Északkeleti Ujság, 1916 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1916-07-15 / 29. szám

-X.

2-ik oldal.

ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK.

29-ik szám.

és hivatalos teendőről alkotott szabályrendelet módosítása tárgyában.

3. Debreczen sz. kir. váios közönségének átirata Debrecenből Budapestre és vissza egy gyorsvonatpár újra forgalombahelyezése tárgyá- baa keresk. m. kir. miniszter úrhoz intézett feliratának támogatása tárgyában.

4. Debreczen sz. kir. város közönségének átirata Püspökladánytól Kőrösmezőig vasúti kettős vágánynak kiépítése tárgyában a képviselőházhoz intézett felirata támogatása tárgyában.

5. A vármegye területére az őrlési vám százalékának megállapítása.

6. Nagykároly város képviselőtestületének határozata a városi lakosság sertéshús és zsír szükségletének biztusitása tárgyában.

7. Magyar Város és Község fejlesztési Részvénytársaság megkeresése részvények átvétele ügyében.

8. Róth Károly könyvnyomdái cég feleb- bezése a vármegyei nyomtatványok szállítása ügyében hozott alispáni véghatározat ellen.

8. Bay Miklós főszolgabírónak nyugdíjazása iránti kérelme.

10. Erdőd, Vezend,_ Portelek, Szamoskeér, Mezőpetri, Oroszfalu, Ópályi, Hodász, Nyir- megyes, Gebe községek és Nagykároly városnak a Ill.-ik hadi kölcsön jegyzése tárgyában hozott határozata.

11. Szamosveresmart községnek a vármegyei hadi árvaház adománya tárgyában hozott határozata.

12. Vármegyei főispán ur átirata Nagybánya város 50,000 koronás kölcsöne ügyében.

13. Nagykároly város képviselőtestületének határozata tüzifavétel ügyében.

14. Nagykároly város határozata a városi dijnokok háborús segélye ügyében.

15. Magosliget, Kispalád, Botpalád, Kántorjánosi, Nyirderzs, Alsóhuta, Papbikó, Borválaszut, Szamosborhid, Kapnikbánya, Olcsva és Olcsvaapáti községek határozata a IV.-ik hadi kölcsön jegyzése tárgyában.

16. Szamosborhid község határozata a vármegyei árvaház létesítésére megszavazott segély tárgyában.

17. Ugyanezen község határozata Szatmár- falva felépítésére megszavazott segély tárgyában.

18. Miskolc/, város közönségének átirata a tényleges katonai szolgálatot teljesítő hadba- vonult katonák családtagjai segélyezése tárgyában.

Adakozzunk a Vörös Kereszt Egylet | nagykárolyi fiókjának. ]

Mély megilletődéssel jelentjük, hogy dr. Vetzák Edéné szül. Lengyel Elza nagy- károlyi ügyvéd, tb. vármegyei főügyész, lapunk főszerkesztőjének neje életének 35-ik, legboldogabb házasságának 12-ik évében julius hó 14-én rövid szenvedés után visszaadta lelkét hőn szeretett Istenének. Temetése ma, vasárnap d. u. Va 4 órakor fog végbemenni.

Zokogva áll a ravatal előtt a megtört férj, aki a legdrágább, hőn szeretett hitvest, az öt apró gyermek, akik a pótolhatatlan édes anyát, az eiókelö rokonság, akik a legmegér- több, legszeretreméltóbb egyéniséget veszítették el az elhunytban. Toll le nem Írhatja ezt a mérhetetlen fájdalmat, ezt az óriási csapást s a gyászolóknak, a megtört lelküeknek csak az nyújthat némi vigasztalást, hogy fájdalmukban nemcsak egész Nagykároly város, hanem a távolban lakó ismerősök ezrei osztoznak.

Dr. Vetzák Edéné jóságos egyéniségét a példás hitvesi hűség, a gyermekei iránt való rajongó szeretet, mély vallásos érzület jótékonyság s szivjóságbó! fakadó emberszeretet jellemezte.

