolódik. Uj nyári menetrendek ez évben nem lépnek életbe; a jelenleg hasz­nálatban lévő menetrendek tehát az uj időszá­mítás bevezetése után, vagyis május 1-től foly­tatólag továbbra is változztlanul érvényben maradnak. Mindazok a személyszállító vonatok, amelyek a kiindulási állomásról az átmenet időpontja, vagyis április hó 30-án éjjeli 11 óra, illetve az uj időszámítás szerint május 1-én éjjeli 12 óra 1 perc után érkeznek, attól az állomástól kezdve, ahol éjjel 11 óra előtt utoljára megállanak, egészen a végállomásig, a menetrendhez képest egy órai késéssel fog­nak közlekedni. Azok a személyszállító vona­tok ellenben, amelyek menetrend szerint ápri­lis 30-án éjjel 11 óra, illetve az uj időszámí­tás értelmében május 1-én éjjel 12 óra 1 perc után indulnak a kiindulási állomásról a me­netrendekben kitüntetett időben már az uj időszámítás szerint rendesen fognak indíttatni. Rendőri hir. A gőzmalomban dolgozó két katona Szabó Mihály és társa feljelentést tettek, hogy ünnep hétfőjén midőn ittas álapotban a Somos erdő közelében jártak, két czigány megtámadta őket és 16 korona pénzüket elra­bolta A rendőrség a tetteseket Lakatos Mihály és Danó Rózsi személyében kinyomozta s elle­nük az eljárást megindította. Az Est hetedik évfolyamába lépett ja­nuár elsején. Az idő gyors rohanásában is meg keil állanunk, hogy Az Est elmúlt hat esztendejére visszatekintsünk. Mert ez az idő fordulópontot, korszakot jelent a magyar hir- lapirás történetében. Az Ést megtízszerezte a magyar ujságolvasóközönség számát, rátanitotta az országot arra, hogy mit kell követelni egy ó újságtól, hogy mit kell adni az újságnak. Az Est bebizonyította, hogy a magyar szó előtt nyitva van az egész világ, csak attól függ, hogy ez a szó mit mond, mit jelent be. Az Est hírei nemcsak Magyarországnak, de az egész világ­nak szólanak és Németország, Anglia, Amerika a világ minden újságolvasó állama Az Est hírei keresztül jut pontos és megbízható értesülések hez. Az Est világlap, de a magyarság lapja Ez egyúttal programja is. Azt akarja, hogy a magyarság haladásával, elismerésével legyen tele a világ, azt akarja, hogy a világ érdekes­ségeit, küzdelmeit, előretörését a magyar közön­ség Az Est hasábjain keresztül tudja meg. Az Est tette azt, hogy a magyar hir lapiró ma ott­honos minden ország minden fővárosában. Az Est tette azt, hogy minden nagy külföldi ese­ményről elsőnek számol be, hogy munkatársai elsőnek jelennek meg mindenütt. Az Est önér­zetesebbé és függetlenebbé tette a magyar tár­sadalmat, a kisember kezébe épen úgy, mint a vezető osztályéba jó és becsületes, irodalmi nyelven megirott, nemes törekvésekkel teli új­ságot adott és céltudatos munkával minden ; ol . a.-óját ;és. esé;e tette Magyarország életének. I A hat év elteltével fejlődése utján nem állott meg, minden száma újabb bizonyítéka erejének és haladásának, bizonyítéka annak, hogy to­vább is bátor küzdője, harcosa marad minden magyar eszmének. Aki olvasóink közül előfi­zetője akar lenni ennek az újságnak, az kérje Az Est mutatványszámát a kiadóhivataltól. (Bu­dapest VII., Erzsébet-körut 20.) — A szőlőgazdáknak s a harctéren a katonáknak nagy lesz az öröme, mert bő­ven terem bor és gyümölcs, amióta „Peronosz- por“-ral permetezik a szőlőket és a gyümölcs- fáka. Utalunk lapunk második oldalán levő hirdetésre. A szerkesztésért felelős Dr. Vatzák Ede főszerkesztő. • V A ísV-T1» •=» i*1’ - ■ r- wmaasvjBa .-t'x. ... /-2.-J ..V a.- «aÄu vSYjb^ trimja? ián a Elvállal könyvkötői mun­kálatok teljesítését a leg­jobb és legszebb kivitel­ben, jutányos árak mellett. • t lom NAGYKÁROLY, Kenyérgyár-utca.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents