Északkeleti Ujság, 1916 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1916-09-09 / 37. szám

2-ik oldal. 37-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. pillanat alatt támadó ellenségünkké vált és a Monarchiának hadat üzent. Románia orvíámadása az eddigi ember- feletti küzdelmeinket megnehezítette és ha valaha szükség volt a testvéries egyetértésre, úgy most jött el az ideje, hogy annak biztosí­tására faj- és valláskülönbség nélkül minden lehetőt megtegyünk. Fájdalmas dolog, hogy a román támadás sok ember lelkében megrendítette a hitet a hazában élő fajrokonokkal szemben, akik pedig ez ideig nemcsak, hogy erre okot nem szolgál­tattak, de fiaik, testvéreik a legszentebb haza- szeretet hevével vegyítették véreiket a mieink­kel és lehetetlennek tartom, hogy mikor azok a régi félreértések nagyrészben kiküszöböltettek s kilátás van arra, hogy a jövőben testvériesen dolgozunk a haza felvirágoztatása érdekében, a szabadságból a szolgaságba s a civilizáció magas fokán álló állam kebeléből egy a mű­veltség primitiv fokán álló nemzet kebelébe vágyik. Épp ezért nem szabad tért engedni az egymás iránti bizalmatlanságnak s nem szabad különösen engedni, hogy ezen bizalmatlanság­nak a magyar adjon kifejezést; miért is kéri a képviselőtestület tagjait, hogy igyekezzenek a város társadalmából a félreértéseket kiküszö­bölni, nehogy a bizalmatlanság az elkeseredés érzetét váltsa ki a lelkekből és igyekezzenek továbbra is fenntartani azt a jó egyetértést, ami különösen városunkban a románajku pol­gárok és a többi polgárok között eddig is örvendetes módon fennállott. Áttérve a tárgysorozatra, a gazdasági és pénzügyi bizottságba 2 évi időtartamra Kleiner Dezső, az építési bizottságba 2 évi időtartamra id. Nonn János, a mezőgazdasági bizottságba 2 évi időtarmara Lőrinc Lajos képviselőtestületi tagok választattak be. A villamos felügyelő-bizottság tagjaivá : dr. Adler Adolf, Kacsó Károly, Lukácsovits János, Péchy László és Schuszterits Ferenc képviselőtestületi tagok 3 évi időtartamra vá­lasztattak meg. A gyermekvédőtelep bizottság tagjaivá dr. Adler Adolf, Gulácsy Tiborné, Jenser Mihályné, Kacsó Károlyné, Kürthy Károly, Lukácsovits János, Lukovits Endre, Papp Béláné, Papp István, Patek Béla, dr. Péchy István, Péchy Lászlóné, Péchy László, Rédei Károly, Récsei Ede, Reok Gyula, özv. Rooz Samuné, Róth Károly, Schnébli Jánosné, Somossy Miklósné, Sternberg Mórné, Sternberg Sándorné, Schőn- feld Lázár és Wieser Miklósné 6 évi időtar­tamra választattak meg. Anyugdijügyi bizottságba: dr. Adler Adoif, Berger Jenő, Hahn János és dr. Jékel László képviselőtestületi tagok 6 évi időtartamra választattak meg. tózkodott is, hajnalban járt haza és sötéttel távozott otthonról. Egy este a következő utasítást adta Nácinak: — Holnap délben néhány vadász pajtás ebédel nálam. Gondoskodj a szükségesekről. A délelőtt jelentkezőkéi pedig dobd ki tekintet nélkül a lépcsőkre. Nem tudni, hogy történt, de Náci köz­bejött akadályok folytán a hitelezőkről meg­feledkezett. Annyira, hogy mikor Hugiin gróf délelőtt valahonnan hazatért, az előszobában öt boldogarcu hitelezőt talált. — Kire várakoznak ? — kérdezte a gróf, ki egy pillanat alatt ura lett a helyzetnek. — Hugiin grófra — válaszolták a hitele­zők mogorva kórusban. — Brávó, — csettintett a gróf — én is arra a svihákra várok . . . Négyezer forintom­mal tartozik . . . Uraim, nem csinálok titkot belőle, én uzsorás vagyok. Egész közönséges uzsorás ki ötven percenten alul édesapjának sem ad kölcsön. A nevem . . . Mondott valami nevet. A mi éppen a nyelvére jött. Az öt boldogarcu ur meghajtotta magát és szépen sorban bemutatkozott. — Johann