Zavartalan családi boldogságukról legendákat beszéltek Nagykárolyban s mindenütt, ahol őket ismerték. A rendkivüi müveit, sokat tanult és olvasott, éles logikájú hitves mindenkor férje oldalán állott. A kedves, derült kedélyű, szellemes, gyors felfogású, előrelátó okos asszony, mindenben igaz, hűséges segitő társa volt, őt rajongásig szerető férjének. Gyermekeit kellő szigorúsággal nevelte s fiatalkoruk dacára beoltotta beléjük a keresztény hit nagy eszméit, de nemcsak családjában terjesztette a vallásosságot, hanem mindenütt és mindenhol kifejezést adott erős vallásos meggyőződésének. Valóságos apostol volt. Minden mozgalmat, ami a vallásos érzüfejet, a krisztusi eszmék iránti fogékonyságot emelte, előmozdított. Jézus szentséges Szivének ő volt a legbuzgóbb hive. Nagykárolyban is meg akarta r! ■. utáni Jézus szentséges Szive társulatát, ez irányban érintkezésbe is lépett Récsei Ede házfőnökkel, hirtelen bekövetkezett gyászos halála azonban megakadályozta nemes eszméjének megvalósítását.

Vallásossága külső charitativ cselekedetekben is megnyilvánult. A nagykárolyi plébánia templomban Bethlehem az. ő agitációja folytán átlittatott fel, 1/b részét ő adta. A zárda templom részére egy gyönyörű lusztert vett.

Szentháromság kápolna részére Szent Antal szobrot, a csanálosi templom részére pedig oltárpárna teritőt csinaltátott.

Szivjóságából folyólag minden helyi, vagy országos jelentőségű jótékonysági mozgalmat lelkes buzgalommal támogatott. Mindenütt ott volt, ahol a szegényeken, a szerencsétleneken kellett segítenie. Mikor a háború kitört elvégezte az önkéntes ápolónői kurzust, ápolta a sebesülteket, valóságos orvosi tanulmányt végzett, nemcsak az előirt tankönyveket tanulta át, hanem sok orvosi könyvet vásárolt s olvasott hogy igy is segítségére siessen a háború szenvedő hőseinek. Férjél a nagykárolyi Vörös Kereszt fiókegylet ügyvezetőjét nehéz, sok körültekintést igénylő, fáradságos munkájában mindenkor támogatta. Felügyelt arra, [hogy a katonák élelmezése a kórházakban mindenkor kifogástalan legyen. E téren szerzett érdemeit a legmagasabb helyen is elismerték.

A fentiekben csak vázlatosan jelöltük meg dr. Vetzák Edéné szül. Lengyel Eiza nemes működésének irányvonalait. Fiatalon bekövetkezett elhunyta óriási veszteség társadalmi s egyházi életünkre, pótolhatatlan az öt imádásig szerető 5 árvájára, akiknek most már csak a mennyországból fogja gondját viselnie, csak a mennyből fog szeretettel letekinteni az őt igazán szeretőkre.

A gyászesetről a szenvedő család a következő jelentést adta ki:

Dr. Vetzák Ede és gyermekei Elza, Edus, MagdusKa, Olga és Andrea megtört szivök minden fájdalmával jelentik, hogy a legszere- tőbb, leghűségesebb, legodaadóbb feleség, a páratlanul jó, gondos édes anya, a legjobb, a legengedelmesebb gyermek, a legjobb testvér, szerető meny, sógornő és rokon dr. VETZÁK EDENÉ sziil. Lengyel Elza élete 35-ik, legboldogabb házasságának 12-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele rövid és fájdalmas szenvedés után visszaadta imádságos leikét hőn szeretett Istenének.

Megboldogult drága hamvai f. hó 16-án, vasárnap d. u. fél 4 órakor fognak róm. kath. szertartás szerint a nagykárolyi mesterrészi temetőben örök nyugalomra helyeztetni.

Lelki üdvéért az engesztelő szentmise áldozat a nagykárolyi róm. kath. templomban folyó hó 17-én d. e. 8 órakor fog ' az Egek Urának bemutaítatni.

Nagykároly, 1916. julius hó 14-én.

Jézus szentséges Szive adjon neki örök boldogságot!

Özv. Lengyel Endréné szül. Korbuly Nina édesanyja. Lengyel Olga férjezett lovag Zygadlovicz Gusztávné, Dr. Lengyel Alajos, Dr. Lengyel Endre, Lengyel Margit férj. Dr. Antal Lászlóné testvérei. Vetzák Ede és'neje

irati irodáknak külömben egyáltalán nem is feladatuk, hogy a lapokat belföldi hírekkel is ellássák, mert ezekhez, minden újság maga is könnyű szerrel hozzájuthatna.

Á posta nagyon megkönnyíti a lapok belföldi tudósítását; bármely lap aránylagos csekély betét fejében elérheti, hogy tudósitóinak hitelezzen a táviróhivatal; a táviratot bárból felveszik a lap számlájára, h i a lap igazolványt ad a tudósitónak, ily módon fölösleges, hogy a tudósitó a, távirati költségeket elszámolja és ezzel minden visszaélés lehetetlenné van töve. Nagy kedvezmény az is, hogy (a nap bizonyos óráinak kivételével) az 506 szónál terjedelmesebb hirlap-távirat minden szaváért csak 2 fillér dijat kell fizetni.

