Északkeleti Ujság, 1916 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-02-12 / 7. szám
Vili. évfolyam. Nagykároly, 1916. február 11. 7-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG * ’ff 2, Vfr. S ^NAGYKÁROLY ES ERMELLEK POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — A NAGYKÁROLYI KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. 2!őfizetósi árak: Egész évre .......................................... g korona. Fe lévre .. ................................4 Ne gyedévre ........................................... z Tanítóknak egész évre................................ 5 Magas elismerés érte a közigazgatási tisztviselői kart. Maga a belügyminiszter nyilvánította a legteljesebb elismerés meleg szavait azon nagybecsű szolgálatokért, melyeket a magyar közigazgatási tisztviselők teljesítettek. Teljes mértékben, megfeszített munkával kiérdemelt ez a d csérét és fölötte jól esik, hogy felső helyről jön az elismerés, mellyel a nagyközönség elég hálátlan fukarkodni. Ne felejtsük el, hogy a mi közönségünk teljesen szervezetlenül ment neki a háborúnak. Csak egy volt amire mi számíthattunk : a mi autonómiánk és a mi tisztviselő karunk, Ezekben bíztunk és hogy nem csalatkoztunk, azt derék tisztviselőink lelkiismeretességének, buzgalmának köszönhetjük. Németországban fejlettebb a társadalmi szervezet, a városokban fogyasztási szövetkezetek, óriási raktárak, hütő házak vannak, fegyelmezettebb a termelő is, a fogyasztó is, addig nálunk a tökéletlen viszonyok miatt óriási nehézségeket okoz a közélelmezés. A dolog természetében fekszik, hogy nálunk a centralizáció hiánya miatt minden törvényhatóság ma.;a intézkedett. És a mi törvényhatóságaink tisztviselői, kiket ily szokatlan és súlyos feladatok elé átütött a háború, bár fél létszámmal dolgoztak, derakasan megfeleltek a feladatoknak. Különösen nagyértékü e teljesítmény, ha meggondjuk, hogy egészen szokatlan, uj feladatok elé állíttatott közigazgatásunk nemcsak a közéielmezés terén, de a közegészség, közbiztonság, katonai ellátások terén is. Semmi tanács, semmi tapasztalat nem volt ezen a téren, de a magyar tisztviseiői kar önmagából tudóit meríteni és a viszonyokkal meg tudott küzdeni. Hogy mily óriási energia, hazafiui és emberi ieikesültség kellett .ehez, azt a végzett munka rendkívüli mértéke tünteti fel. A számok beszélnek. Számszerű adatokkal lehet rávilágítani azon hallatlan munkára, amit a közigazgatás tisztviselőinek végezniük kellett. Számok mutatják az összes háborús ügyek vármegyei referensének, vármegyénk kiváló főjegyzőjének, Péchy Istvánnak is háborús tevékenységét. 2869 volt azon ügydarabok száma, melyeket 1913-ban el kellett végeznie, mig 1915-ben 9725 ügydarabot intézett el. Es ezek az akták nem a megszokott, sablon szerint elintézhető ügyekről szóltak, hanem csupa uj és nagyíontosságu kérdésekről, rneFőszerkesztő : DR. VETZÁK EDE. = ISGIELDSIiC IIIÍÍŰSS SS3S3áT0ii. j lyeknek elintézése több munkát, több megfontolást és nagy tapintatot igényelt. És nagyszabású feladatát olyan simán oldotta meg, hogy az egész vármegye közönségének osztatlan elismérését és háláját érdemelte ki Emellett érkezése, lelkessége, energiája maradt arra is, hogy a Vörös Kereszt nagystílű munkáját irányítsa. Hasonlóan kivette részét, az ismert kivételektől eltekintve, minden közigazgatási tisztviselő a háború íront- mögötti munkájából, terhéből. Az ő megfeszített, lelkiismeretes munkájuknak köszönhetjük, hogy rendezetlen társadalmi viszonyaink között is mamár kielégítően folyik a közéielmezés, rendezett a közegészségügy, ieljes a közbiztonság. Nekünk is, akik közvetlen szemlélői vagyunk megfeszített munkájuknak, elég.