Északkeleti Ujság, 1916 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1916-02-05 / 6. szám

6-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAÜYKAROLY ÉS ÉRMELLÉK. 3-ik olda. lástanár, köri elnök tartott nagyhatású mélyen megragadó háborús tárgyú felolvasást; „Esz­mék gondolatok, fohászok és vigasztalások“ címén. A legközelebbi estély február hó 10-én lesz megtartva. — Figyelmeztetés. Mindazokat, kik a Magyar Szent Korona Országai Vörös Kereszt Egyesülete hdlybeli fiókjánál pénzeket felvesz­nek, vagy befizetnek, figyelmeztetem, hogy j pénzkezelést csakis hétköznapokon délutánon­ként kettőtől öt óráig tartok. Dr. Adler Adolf pénztárnok. — Bezárták a polgári leányiskolát. Cs. Tattay Irén igazgatónő kisleányának skár- I latban történt megbetegedése miatt alispánunk a vármegyei főorvosnak előterjesztésére a helybeli polg. leányiskola 10 napra (febr. 3-tól febr. 13-ig) bezáratott. Nagyon helyeseljük a hatóság, bölcs és előrelátó intézkedését, mely különösen értékes és megnyugtató intézkedés az emberéletnek itthon való megmentésére, mi­kor a harcztéren amúgy is oly sok életnek kell megszűnnie. — A főgimn. ünnepén felülfizettek: I Beniczky Istvánná 40 f., Csonka István 1 K, Gózner Kálmán 2 K, Fáber Mariska 1 K, Fonó Margit 1 K, Hirschler Samu 1 K, Kleiner Dezső 5 K, Klein Józsefné 1 K. Ladányi Frigyes (Ber­csényifalva) 3 K, dr. Leitner Adolf (Budapest) 10 K, Nagy Antal 2 K, Obholczer Gyula 2 K, Palczer Ernő 5 K, Petőfi-nyomda 2 K. Péchy László 4 K, Rédei Károly 2 K, Rónay István 2 K, dr. Sternberg Géza 1 K, Szakáll Béla (Csomaköz) 3 K, Szeiezsány Lászlóné 1 K, Tóth Lajos 1 K, Zoboky Vince 1 K, akiknek ez utón mond köszönetét az igazgatóság. — A színészek és a háború. A magyar színészek közül a legutóbbi összeállittás szerint ■összesen 450 vonult hadba. Ezek közül 18 elesett, 14 hadi fogságba esett, 56 súlyosan megsebesült, 118 könnyebb sebet kapott. Ez utóbbiaknek legnagyobb része már vissza is ment a harctérre. Kitüntetést eddig 25 színész kapott. — Gyászeset. Egy végtelenül szimpati­kus, fáradhatatlanul munkás, városunk régi kedvesemlékü ismerősének haláláról vettünk szomorú hirt. Vincenty Gyula a harctéren ka­pott betegségében elhunyt. Megboldogult vá­rosunkban volt honvédfőhadnagy. Itt vette nőül Balika Erzsikét. Majd kilépett és a föidmive-* lésügyi minisztériumban nyert hiv atalt Min szorgalmas tisztviselő és mint a Park-klubnak titkára rendkívüli munkásságot fejtett ki. Egész leikével, minden erejével hivatásának és csa_ ládjának élt. A család a következő gyászjelen­tést adta ki. „Özv. Vicenty Gyulánj szül. Ba­lika Erzsébet a maga és gyermekei : László és György, valamint az egész rokonság nevében mélységes fájdalomtól megtört szívvel tudatja a legjobb férj, illetve édesatya, testvér sógor és rokon csonkatebei Vicenty Gyula m. kir. szkv. honvédszázados és m. kir. földmivelésiigyi mi­niszteri számtanácsos f. hó 30-án, életenek 47-ik és boldog házasságának 17-ik évében, a harcztéren szerzett betegsége folytán történt gyászos elhunytét. A megboldogult drága földi maradványai f. évi február hó 1-én d. u. Sp­órakor fognak a farkasréti temető halottashá­zában a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni. Az engesztelő szent miseáldozat február hó 11-én d. e. 10 órakor fog a krisz­tinavárosi plébánia templomban az Egek Urá­nak bemutatfatni. Budapest, 1916. január hó 31-én. Örök áldás lengjen a drága halott porai felett! Mostohaanyja : Özv. Vicenty Pálné szül. Moes Anna. Testvérei: Vicenty Ödön, Vicenty Boriska férj. Schuster Olivérné, Vicenty Aladár, Vicenty Ferenc, Vicenty Stefánia férj. Dankassiu