Északkeleti Ujság, 1916 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1916-07-08 / 28. szám

28-ik szám.

ÉSZAKKELETI UJSÄG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK.

3-ik oldal.

Brugós Gyula pedig, mint törzsorvos a Ludo- vika—Akadémia orvos főnöke.

Az ifjúság soraiból részben a tanév folyamán, részben a vizsgálatok befejeztével hadba- vonult: Poszet M ilton (IV. osztály), Gaál Béla, Klósz Kálmán, Varecska Tibor, Wágner Emil (VI. osztály), Bajcsuk Mihály, Balázsy Béla, Gál Imre, Gárdonyi Imre, Haller János, Jancsó Tibor, Marosán János, Nádas: Béla, Orosz István, Ősz György (VII-ik osztály), Aáron Péter, Akkermann Géza, Dicig Alajos, Falussy Endre, Fogarassy György, Jenser Dezső, Katona Imre, Sternberg Pál. (VIII-ik osztály) Az intézet egyik Vili-ik osztályú tanulója : Bogdán János a 12-ík honvédgyalogezred önkéntese tüdőbajban el hunyt.

Kegyeletes szavakban emlékszik meg az igazgatói beszámoló az intézet hősi halált halt növendékeiről: Cukor Miklós, ifj. Jenser Mihály és Szőke Jánosról. Tudomásunk szerint azonban e szomorú névsor nem teljes. így nem emlékszik meg a kis Mailender Dezsőről sem, aki mint a 12-ik honvédgyalogezred liadap- ródja az orosz harctéren halt hősi halált.

Szükségesnek tarjuk megemlíteni, hogy gimnáziumunkkal összefüggésben konviktusunk is van, amelyben a vidéki ifjúság részesül szeretetteljes, gondos ellátásban. A konviktus 44 növendékre van berendezve. Az élelmiszerek drágasága folytán a jövő tanévre az ellátási dij évi 90?—800—700 koronában s 20 korona beiratási díjban lett megállapítva.

Pályaválasztás előtt.

A háborús viszonyok folytán az összes iskolák kapui a szokottnál korábban záródtak be. Ennekfolytán a szülőknek már most élénk gondját képezi az a kérdés, hogy a középiskolai tanulmányokat elvégzett gyermekeiket milyen pályára adják. Aktuálisnak tartjuk tehát közölni egy a fővárosban megalakult bizottság a „Pályaválasztási Tanácsadó Vezetőségének’ e tárgyban kiadott felhivását:

A pályaválasztás életbevágó fontosságú * Mégis lépten-nyomon azt látjuk, hogy nem fordítanak rá elég gondot.

Pályáját mindenkinek úgy kell megválasztania, hogy az nemcsak megélhetését biztosítsa, hanem jóleső megnyugvással és benső megelégedéssel töltse el.

Minden szülő a maga és gyermeke érdekében alaposan gondolja meg, hogy melyik pálya lesz fia vagy leánya részére a legmegfelelőbb. Nehogy később jöjjön rá arra, hogy rosszul választotta meg gyermeke pályáját és ezáltal sok fáradságot s drága időt fecsérel el, amivel más, neki megfelelő foglalkozásban messze előre juthatott volna.

Életpályául mindenkinek azt a foglalkozást kell választania, amelyre őt testi és szellemi erői hivatottá teszik.

Az igy választott pályán bárki elsőrangú munkaerő lehet s mint ilyennek megfelelő keresete lehet bármely foglalkozási ágban is.

Legfontosabb tényező a pályát választó fiú vagy lány egészsége, szervezete. Gyakran előfordul, hogy egyesek szervezetüket kellőképen nem ismerve, annak meg nem felelő pályára mennek. A kiknek a nem való munka egészségüket idő előtt aláássa, beteggé teszi őket, úgy, hogy más foglalkozást kell választaniok, ha ez módjukban áll, ha pedig nem, akkor kénytelenek szakmájukban megmaradni és szenvedni. Ennek elkerülése végett szükséges, hogy mindenki pályája megválasztása előtt vizsgáltassa meg magát orvossal arra nézve, vájjon szervezete nem tiltja-e el attól a

foglalkozástól, amelyet egész életén át folytatni kíván.

