Északkeleti Ujság, 1916 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-15 / 16. szám
2-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 16-ik szám. Szőlőgazdák figyelmébe! Egyedül a „PERONOSZPOR“ | helyettesíti a rézgálicot. ■A „Peronoszpor“ évek óta használják a szőlőgazdák. A „Peronoszpor“ összetétele kitűnő eredményt mutatott föl. A legelőkelőbb szőlőbirtokosok ajánlják. Rengeteg elismerő ievél és sürgöny bárkinek rendelkezésére állanak. Egy kiló „Peronoszpor“ kell 100 liter vízhez. Egy kiló „Peronoszpor“ ab Budapest 2 korona Használati utasítással. 10 kilós próbacsomagot utánvét mellett szállít: Viszontelárusitóknak engedményt „PERONOSZPOR“ Vezérképviselet Budapest, ¥11., Damjanics-utcza 30. szám. a & hadiárvákéri. (A városi színházban ápr. 8-án megtartott hangverseny) Lelkünk ragyogó glóriával vonja be az az elesett hősök emlékét, a lelkesedés és tisztelet fénylő sugarát árasztja a hazáért, mindnyájunkért vívott küzdelemben elesett hősre de e fény nyomában feltűnik az árnyék s ebben az árnyékban ott látjuk a háború legszerencsétlenebb szenvedőit: a hallhatatlan hősök nyomorral küzdő hátrahagyottait. Vidám dal, virágos zászló kisérte a távozót utján, tneiyre bokrétás sapkával s szivében hazafias lelkesedéssel indult itthon hagyva a szorongó aggódást és reménykedést szerettei szivében. S az a golyó, mely a messzeidegenben megfosztotta a kis’ családot a szerető apától, az itthon maradadottakat nagy kötelességek betöltésére szólítja. A hősök sírján virág fakad, itthon pedig részvét kél a szivekben az elhagyottak iránt. Remegő kis árvák, síró özvegyek s tehetetlen aggok nyújtják ki kezüket irgalomért esdve a társadalom felé, segítséget, szeretetet kérve. S a társadalom megindult; megértette a hivő szózatot, a szív melegével ölelte át az apát vesztett kis árvát, a férjétől megfosztott özvegyet s a kenyérkeresőt nélkülöző agg szülőket és segítségre siet, hogy a legnagyobb nélkülözésekben enyhülést és anyagi segítséget hozzon mindazoknak, akiket a háború megfosztott támaszuktól. A felebaráti szeretet jő segítségre ott, ahol a törvény rideg paragrafusai közé szorított érzés csak alamizsnát sem tud nyújtani. A jótékonyság terjeszti ki védő szárnyait az elhagyatottak fölé s veszi gondjaiba a hadiárvákat. Városunkban is megindult a mozgalom a hadiárvákról való gondoskodás nemes ügye érdekében s a kezdet a legszebb eredményekkel biztat. Braneczky József k. r. tanár fárad hatatlan buzgalma április 8-án szép sikert hangverseny rendezésével juttatott jelentő: anyagi segítséget a nemes célnak s tette lehetővé a városi színházban tartott hangver seny szereplő művésznőinek, hogy kiváló művészetükkel a közönséget jótékonyságáért egy műélvezetekben gazdag est emlékével ajándékozzák meg. A hangversenyt Debreczeni István, kir. tanácsos polgármester beszéde nyitotta meg. A beszéd a hadiárvák sorsát szomorú képben tárta elénk az észhez szóló számadatokkal, melyek a tovaröppenő hangzatos szólamoknál megrázóbban mutatták azt a sivár jelent és reménytelen jövőt, melyet az állami gondoskodás a hős katona hátrahagyottai számára teremt. E számok sürgető segítséget követelnek. Az a napi 20 fillér, mely egy előbb szorgalmas munkás közkatona özvegyének jut, az a 16 fillér segély, me yben egy árva részesül az állam részéről, követeli a társadalmi mozgalmat, mely kiegészíti e csekély összeget a legszigorúbb számítás szerint meghatározható