A vidékre küldött laptudósitót úgy magánosok, mint a hatóságok rendszerint a legnagyobb szívességgel támogatják nem mindig könnyű munkájában. Az ily kiküldetés azonban aránylag ritka dolog. Az a körülmény, hogy a budapesti lapok vidéki eseményekről aránylag kevés tudósítást közölnek, nagyban fokozza a vidéki lapok érvényesülésének lehetőségét. A vidéki lap nemcsak a helyi érdekek szószólója, hanem egyszersmind a helyi eseményeknek egyetlen jó hírforrása is.

Egész kultúránk nagy centralizmusánál fogva a vidéki városokban nem fejlődhetnek ki oly hatalmas újságok mint pl. a németeknél Frankfurtban, Kölnben vagy Magdeburg- ban s az olaszoknál Milanóban, Firenzében, Nápolyban, de azért a vidéki lapok fejlődése

nálunk is arányban van a fővárosi sajtó fejlődésével. Szegeden, Aradon, Nagyváradon, Debreczenben, Temesvárod olyan elterjedt napilapok is vannak, amelyek mai példányszá- mait busz évvel ezelőtt a legtöbb budapesti napilap megirigyelte volna.

A vidéki újság ma már igen fontos tényező nemcsak egy vidéki város életében, hanem a magyar sajtó fejlődéstörténetében is. Egyes vidéki városok rohamosan fejlődő kultúrája (pl. Nagyváradé és Aradé) a legszorosabb összefüggésben van az illető városok sajtójának ritka agilitásával. Minden maradiság- gal szemben, -amelyre a magyar városok természetüknél fogva nagyon hajlandók, a haladásnak legfontosabb rugói a helybeli újságok voltak, melyek minden kérdésben — szintén a természetüknél fogva — mindig a haladás, a kultúra, sőt akárhányszor a radikálizmus álláspontját képviselték, megalkuvás nélkül. Óriási szerencse, hogy a „naiv vidék“ sajtója valóban oly naiv volt, hogy önzetlenül támogatta a kultur-törekvéseket még olyankor is, amikor abból nemcsak a kultúrának, de az egyéni vállalkozásnak is haszna volt. Csatornázások, vízvezetékek, uj színházak, uj városi székházak, ui iskolák, közúti vasutak s egyéb közhasznú, kulturális intézmények százai hirdetik ez országban a vidéki sajtó agilitását.

A vidéki lapnak nem elterjedtsége és nem megjelenésének gyakorisága, hanem szerkesztőjének tehetsége és jelleme ad több-kevesebb jelentőséget. Vannak, fájdalom, olyan napilapok is, amelyek nagyon elterjedtek, de még sem adhat rájuk senki semmit a városban, — viszont vannak hetilapok, amelyeknek nagy a súlya a helyi közéletben. A szerkesztő egyénisége itt jobban érvényesül, mint a fővárosban, mert a szerkesztőt mindenki ismeri s az ő ismert tehetsége és becsületessége nagy jelentőséget ad irása minden sorának. Nagy szerencse, ha egy vidéki városban valamelyik komoly újság körül az egész intelligencia tömörül s a szerkesztőt támogatja mindenki, aki a tollat forgatni tudja.

Vidéken a napilapoknál most már olyan munkatársak is elég nagy számmal vannak, akik hivatásos újságírók. A szerkesztőnek legalább három-négy emberre van szüksége egy napilap létrehozatalához és ezek közül legalább egynek kell értenie (a szerkesztőn kívül) a vezércikk-írásához is. Nagyon sok kész anyagot szállít a vidéki lapnak a fővárosi tudósitó, aki a budapesti lapok anyagának égyrészét táviratban vagy expressz levélben megküldi. Minden belső munkatárs egyszersmind riporter is; a rendőrség, törvényszék, járásbíróság, a városháza, (s ahol van : megyeháza) a csendőrség, a vasúti állomás, a kórház — megannyi hírforrás, amelyet naponta végig kell járnia a vidéki lap munkatársának.

A riporterségnek, sőt az egész újságírói pályának legjobb előkészítője a vidéki újságírói működés. Vannak újságok, ahol a szó szoros értelmében írni is megtanítják a kezdő újságírót, ha van benne valamelyes tehetség.

\