Hilárné, Vicenty Sebestyén. Sógorai és sógor­női: Vicenty Ödönné szül. Czaga Juliska, Schus­ter Olivér, Vicenty Aladárné szül. Zvornik Ma­riska, Vicenty Ferencné szül. Répássy Anna, Dankassiu Hilár, Balika Sándor és neje Pellet Mariska, Fogarassy Károly és neje Balika Ma­riska, özv. Szoboszlay Józsefné szül. Balika Etelka, Balika Ida, Marschalkó Leó és neje szül. Ruttkay Jolán, Tóth Bertalan és neje sz. Ruttkay Erzsébet, özv. Ruttkay Ferencné szül. Fischer Terézia, Baróthy József. — A hadiadó kivetése. A hivatalos lap minapi egyik számában jelent meg a hadi czélokra szolgáló-jövedelmi adó kivetésére vo­natkozó pénzügyminiszteri rendelet. E szerint azok, a kiknek jövedelme 1915-ben a 20000 koronát meghaladta, 1916. márczius 15 ig; tartoznak vallomást adni a pénzügyigazgató­sághoz. A további eljárás a régi. Uj az, hogy j a kegyúri terhek az 1939. 10 t.-c. 12. §. 7. pontja értelmében levonható tehernek veendők j s az 1914. XLV1. t.-c. 2. §-ában foglalt ren­delkezések az egyházakra, szerzetes rendekre, alapokra és alapítványokra is kiterjesztetnek. — Járásunk föszolgabirája a közön­ségért. Madarassy István főszolgabíró újabb körrendeletét intézett a járás községeihez és a j csendőrőrsparancsnokságokhoz, amelyben új­ból szigorúan utasítja őket az élelmiszer uzsora meggátlása iránt. Hangsulyoz/a a rendeletben, hogy igen sok panasz merült fel amiatt, hogy idegen járás területéről élelmiszer kereskedők jelennek meg a községekben, akik maximális áron felül összevásárolják a fogyasztási cikke­ket és egyes vasúti állomásokon feladván, ki­viszik a járás területéről. A rendeletben meg­hagyja az elöljáróságoknak, hogy a fogyasztási cikkek összevásárlását csakis az általa kiadott engedéllyel bíró élelmiszer kereskedőknek en­gedjék meg s azoktól, akik ilyennel nem bír­nak, a megvásárolt élelmiszereket kobozzák el, azokat a maximális áron árusítsák ki és a ki hágás megtorlása végett tegyenek hozzá jelen­tést. A csendőrőrsparancsnokságokat utasítja, hogy a vasúd állomásokat kisérjék figyelemmel és akadályozzák meg a tojás, tej és tejterme- lékek kivitelét. — Túl ment a határon az a barátkozás, mely az alattomos muszka foglyok és egyes csapni valóan vétkes és könnyelmű' nőszemé­lyek között megindult. Egyes helyeken már valóságos szerelmi tragédiák keletkeztek az ilyen bűnös viszonyból. Mindig irtuk, hogy alapnélküli, indokolatlan érzelgés a foglyokkal az emberiség határán túl jól bánni. Annyit meg kell tennünk velük, hogy embc módjára iásmk el őket a mindennapi élelemmel, pihe­néssel és ruhával, de érzelgés semmi. Haza­áruló, aki megfeledkezik róla, hogy véreink gyilkosaival, ellenségünkkel áll szemben. A belügyminiszter rendeletet adott ki róla, hogy a hatóság nyomozza ki az erkölcsöt és haza­in vágót sértő eseteket és szigorúan büntesse meg. A rendelet szerint foglyok privát lakások­ban nem hálhatnak. — Van e arany pénzed ? Cseréld be. Az Osztrák és Magyar Bank mindazoknak, kik a birtokukba levő korona értékű arany­Lérmeket, vagy pedig cs. és kir. vert aranyat a ‘ bank főintézeténél bankjegyekre cserélik be, ezen tiazafias cselekedetük maradandó emlé­kéül budapesti főintézete utján díszoklevelet állíttat ki. Reméljük, hogy a banknak ezt a közérdekű és nagy horderejű akczióját a kö­zönség minél szélesebb rétegeinek támogatása I által lehető nagy siker koronázza. — Am. kir. Rokkantügyi Hivatal utókezelő gyógyintézeteket, mesterséges test­részeket előállító műhelyeket és rokkant isko­lákat állított fel a háború folyamán sérülés következtében keresetképtelenségükben szenve- | de t katonák érdekében. A betegségben szen­vedő katonai