étei, hogy font, illetékes helyen is meglátták és 'méltányolja < teljesítőképességüket. Képviselötestíi . közgyűlés. A képviselőtestület f. hó 6-án rendes közgyűlést tartott. Debreczéni István kir. tanácsos polgár- mester üdvözli a megjelent tagokat és az ülést megnyitja. Bejelenti a képviselőtestület tagjai között beállott változást, amelyből kiemeljük, hogy jurcsek Bélának két szavazati joga van: mini viriiisneK és mint gr. Károlyi Gyula megbízottjának. Ezután a következő választásokat hagyta jóvá a közgyűlés: A legtöbb adót fizető városi képviselők i 916. évi névjegyzékét kiigazító bizottság elnöke dr. Adler Adolf, tagjai: dr. Melinda László, Fiók Albert, Lukácsovits János, Varga Imre. Az esküdtképes egyének 1916. évi alaplajstromát összeáliitó bizottság tagjai: Reök Gyula, Halni János, Mercs Imre, Fézer István. Szavazó árvaszéki ülnök dr. Várady János. A közgyűlés ezután a Schlick Nicholson gépgyár kérelme ügyében döntött akképen, hogy a villamostelep részére szállított 300 lóerős mótor árából késedelmi birság fejében levont 8199 K 38 f.-ből méltányosságból 3000 koronái — évi 1000 koronás részletben — fizet. Az ügy a következő: A városi villanytelep 1909-ben szerződést kötött a fent nevezett gyárral 300 lóerős mótor szállítását illetőleg. A gyárnak 1910. dec. 12-én kellett volna a motort átadnia. Ez az átadás azonban csak 1911. március 11-én történt. 41 napig a gyárban strájk volt s ezt városunk hatósága elfogadta vis maiornak, de a többi 47 napi késedelmet a gyár nem okolta meg. E miatt a város a megkötött feltételek szerint birság címén 8199 koronát a város nem fizetett ki. 1911. dec. 30-tól egészen f. évi január 21-ig ez Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY. SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) — 1 Hirdetések ugyanott vétetnek fel. Nviltiér sora 60 fillér. ügyben semmiféle levélváltás nem volt. Ezen januári levelében a gyár újabb strájkot emlit, amely 1900 aug. 3-tól szept 5-ig tartott es bejelenti, hogy ez újabb vis maior volt a szállítás késedelmezését illetőleg; ilyen késedelmezést pedig minden bíróság elfogadott, a törvény véd. A jogügyi bizottság minddennek nem adott helyet. Ekkor a gyár közjegyző meghatalmazásával felruházott teljhatalmú képviselőt küldött ki, aki azt javasolta, hogy a tanács 5G0J K t ismerjen ei végső fizetendő összegnek, ellenkező esetben per útjára lép a gyár. A jogügyi bizottság annak megemlítése mellett, hogy a gyár annak idején nem tett •említést a második stárjkrúl, a követelést ilyen tormában nem fogadja ei, hanem 3000 koronát ad végső kiegyenlítés címén. Ez összeget a város kamatmentesen 3 ív alatt fizeti ki. Meg keli emlékeznünk, hogy a második strájkot a VI. kerületi rendőrség igazolta. Borod.' György főügyész indokolása szerint a gyárnak nem ali jogában ezen követelés, mindamellett az esetleges per kimeneteléről biztosat nem lehet mondani. Récsei Ede képviselőtestületi tag felszólalásában nem ad helyt a gyár kérésének. A város — úgymond — messzire ment a 41 napos strájk elfogadásában is. Nem is kellett volna egyezkednünk a céggel,, amely csak évek múltán állott elő újabb sirájkkal. Adler Adolf dr. képviselőtestületi tag a pénzügyi bizottság javaslata mellett szólal fel. Itt — úgymond — jogi momentumokról van, szó amelyeket ha nem vesszük figyelembe, könnyen megfizethetünk. A tanács állása helyes: Egyezkedjünk a gyárral, hogy. kikerüljük a pert. El- késésről itt nem lehet szó, mert hiszen a törvény szerint 32 évig érvényes ebben az esetben a strájk bejelentése. Mivel pedig ennek a pernek kimenetele teljesen bizonytálan, fogadjuk el a pénzügyi bizottság javaslatát. Schönfeld Lázár képviselőtestületi tag dr. Adler álláspontjához csatlakozik. Esetleg 10,000 koronát kellene fizetni. Kérdi, hogy a cég megérdemlőé a méltányosságot? Lucz György képviselőtestületi tag kérdésére, hogy a főügyész fenntartja-e állítását etre a 3000 koronára is, Borody György igennel válaszol, de újból kijelenti, hogy a per kimenetele bizonytalan. Luczay János képviselőtestületi tag azt ajánlja, hogy ha továbbra is szükségünk van a céggel való összeköttetésre, úgy fizessük ki ezt az összeget. A polgármester ekkor elrendeli a szavazást. 41 szavazó közül 27 a javaslat elfogadása mellett és 14 ellene szavazott, mire a polgár- mester a bizottság javaslatát elfogadottnak jelentette ki. Ezután a közgyűlés a gimn-i, polgáris- kolai szolga, a városi kőműves és ács részére hadisegélyt állapit meg. Luczay János a városi kertész számára is