Chapetzky aranymives . . . — Tropotyka Tamás nyerges . . . — Hóhem Jakab szenzál . . . — Steiner Antal tápecirer . . . — Michael Scheinbar tajtékfaragó. (Folyt köv.) Ezután bemutattatok a jelentés arról, hogy az 1917. évi költségvetési előirányzat elkészíthető nem volt. A képviselőtestület a jelentést tudomásul vette és utasította a taná­csot és a számvevőséget, hogy a költségelő­irányzatot oly időben készítse el, hogy az a december havi közgyűlésen tárgyalható legyen. A városi hatóság kezelése alatt álló pénz­készlet és a városi gyámpénztár pénzkészleté­nek gyümölcsöző kezelése kérdésének együttes tárgyalása határoztatván el, névszerinti szavazás­sal egyhangúlag kimondatott, hogy ezen pénzek elsősorban kellő jelzáiogbiztosiíék mellett egye­seknél helyezendők el, az el nem helyezett és a forgalomhoz nem szükséges pénzek pedig a helybeli pénzintézeteknél, valamint az ipari és gazdasági hitelszövetkezetnél ezen pénzin­tézetek alaptőkéje, tartaléktőkéje és az üzletré­szek arányában helyezendők el, még pedig a közgyűlés által megállapított feltételek szigorú és pontos megtartása mellett. Bemutattatott ezután Demidor Ignác rendőr- kapitánynak a polgárőri szolgálatra vonatkozó szabályrendeletet módosító tervezete. Eszerint — tekintettel az itthonlevő férfi lakosság megcsap­pant számára — kimondatnék, hogy lelkészeket, vasúti, postai alkalmazottakat, katonákat, hivatal- főnököket kivéve, a többi férfiak 18-tól 65 éves korig polgárőri szolgálatot teljesíteni kötelesek. Komáromi István, Lévai Béla és Cukor Márton j képviselőtestületi tagok hozzászólása után eliia- j tározta a képviselőtestület, hogy a tervezetet visszaadja a rendőrkapitánynak azzal, miszerint próbálja meg az éjjeli őrséget úgy szervezni, hogy fizetéses éjjeli őröket próbáljon szerződ­tetni, állapodjon meg az illetőkkel a javadal­mazásra nézve, vagy esetleg a katonai munkás­osztagból kíséreljen meg megfelelő szánva egyént kapni s aztán javaslatát terjessze a leg­közelebbi képviselőtestületi közgyűlés elé. Több kisebb jelentőségű és magánérdeke, ügy letárgyalása után a közgyűlés végett ért.-""T-i-tiT' V-firnr-ii"nrnn-'ii~ nr n ~ n~ n r ii i t n i n imin mmi rr i| ( Adakozzunk a Vörös Kereszt Egylet 1 nagykárolyi fiókjának. 1 iát............... .............................................» Ju talmai a hősi halálért. Mindennap ismétlődik az eset. A névte­len hős Szegény János ehsik a harctéren. Jól talál a muszka golyó s Szegény János hősi halott lesz. Kiveszik a zsebéből a nacionáléját, haza hozza a tábori posta és elkönyvelik kato- náéknál, civileknél egyaránt annak rendje- módja szerint. Megiródik azután egy átiratnak nevezett levél, amely a hadisegélyirodának megy. Az van irva a levélben: tessék beszün­tetni Szegény Jánosné hadisegélyét, mert férje hősi halott már. A hadisegély, amely mondjuk havonkint 60 korona volt, erre az írásra meg­szűnik. Jön helyette a nyugdíj. Szegény Já­nosné saját személye részére 10, mond tiz koronát kap havonkint. Három gyermeke szá­mára pedig — Szegény Jánoséknál ennyi a legkisebb szám, ha gyerekről van szó — ha­vonkint 1—1 mond egy-egy korona jár. Sze­gény Jánosné ügye ezzel teljesen elintéződött. Illetve még sem. Mert Szegény Jánosné minden filozófia nélkül az első részlet megka­pásakor megállapítja, hogy ő ebből nem tud megélni. Dologból sem tudja magát fenntartani, mert jómaga beteges, a gyermekek meg aprók. Szegény Jánosné tehát kérni megy. Bejött a városba. Hallotta, hogy itt valami jótékonysági intézmény van, az segít rajta. Fölveszik a panaszát, kap egy kis segítséget, előbb azonban meg kell kérdezni a falu jegy­zőjét, igaz-e a panasz. Mindez egy-kettőre készen van s Szegény Jánosnén egy időre segítve van. Álljunk meg egy kissé Szegény Jánosné eseténél. Az irta a jegyzője hogy szóról-szóra igaz a panasza. Tényleg havi tizenhárom koronát kap jutalmul a hősi halálért. Amig férje harcolt a hazáért, hadisegélyt kapott: legalább is annyit, hogy valahogyan megélhetett belőle. És bizonyára azért adták neki a segélyt, mert hivatalosan is köztudomású volt, hogy megélhetése hadisegély nélkül nincs biztosítva. Mikor férje meghalt, ugyebár nem javult az anyagi helyzete Szegény Jánosnénak, sőt. Hogy lehet akkor azt kívánni, hogy ezután rongyos tizenhárom koronából éljen meg. Mikor erre a kiabáló anomáliára felhívjuk a figyelmet, menten kész a válasz, ez a havi- nyugdij csak ideiglenes, háború után úgyis rendezve lesz. No és a háború utánig mi lesz Szegény Jánosnéval ? Vagy nemsokára vége lesz? Vagy addig mindig.a jótékonysági in­tézmények pótolják a . megélhetéshez hiányzó összeget? Es ezek az intézmények miből pó­tolják ? Amijük ezeknek van azt a háború ki- uzserázott osztálya adta össze, amely csak koronákat tudott adni és nem százezreket. így tehát azoknak pénztára nem varázs wertheim, amely sohsem fogy ki. Meg azután sokkal több a Szegény Jánosné, mint ezeknek a jótékonysági intézményeknek a pénzük. Ezen a képtelen anomálián a legsürgő­sebben segíteni kell. Amig nem tudunk na­gyobb nyugdijat adni Szegény Jánosnénak a háború alatt adják meg nekik a hadisegélyt. Vagy aki okosabbat tud mondjon okosabbat, de valamit tenni kell. Mert nagyon igaza van Szegény Jánosné jegyzőjének, igy jutalmazni a hősi halált nem lehet és nem szabad. HÍREK. Menekülök. Lángok lobognak Hátfalú felöl, Boldog békénkre szemfedő terül. A Cenk fölött az éjfél rózsaszín És puskatiizre riad Lovazin. Magyar testvérek! Félrevert harang, Hangjára egy lett ott szegény s a rang Hazád határa; hazám odavan, És szenvedésem is határtalan. Ha könnyűm nem lesz szünek tehere, Fogadj szivedbe, jobb sors embere Hálánk visszhangját himnusszá fonják Erdély sziklái — vérző orgonák, Tabéry Géza. Kinevezés. Holéczy Gyula kir. főmér­nököt városunkból a zalaegerszegi államépi- tészeti hivatal főnökévé nevezték ki. Amidőn sajnáljuk a szimpatikus tisztviselő távozását — az előmenetelhez gratulálunk. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága szeptember hó má­sodik felében fogja ősszi rendes közgyűlését megtartani. A tárgysorozatot legközelebbi szá­munkban közöljük. Katonai előléptetések. Jármy Andor városunk fia, a III. oszt. vaskoronarend tulaj­donosa az ellenséggel szemben tanúsított kiváló érdemei elismeréséül a napokban soronkivül alezredessé léptettetett elő. — Dr. Somossy Miklós a cs. és kir. 5-ik gy.-ezred tartalékos zászlósa hadnaggyá léptettetett elő. Követésre méltó példa. Penyigei Imre 72 éves nyugalmazott telekkönyvvezető, ki éveken keresztül városunkban lakott, mint Rá- kóczi-utcai háztulajdonos, önként jelentkezett a harmadik honvéd gyalogezrednél Debrecenben, hogy Erdély védelméért az oláhok ellen a tüz- vonalban kíván harcolni. Előadta, hogy az 1866-iki hadjáratot szakaszvezetőként küzdötte végig és akkor is önként jelentkezett. Az őszhaju hadiönkéntest feleskették és be is vonult. Az erdélyi menekültekért. Az erdélyi szegénysorsu menekültek felsegélyezésére or­szágszerte megindult a társadalmi akció. A fővárosi sajtó — különösen pedig az Est nagyarányú gyűjtése folytán már 1 és fél millió korona áll a menekültek rendelkezésére. E nemescélu gyűjtésre felhívjuk Nagykároly város jótékony társadalmának figyelmét azzal, hogy a hivatalos gyüjtőivek a főispáni hivatalban és a városházán rendelkezésére állanak.

Next

/
Thumbnails
Contents