A testi alkalmassággal egyenlő fontosságú, hogy az iskolát elhagyó tanulók szellemi erőiknek megfelelő pályára lépjenek.

Aki pl. lassú számoló, az ne menjen kereskedőnek, akinek nincs tehetsége a rajzolásra, ne menjen építésznek, stb. Miután a legtöbben 13—14 éves korukban választanak pályát és ekkor még szellemi képességeik fejlődőben vannak, azért ebben a tekintetben igen nagy óvatossággal kell eljárni. Föltétlenül szükséges, hogy a szülök állandóan figyelemmel kisérjék gyermekük szellemi képességeinek nyilvánulásait, már kiskoruktól kezdve. Sok esetben a tanító vagy tanár is igen jó útbaigazítással szolgálhat.

A pályaválasztásnál döntő szerepe van az iskolai képzettségnek is. A legtöbb pálya megkíván bizonyos iskolai képzettséget. Célszerű mindenkinek idejekorán megtudakolnia, hogy a választandó pályához mily iskolai képzettségre van szüksége nehogy kisebb iskolázatlansága útját állja boldogulásának.

Számolni kell a gyermekek hajlandóságával 1 Aki arra a pályára megy, amelyhez kedvet érez, az ott nagyobb szeretettel, szorgalommal fog dolgozni s igy annál inkább van remény arra, hogy kiváló munkaerővé, válik. Meg kell figyelni a gyermekek hajlandóságait, szabad idejükben űzött kedvteléseit is mert ezek adják a legmegbízhatóbb feleletet arra, hogy mihez is van igazán kedvük. Minden szülőnek meg kell ismernie gyermekeit, mert azok sok esetben nincsenek tisztában hajlandóságaikkal. Gyakran azt hiszik, hogy kedvük van bizonyos foglalkozáshoz s rövid idő múlva kitűnik hogy csak pilanatnyilag tetszett meg nekik, vagy valaki rábeszélte őket. Gyermeke iránt vétkezik az a szülő, aki nem veszi figyelembe gyermeke komoly hajlandóságát s annak ellenére erőszakolja őt valamely pályára.

Tekintetbe kell venni a pálya jövedelmezőségét is! Aki azonban gyermeke boldogságát szivén viseli, annak nem lehet ez az egyedül irányitó szempontja.

Tévedés azt hinni, hogy csakis a nagyobb jövedelemmel járó, a nagyobb társadalmi tekintélynek örvendő pályákon lehet boldogulni.

Aki helyesen akar életpályát választani, annak nem szabad a fölsorol! szempontoknak csak egyikétől vagy másikától magát elragadtatni s a többit figyelmen kívül hagynia, hanem tárgyilagosan mérlegelnie kell az ösz- szes körülményeket s csakis ezek alapján szabad határoznia.

A helyes pályaválasztás nemcsak a gyerekek és szülők érdeke, hanem a nemzeté is. Érdeke különösen most, mert a háború az ország szellemi és anyagi termelésének igen sok munkását pusztítja el. Az elkövetkezendő békében pedig a liuza fölvirágoztatása mindenkitől megkívánja a legnagyobb munkateljesítményt. Kell, hogy mindenki azon a pályán fejtse ki erőit, amely neki leginkább megfelelt ahol a legjobb, legtökéletesebb, legnagyobb munkát tudja nyújtani, mert csak az az ország lehet naggyá, amely oly emberek munkájából épül föl, akik kedvvel dolgoznak, képességeiknek, hajlandóságaiknak legmegfelelőbb helyen.

A pályaválasztás nehéz kérdésének helyes eldöntésében kíván a szülők segítségére lenni a Pályaválasztási Tanácsadó.

A Pályaválasztási Tanácsadó ingyenes.

