Északkeleti Ujság, 1916 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-06-24 / 26. szám
2-ik oldal. 26-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. sújtott esdeklőktől. Már pedig a Péter- Pál napi gyűjtés minden egyes fillérje a sebesülteknek, a nyomorgóknak jut, mint egy ember fog Magyarország egész népe ezen a napon áldozni és azt, amit ad tulajdonképpen nem a Vörös Keresztnek adja, a Vörös Kereszt-Egylet csak az ut, amelyen az adományok a legszentebb célhoz jutnak. Amidőn a Magyar Vörös Kereszt- Egylet felhívását fentebb közöljük, mi is kérő szóval fordulunk Nagykároly város közönségéhez, a nagykárolyiak ismert áldozatkészségéhez. Adózzunk mi is e napon a Vörös Keresztnek, szeretettel emlékezvén meg ez által is azokról, akik jóvoltunkért mindenüket áldozzák ! Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete f. hó 18-án rendkiviili közgyűlést tartott nagyon gyenge érdeklődés mellett. Debreczeni István, kir. tanácsos, polgár- mester üdvözli a megjelent tagokat s a gyűlést megnyitja. A községi választók névjegyzékének egybeállítására a választmány elnökének dr. Adler Adolf, tagjaiul pedig Berger Jenő, Fiók Albert, Lukácsovits János és Varga Imre képviselőtestületi tagokat választotta meg a közgyűlés. Az igazoló választmányba a közgyűlés a két megüresedett helyre Nonn Gyulát és Reökk Gyulát választotta meg. A következő pontban a képviselőtestület elhatározta, hogy a városi dijnokok, akik 1916. január elsején tényleges alkalmazásban voltak, számszerűit 15-en állami hozzájárulás- zal 390—300 K háborús segélyt kapjanak. Az összeget havi részletekben kapják'. Polgármester ezen összeg folyósítása iránt a belügyminiszterhez felír s az összeg lejárt részleteit a házi pénztárból előlegként kiutalja. A közgyűlés elhatározta, hogy a villanytelep két leszerelt 150—150 lóerős gőzgépet Hungár István, budapesti műszaki cégnek 30,000 koronáért eladja. A két gép már nincs használatban s újkorában 84,000 koronába került. 10 évi használat után az eredeti ár 35%-át kapjuk tehát vissza. A közgyűlés elfogadta az ajánlatot. A következő pontban kimondja a képviselőtestület, hogy a közkórházi tisztviselők a kórházi pénztár terhére nyugdijképesek. A határozatot jóváhagyás végett a belügyminiszterhez terjeszti fel a polgármester. róla tudomásom, de annyi bizonyos, hogy ez a kudarc szomorúan nevezetes forduló pont volt az életében. Az örökké vidám fiatal művész ettől az időtől fogva lassankint busko- morrá lett és mindjobban mániájává vált az a meggyőződés, hogy igaztalanul bánnak vele az emberek, s hogy elzárják előle irigyei az érvényesülés urját. Hiába igyekeztek jó emberei vigasztalni, bátorítani : ennek a meggyőződésének nyomasztó tudata mindjobban megfeküdte a lelkét. A különben szolid, rendes életű ifjú egyre gyakrabban keresett vigasztalást a minden bánatot, mellőztetést feledtető italban s ha mámoros fővel, szilaj jó kedvében sűrűn üritgette a poharakat, olyan fájó érzéssel dalolgatta zengzetes baritonján legkedvesebb nótáját: „Sir az egyik szemem, a másik könyezik.“ Alapjában azonban nem ez a kudarc, sem az ezt követő bus magábamerülés ölte meg, hanem a jó szKe. Hiszékeny, becsületes lelke idealizmussal volt telve; melegen érző szive csak szeretni, megbocsátani és jót cselekedni tudott, holott maga meg a mások részéről csak csalfaságot, szeretetlenséget és rut önzést kellett tapasztalnia. Jóságát, hiszékenységét és becsületességét tulon-tul is kihasználEzután Wagner Mária kéréséről, hogy leégett házát ideiglenesen felépittethesse, volt szó. A közigazgatási bizottság ugyanis Wagner Mária kérésének, ellentétben a képviselőtestület elvető határozatával helyt adott azon: kikötéssel, hogy a béke megkötése után öt év alatt emeletes házat köteles ott építeni.; A közgyűlés kimondja, hogy mivel ezen épit-1 kezés a kormányhatóságilag megállapított szabályoknak nem felel meg a közigazgatási bizottság határozata ellen a belügyminiszterhez fellebbez. Polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Braneczky József, id. Grieszháber Antal, Juhász Imre, László József és Reszler György képviselőtestületi tagokat felkérvén, az ülést bezárta. Br. la majd egyszer minő-1 nyájai visszajönnek . . . Még nincsenek itthon, útban sincsenek hazafelé, most vívják nagy csatájukat, de már javában tanakozunk arról, mivel fogadjuk majd őket, ha hazajönnek a megmentett országba, amely most igaz jusson az övék. A halál telekkönyvelte rájuk, e mindenkinél