létminimumra. „A társadalom a mint tudomására jutott azon rendkívüli rideg helyzetnek, amilyen a hadiárva helyzete, általában megmozdult jótékonyságát többféleképen kísérelte meg gyakorolni, némely helyen ingyen tej osztás, másik helyen napi otthonok létesítése által. A napi otthonok a gyermek napközi gondozásáért rendszerint díjazást követelnek és pedig naponként 30 fillér előre .izetendő ö szeget a gyermek számára szükséges napi kenyérnek természetbeni beadásával. Egy árva gyermek naponkénti államsegélye 16 fillér, a közkatona özvegyéé 20 fillér, tehát a dolgozni menő anya ha már két gyermeke van, a maga és két gyermeke segélyéből a két gyermek napi élelmezését | nem tudja ellátni; hol van a lakás, hol van a ruházat ?“ Eddig is már 48-an vannak városunkban, akiket a társadalom segítésére utal szomorú pompásan, oly nagyszerűen, amint én azt soha még csak álmodni sem mertem volna. Volt fényes primicia koszorús leányokkal, a meghatott rokonok nagyszámú seregével első szent királyunk ünnepén: Szent István napján. És az ünnepélyes ebéden a társház ebédjében részt- vett az ujmisés egész kisérete, rokonsága a nemesszivü házfönök egyenes kívánságára. Hogy a pazar vendégség költségeit a saját zsebéből fedezte, azt említenem is felesleges. Hát a remek pohárköszöntői ? En jobb, temperamentumosabb szónokot nem is ismertem nála. Csak úgy hömpölygőn ajkairól a szó, mint a bőforrásból csörgedező viz. Zamatos magyarsággal elmondott beszédeit gondolatainak logikus összefüggése és mély tartalmasság jellemezte. Hányszor hallgattam csillogó szemekkel, dobogó szívvel a társház ebédlőjében alkalmi pohárköszöntőit, melyekbe mindig tudott hazafias motívumokat ügyesen beleszőni. Mert izzó, hazafias érzéseiről, tőrölmet • szett igaz magyarságáról sokat lehetne írni- Szeretett volna minden idegen hangzású és eredetű nevet megmagyarositani. Többször említette, hogy ő szívesen viselné a névmagyarosítással járó költségeket, ha rendünk fiatal tagjai ilynemű kívánságukkal hozzáfordulnának. Hogy maga miért nem változtatta meg idegen hangzású nevét, erről sohasem hallottam nyilatkozni, pedig egyszer egy elég kellemetlen megbízást épen a neve miatt odázhatott el magától. Tanári pályájának kezdetén Szegedről Kecskemétre helyezték át azzal a megbízatással, hogy egyebek mellett a német nyelvet is tanítsa. Nagyon el volt e miatt keseredve és semmiképen sem tudta elképzelni, hogy miért bízták meg éppen őt a német nyelv tanításával, ki maga is annyit tudott a németből, amennyit az iskolában sajátított el nagy nehezen. Fel is kereste az akkori rendfőnököt, Somhegyit és kérte, hogy a rendelkezést változtassa meg a rendkormány, mert ő nem tud németet tanítani. A rendfőnök azt kérdezte tőle: — Mi a neve barátom ? — Palczer Ernő, — felelt a fiatal tanár. — Akinek ilyen neve van, annak németül is kell tudni — mondta komolyan a rendfőnök. És ő tanította is Kecskeméten a német nyelvet, ahol a tisztára magyar ajkú tanulók szerencsére nem vették észre, hogy tanamk is csak most tanulja azt a fránya német nyelvet, melynek szavai olyan csodálatosan szögletesen esnek ki a kecskeméti magyar szájából. Mint házfőnök rendtársainak szerető atyja, megértő barátja volt. Nem hiszem, hogy azok közül, akik megfordultak az ő házfőnöksége alatt a nagykárolyi társházban, akadt volna csak egy olyan piarista is, aki ne tiszte, ne becsülte volna őt, Javát akarta mindnyájunknak, ártani nem akart, nem tudott senkinek. A gyarlóságot mindig tudta mentegetni, az érdemet méltányolta és minden tőle telhető módon honorálta. Sokan fogjuk jóságáért áldani és emlékezetét hálás kegyelettel megőrizni!- sorsuk s az ő hangtalan fájdalmuk és nélkü j lözésük a segítésért esedezik. s A polgármester megrázó szavai utál- Honigberger Zelma zongoraművésznő Schubert- Wanderer fantasie. Liszt: Lidérc tánc. Doh- nányi: Tolle Gesellschaft című darabokat adt. / elő. Kifejezésteljes művészi szépségekben gaz- dag játékával magával ragadta hallgatóit, akii teljes megértéssel s a művészetnek hódolt . csendben hallgatták végig a minden tekintet . ben magas művészi tökéletességű zongorajáté í kot szűnni nem akaró tapsviharral hódolva ; , művésznő művészetének. Tiszte ői két széj I virágkosárral és egy csokorral üdvözölték. / ; műsor többi számait Honigberger Zelma zon■ gora kísérete melleit Gréger Györgyné ének ■ számai töltötték be. — A kiváló művésznő . Wagnertől: Erzsébet áriáját Tanháuserből • Elka álmát Lohengrinből, azután 1 iszt: Lorele] Schubert: Üzenet és Ramrath : kedves kis : melódia című darabjait énekelte. Az ő miivé■ szetének városunkban eddig is sok lelkes rnéltányolója volt s ezen az esrén is szünn nem akaró tapssal fejezte ki a jcözönség lelkes tetszését. Tiszta csengésű s a legelrejtet- tebb zenei gondolat érvényre juttató hangterjedelme és előadása a hallgatóit qgy feledhetetlenül kedves est emlékeihez juItatta. Gyönyörű énekéhez és a műsor uíolso számaként hegedűn előadott Aruch : G-moll hangversenyéhez minden tekintetében méltó volt a Ho- uigberger Zelma zongora kísérete is, mely úgy az ének, mint a ‘hegedüszám szépségét hatásosan juttatta teljes mértékben érvényre, Gre- gerné is két virágkosarat és egy babérkoszoI rut kapott tisztelőitől. A hangverseny befejeztével a közönség egy értékes élvezetekben gazdag e>tnek emlékévei a jótékonyság érzésével távozott. * Ez volt a kezdet, mely még folytatásra vár, hiszen közöttünk is sokan vannak, akik rá vannak utalva arra. hogy a társadalom jótékonyságát igénybe vegyek s épen az ő érdekükben hozta össze e hangverseny városunk intelligens közönségét. A feltámadt szikrát pedig hatalmasan lobogó s az elhagyatottaknak az otthon melegétől legalább valamit nyújtó lánggá fogja fejleszteni az emberbaráti szeret;t és hazafias lelkesedés. Adja Isteip, hogy úgy legyen ! A hadiárvák részére akár egyszersmin- denkorra, akár havi megújuló részletekben való adományokat köszönettel fogjid és hirla- pilag nyugtáz a polgármesteri hivatal s a befolyó összegeket ama pótlásokra fordítja, a melyekkel lehetővé válik, hogy egy-egy hadiárva részére az állami segély 62 fillérre egé- szittessék ki. Ezek a segélyek efc időszeriní havi 720 koronát tesznek ki, s az összeg a háború folyamán még növekedni fcg. (—•) Tanítók és a háború. A.magyar tanítóság önfeláldozó és emberfeletti munkássága, törhetetlen akaratereje mindenek felé emelkedő hazaszeretete szól hozzánk azokból az adatokból, melyekkel Bodnár György kir. tanfelügyelő a vm. közigazgatási bizottság legutóbbi gyűlésén á megyebeli tanítóság munkásságáról beszámol. Mint e téstü- letnek számokba foglalt magasztalásjit az alábbiakban adjuk a jelentést egész terjedelmében. Tekintetes közigazgatási Bizottság! Az elmúlt hónapban iskolalátogatásokat végeztünk s a következő községek iskoláit vizsgáltuk meg: a domahidai áll., kismajtényi áll.