Orvosi vizsgálaton kívül tanácsot ad a pályaválasztáshoz szükséges összes tudnivalók tekintetében fiuknak és leányoknak egyaránt, akár ipari- kereskedelmi- hivatalnoki, vagy más pályára akarnak nenni.

t"— ------------— --------------------—-------“■

I Adakozzunk a Vörös Kereszt Egylet j

| ^nagykárolyi fiókjának. |

HÍREK.

Városi közgyűlés. Nagykároly • város képviselőtestülete julius hó 9-én 10 órai kezdettel rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgy- sorozatán csak egy pont ,szerepel: „A földmi- velési miniszter azon értesítése, hogy a város által hizlalandó sertések részére egyelőre 1500 métermázsa tengeri beszerzését engedélyezte, ezzel kapcsolatban ajánlatok bemutatása a tengeri átengedése esetén hízott sertések szállítása iránt“.

Kitüntetett hősök. Luczai László és Rupprecht József nagykárolyi lakosok, a 3-ik honvédgyalogezred zászlósai az olasz harctéren az ellenséggel szemben tanúsított ^itéz és önfeláldozó magatartásuk elismeréséül az ezüst vitézségi éremmel lettek kitüntetve.

Közigazgatási bizottsági ülés. Szat- márvármegye közigazgatási bizottsága julius hó 7-én d. e. 1G órai kezdettel Csaba Adorján főspán elnöklete alatt tartotta meg szokásos havi ülését. Az ülésen az előadókon kívül megjelentek : Kende Zsígmond cs. és kir. kamarás, Jármy Andor, N. Szabó Antal, dr. Falussy Árpád és dr. Vetzák Ede. Az alispáni jelentés után a szakelőadók olvasták fel terjedelmes jelentéseiket, kivévén a kir. ügyészt és a tanfelügyelőt, akik az ülésen vonatkésés miatt nem jelentek meg.

Bírák szabadsága. Dániel Sándor a nagykárolyi kir. járásbíróság vezetője f. hó 8-án kezdi meg 16 napra terjedő szabadságát. Helyettese : dr. Serly Jenő. Csics Lajos járásbiró f, hó 17-én kezdi meg 3 hétre terjedő szabadságát.

Jegyzőválasztás. A csanálosi körjegyzőségre vonatkozó pályázati kérelmek a nagykárolyi főszolgabírói hivatalhoz julius hó 23. napjáig adhatók be. A választás Csanáloson julius hó 26. napján lesz.

Konkurzus. A szatmári püspöki papnevelő intézetbe való felvételt dr. Boromíssza Tibor megyéspüspök elnökletével a püspöki szentszék julius'3-án tartotta meg. Nagykárolyból és a járásból a következők vétettek fel : Hágen János (Nagykároly), Kern Ferenc (Kap- lony), Kuncz Mihály (Mezőpetri), Meliau Ferenc (Nagykároly).

Köszönetnyilvánítás. Mindazon urhöl- gyeknek, akik a Péter-Pál napi Vöröskereszt- Egylet javára történt gyűjtésen közreműködni szíveskedtek, — őszinte hálás köszönetét fejezi ki a Vöröskereszt-Egylet nagykárolyi fiókjának Elnöksége.

Az állandó választmány ülése, Szat- márvármegye törvényhatóságának állandó választmánya julius hó 21-én d. u. fél 4 órakor ülést tart.

Hősi halál. Bakó József m. kir. kataszteri mérnök, a 12-ik h. gy. e. tartalékos főhadnagya, juníus hó 17-én az orosz fronton 31 éves korában hazája védelmében hősi halált halt.“

Szatmárvármegye s a jegyzői átalányok. Szatmár vármegye törvényhatósága fe- lebbezés kizárásával elhatározta, hogy a községi és körjegyzők napi-uti és fuvarátalányát a mai rendkiviili viszonyokra való tekintettel 40°/o-al felemeli.

Halálozás. Özv. Lővvy Miksáné szatmári úrnő, a szatmári népkonyha alapitó el- nöknője s a jótékonysági mozgalmak vezetője, aki egyidőben Nagykárolyban lakott, junius hó 30-án Budapesten elhunyt. Temetése f. hó 2-án