személyek elhelyezésére pedig különleges kórházakat lélesitett, melyek mellett rokkant iskolákat tart fenn. Ezen intézmények- ken a legteljesebb gondot fordítják arra, hogy a háború következtében keresetképességükben szenvedett katonai személyek megélhetését biztosítsák. Mindazok, akik a háborúban be­tegekké váltak s a katonaság kötelékéből el- bocsátattak a keresetképesség csökenésének megállapítása mellett, saját érdekükben cselek­szenek, ha felvételre és utókezelésre minél előbb jelentkeznek. A jelentkezések felvételére hivatott kis- és nagyközségekben a községi elöljáróság, rendezett tanácsú és törvényható­sági városokban a polgármester, vagy a tőle megjelölt hivatalos személy, akik hatósági or­vos véleménye alapján a jelentkezőket további kezelésre vagy rokkantískolába való felvételre utasítják s bejelentik a m. kir. Rokkantügyi hivatalnak (Bupapest, képviselőház Vll. kapu 111. sz. bizottság) mely a továbbkezelésre vagy oktatásra rászoruló katonákat — esetleg az illetékes katonai hatóságok igénybevételével vagy más módon — a nekik megfelelő inté­zetbe behívja. — Tyúklopás. Ferenczy Károly, a lef. egyház Im-'mgozója, szombaton éjjel 11 óra körül felén“ ivén, a tyúkok megriadt kiabálá­sát hallotta. Kisietett az udvarra s a szép hold­világos éjszakán a sertésól felett levő tyúkól ajtójából két emberi lábat látott lóbálódzni. Ferenczy gyorsan odasietett és sikerült is neki a lebegő-híntáló lábak tulajdonosát szerencsé­sen nyakon csípni Schvarckopf György köz­ismert tyuktolvaj személyében, Ferenzi a tol­vajt azonnal bekísérte a rendőrségre. Az Est hetedik évfolyamába lépett ja­nuár elsején. Az idő gyors rohanásában is meg kell államink, hogy Az Est elmúlt hat j esztendejére visszatekintsünk. Mert ez az idő fordulópontot, korszakot jelent a magyar hir- lapirás történetében. Az Ést megtízszerezte a magyar újságolvasóküzönség számát, ratanitotta az országot arra, hogy mit kell követelni egy ó újságtól, hogy mit kell adni az újságnak. Az Est bebizonyította, hogy a magyar szó előtt nyitva van az egész világ, csak attól függ, hogy ez a szó mit mond, mit jelent be. Az Est hírei nemcsak Magyarországnak, de az egész világ­nak szólanak és Németország, Anglia, Amerika a világ minden újságolvasó állama Az Est hírein keresztül jut pontos és megbízható értesülések­hez. Az Est világlap, de a magyarság lapja. Ez egyúttal programja is. Azt akarja, hogy a magyarság haladásával, elismerésével legyen tele a világ, azt akarja, hogy a világ érdekes­ségeit, küzdelmeit, előretörését a magyar közön­ség Az Est hasábjain keresztül tudja meg. Az Est tette azt, hogy a magyar hírlapíró ma ott­honos minden ország minden fővárosában. Az Est tette azt, hogy minden nagy külföldi ese­ményről elsőnek számol be, hogy munkatársai elsőnek jelennek meg mindenütt. Az Est önér­zetesebbé és függetlenebbé tette a magyar tár­sadalmat, a kisember kezébe épen úgy, mint a vezető osztályéba jó és becsületes, irodalmi nyelven megirott, nemes törekvésekkel teli új­ságot adott és céltudatos munkával minden olvasóját részesévé tette Magyarország életének. A hat év elteltével fejlődése utján nem állott meg, minden száma újabb bizonyítéka erejének és haladásának, bizonyítéka annak, hogy to­vább is bátor küzdője harcosa marad minden magyar eszmének. Aki olvasóink közül előfi­zetője akar lenni ennek az. újságnak, az kérje Az Ést mutatványszámát a kiadóhivataltól. (Bu­dapest, VII., Erzsébet-körut 23.) Nagykárolyi ipari és Közgazdasági R. t. KENYÉRGYÁRA Kenyér kilója 50 fillér. nagyban és kicsinyben mázsája 18 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents