Északkeleti Ujság, 1916 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-08 / 2. szám

2-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 2-ik szám. Egy rétege van a lakosságnak, melyre nézve ha nem is hátrányos, de legalább is közönbös volna a katonaság: a tisztviselők, akik már majdnem két éj óta mutatják a legpéldásabb lemondást, melyre a háborús helyzet kötelezte őket. Övék a nemzet csodálata. Azonban ne higyjük, hogy sulyíaná ez őket, a fixből élőket. A katonaság élelmezése olyan kiterjedt szervezettel történik, hogy az alig támaszkodik a helyi piacra. Tanulságos volt a tapasztalás atenkintetböl is, hogy újból meggyőződjünk az előnyéről egy hazai csapatnak. Sok félreértés, kellemetlenség kerülhető cl, ha honfitársakat látunk utcáinkon, kikkel meg tudjuk magunkat értetni és akik nem tekintenek bennünket akárhogyan kezel­hető idegeneknek. A tizen kettősöket Eger nem ereszti. Az a város, mely siralmakat zenge.it elöljáróságunk­nak azzal a- „jóakarata“ figyelmeztetéssel, hogy ne kívánjon katonaságot, nagy költséggel ba­rakkot épít, csakhogy ne vigyék el a katona­ságot. Nem tanulságos-e ez? Jelenleg úgy vagyunk hogy nem kapunk katonaságot. For­dulhat azonban úgy a helyzet, hogy kérés nél­kül itt lesz. Ne adjuk fel tehát az akciót, hogy egy honi ezredet előre biztosítsunk. Nagy- gyengeségünk volna, ha sem az 5-ös, sem a 12-ős eziedeí nem tudnák idehozni, a megye székhelyére, ahova legénysége való. A katonaságnak óriási haszna és a jövőre nézve óriási jelentősége volna, nem nyugod­hatunk tehat bele, hogy amikor a terheket vi­seljük, áldozunk, az előnyökből más városok javára kitudjanak bennünket. SZÍNHÁZ. Majdnem egy esztendeje annak, hogy városunk közönsége a színházi szórakozást teljesen nélkülözte. Azt hittük, hogy e hosszú pihenés a kulturszomjnak bizonyos nemét fogja előidézni, mely kielégülést fog keresni azáltal, hogy a szinmüirodalom legújabb alkotásait, melyeket Neményi direktor dicséretes buzga­lommal hoz előadásra, megtekintse. Darabok, melyek az ország fővárosában 50—100 elő­adást értek meg, darabok,-melyekről kritikusok, esztétikusok tanulmányait olvashattuk országos lapjainkban, bizonyára megérdemlik, hogy meg­tekintsük. Ennyi már igazán a kultúra kérdése. Bizonyos, hogy nem olyan időt élünk, mikor egy jó nótáért, egy ügyes táncért - tízszer néz­zük végig ugyanazt a darabot, de viszont a teljes érdektelenségre sem kötelez a háború. Vannak olyan szinházjárók is, és a nagy többség olyan, kiket nem a darabok inger-e, hanem a színészek ügyessége, kedvessége von a színházba. Hát az ilyenek is megtalálhatják ott kedvtelésüket, mert a Neményi idei társu­lata egyike a legjobban szervezett vidéki tár­sulatoknak. A primadonna, a drámai hősnő, a gyek, kik finom előadási módjukkal és válasz­tékos, sőt fényűző öltözködésükkel méltán lehet­nek egy nivós társulat tagjai. A férfiak között, dacára a nehéz viszonyoknak, békében is el- sőrendüeknek bizonyuló, erők vannak. Végül még Neményi direktor régóta ismert buzgal­mát se hagyjuk ki azon tényezők sorából, me­lyek méltán válthatják ki a közönség legtelje­sebb érdeklődését és támogatását. A megnyitó előadás (jan. 1-én) a Király színház nagysikerű újdonsága a Tiszavirág volt. A remekül sikerült előadást zsuffolt ház nézte végig. Takács Antal a francia városba került magyar huszártiszt szerepében bensőséges ala­kításával és gyönyörűen előadott dalaival tűnt ki. Takács régi ismerőse már a nagykárolyi közönségnek, mely tavaly is élvezettel hallgatta kifejezésteljes, meleg dónusu bariton hangját. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy tavaly óta nagyot erősödött úgy alakitó képessége, mint énektehetsége. Az ápolónői szolgálatban buz- gólkodó francia grófnő szerepében mutatkozott be Kürthy Bö.ke, a primadonna. Tiszta csen­gésű hangjával, melyei különösen szépen hasz­nál a mélyebb szólamokban, átérzetf, bájos alakításával, sikkes táncával és fényes toileíí- jeivel egyszerre megnyerte a közönség tetszését. Ebben a szerepében különösen emlékeztetett a Eedák Sári alakításához. Franciás rac;solása, selypítése, a szerep egész felfogása annak sike­rült mása. Általában meglátszik és Kürthy Böske nagy előnyére válik, hogy sokban emlékezteti a legnagyobb primadonnára, Fedák Sárira. Ki­váltak még a darabban Könyves Jenő és Kürthy j Károly. Szabó Műi a grófi szobalány alakjához pékutcai cselédektől vett motívumokat. „Fene a pofádat“. „Az anyád!“ nem stilszerü szerep • megtoldások voltak. Súlyos dolog volt a Köny­ves tányérpuccolásá is. Vasárnap d. u. Limonádé ezredes ment félhelyárakkal, féligyekezettel. Igazán komolyan N. Szelényi Ilonka alakította kedves szerepét. Hálás is volt érte a közönség. Azonban nem hallgathatjuk el Könyves Jenő rendkívül ügyes jóizü alakítását, kár volt, hogy néha sietett le­darálni a mondókáját. így ne csodálkozzunk az eredményen, ha maga a színész járja le a dél­utáni előadás nívóját. Szeretnők a társulat ér­dekében, ha nem kellene többet ezt tapasz­talnunk. Este Zsuzsi kisasszony. Rendkívül kedves mókaságok. A katonás vidéki lüzoltó parancs­nok, a vidéki újságíró bohéma riportere, Dinnye, a suszterinasból felcseperedett, beképzelt éne­kes, kinek egy nyulláb a kebelében féltveőrzöti talizmánj', csupa olyan motívumok, melyek mulattatni akarnak. Ez teljes mértékben sikerül is. A darab főszereplője a bájos vidéki postás­kisasszony, kinek alakját kedves közvetlenség­gel hozta szinre Kürthy Böske. Árkossy Vil­mos mint kiváló alakitó művész mutatkozott be, aki minden mozdulatával hűen bele tudja magát élni alakjába. A vidéki, öntelt tűzoltó parancsnok groteszk figuráját utolérhetetlen ügyességgel játszotta meg. Takács alakítása kissé színtelen volt. Több túlzást kivánt a darab karaktere. Annál pompásaidban fogta fel a dol­gát Dinnye. Féktelen mókáival halálra nevet­tette a közönséget. Az a kétségbeesett igyeke­zett, mellyel az énekestől elcsent nyullábat azzal a buta hittel markolászta, hogy dalban vallott szerelméhez abból merítsen képességet, olyan színésznek mutatta, ki felismeri azokat a külsőségeket, melyekkel az iró intenciója sze­rint domboríthatja ki a darab jellegét. Hasonló jelességet tanúsított Kürthy Károly is, kinek mesterkéletlen, természetes komikuma tökélete­koloratur énekes mind disztingvált, bájos höl-lsen illett az öntelt, blazirt énekes szerepéhez. Minden szava, minden mozdulata harmóniában volt alakításával. Általában Kürtit jellemzi a nagy közvetlenség, ami csak nagystílű komi­kusok sajátja. De nála ez néha kényelmességgé válik, ami aztán túlságosan szimplává teszi az alakítását. Néha még a maszkirozást is elha­nyagolja. Több buzgalmat! Hétfőn zónaelőadásban ment Mozitündér. Kürti Károlynál ismét megrovási kaland. Unottan játszott. A pocakjában pedig szinte látszottak a begyürt ruhadarabok göcsei. Több figyelmet a maszkirozásban! A Szabó Irén kiváló komika. Szabó Mill bájos jelenség volt. Szelényi lionka a régi kiválóságokkal játszotta a mozitündért. Könyves Jenő a makogó mozi rendező megjátszásával is csak azt igazolta, hogy zseniális színész, aki a legkülönfélébb szerepeket egyforma bravúrral játsza meg, Nagy vesztesége a társulatnak, hogy 17-én be kell vonulnia. A Palika szinre hozatala adta meg az al­kalmat arra, hogy Jávor Antal (Palika) és Sán­dor Julia (Lonci) bemutassák határozott drámai képessegüket. Jávornak kidolgozott alakításával sikerült a Palika abszurd naivitásból és mo­dernes rafinériából összekevert lehetetlen alak­ját elfogadhatóvá tenni. Sándor Júliában finom­ság és nagy drámai erő összpontosul. F.ló Jolánban sok volt a szendéből, de semmi a drámaiból. Nagyobb jelemetekben nem volt ereje. Neményi nagystílű játékot produkált. Árkossyné most is, mint mindég, szép kiejté­sével és a szerep hűséges megjátszásával tűnt ki. A higerkölcsü, tyukeszü proletár anya si­került alakja tudott lenni. Külön meg kell di­csérnünk a darab technikai előállítását, mely nem kiméit fáradtságot, hogy a 11. felvonás emeletes kpjsöházát s ilusosan létrehozza. Magáról a darabról el kell ismernünk, hogy sok ügyességgel vannak beállítva az egyes jelenetek, de az alakok meglehetősen indoko­latlanok. noha épen „életből el!esett“-nek akar látszani a darab. Aztán meg nagy esztétikai és erkölcsi kérdés, hogy szükséges-e és épületes-e a csatornalakók életét felszínre hozni? Lengyelvérben újból jelentős sikerei vol­tak Kürthy Böskének és Takács Antalnak. Kis király-ban Kürthy és Kürthy Böske Takáccsal és Szabó Miiivei osztozott az ünneplésben. A szép előadásokat nagy mértékben segitik a gyakor­lott, képzett karmesterek, kiknek preciz játéka gondosan simul az énekhez. Jól szervezett, erős színtársulatunk igyekezete bizonyára meg fogja végül is nyerni közönségünk hathatós támogatását. “ (Ss.) ff Egy 3—4 középiskolát végzett ügyes, értelmes fiú tanulóul felvétetik a „Kölcsey-nyomda“ r.-t.-nál. Ügyvédi nyomtatványokat telefon megrendelésre bármily mennyiségben az irodába szállítunk. jr Telefonszám: 58.

Next

/
Thumbnails
Contents