nagyobb ur, akinek királyi hermelinjét vérükkel festették pirosra. Az övék az ország, akik legyőzték az ellenséget. Valamit adni kell tehát nekik abból, ami morális alapon úgyis egészen az övék. Valamit amit ők maguk is értéknek ismernek, amire ők is azt mondják : ezért érdemes volt megjárni a poklokat és hazajönni a rettenetes küzdelmekből e drága hazába, melyben megfizethetetlen a hús és megduplázódott az adó. Mit adjunk nekik? A poéták azt mondják : dalt, virágot, anyák, hitvesek, jegyesek-csókját és gyerekszájak imádságos gügyögését. Ez mind jó is, szép is, meg is kapják bizonyosan, csakhogy e szivbeli adományokból nem lehet drága húst venni és fölemelt adót fizetni. Más is kell, pozitivabb és reálisabb, továbbtartó a virágoknál és a viszontlátás gyermeteg örömeinél. A szociálisták kezdettől fogva azt mondják: abból a földből kell adni a hősöknek, amiért vérük csörgött. Prohászka püspök is ezt mondta. Ezt mondta Hegedűs Lóránt is a munkapárti merkantilista és ezt mondta Károlyi Mihály gróf is, a függetlenségi és hitbízományos. Tehát ha mindenki ezt mondja, ennél talán maradhatnánk is. A föld: az kenyér, az élet, az dicsőség, a testnek, léleknek gyönyörűsége, az örök időkre szóló signum laudis, azért hálálkodva foglalják imádságukba a katona ős nevét a harmadíziglen való békés generációk is. A föld : a minden. Örvendetes fejlődése az idők folyamának, hogy a magyar politikai és társadalmi élet vezető egyéniségei belátták e kérdés nagy horderejét s a nemzet jövő fejlődésére való ták az emberek. És ő még sem okult, még sem tapasztalt, hanem megmaradt jónak, nemesnek, mint a hogy az Isten teremtette. Sok keserű csalódás után kezébe vette a vándorbotot, mert nem tudta, nem akarta el- j hinni, hogy az emberek mindenütt egyformák:! önzők és hasonlesők. Járt, kelt mindenfelé s 1 kereste azt az ideális, szép világot, ahol végre | megpihenhet, ahol végre otthont, boldog [’otthont talál, ahol mindenki jó, nemes és becsületes, olyan mint ő. Persze, hogy hiába kereste az annyiszor megálmodott, elképzelt „Eldorádó“-t nem találta fel sehol. A sok keserűség, a sok csalódás aztán az ő életerejét is fölemésztette. Az Alföld valamelyik nagy metropolisában hunyta le örök álomra a szemét. Álomvilágban élt állandóan s mert a valóra ébredni nem tudott, vagy nem akart: azért kellett neki fiatal szívvel a hideg hantok alá temetkeznie. Ambruszter Sándor. hatását. A szó és a toll legigazibb mestere: Prohászka Ottokár felkiáltása: a limanovai hősök nem járhatnak koldus tarisznyával! — országos visszhangra talált. Az érdekes egyéniségű Szemere már a gyakorlatban is megvalósítani kívánja Prohászka örökbéríet rendszerét Beck Lajos a képviselőházban már egész tervezettel áll elő stb. Foglalkozni is kell napról-napra e nagy horderejű kérdéssel, nem szabad szem elől tévesztenünk azon körülményt, hogy az élve hazakerülő hősöknek minden fennakadás nélkül kell belehelyezkedniök a jövő gazdasági életbe. A nemzeti munka folytonossága egy pillanatra sem állhat meg ! Háborús riport. A háborús élelmezési nehézségek napról- napra "aktuálissá teszik az élelmicikkek beszerzésével járó kellemetlenségek mellett azokat a visszaéléseket is, amelyeket a piac uzsorásai, a háborús árdrágítók és az alkalmi kereskedők a közönség bőrére elkövetnek. Lapunkban sajnos már sokszor volt alkalmunk írni a piac hiénáiról, de az újabban és újabban tapasztalható visszaélések miatt ismételten vissza kell térnünk e kérdésre. A nagykárolyi járás ismert őstermelő vidék. A falvak szorgalmas gazdái a földművelés és jószágtenyésztés mellett baromfiak neveléséről sem feledkeznek meg. Békeidőben, úgyszintén a háború első évében is a nagykárolyi piacon minden normális áron volt kapható. A éleimiszerkereskedők azonban hamarosan kivetették hálójukat Nagykároly vidékére. A tiltó rendőri intézkedések ellenére még ma is vígan folyik a nagykárolyi vasútállomásról és tengelyen az élelmiszereknek Debreczen, Nagyvárad és más közeli városokba való szállítása. RendőrségünkneJ<_ figyelmébe ajánljuk, figyelje meg, hogy 24 óra alatt mily sok élelmicikket visznek el személypodgyászként. Nagykárolyból. Ilyformán történik azután meg, hogy Nagykárolyban a házia szonyok ma már alig tudnak tojáshoz jutni s hogy a közönséges házilag készült vaj kilója 12 korona akkor, amidőn a dán vajat 8 korona 50 fillérért lehet kapni. A piaci árusok,, szemtelen árfelhajtása nem ismer határt. Ők a hatósági ármegállapítással nem sokat törődnek. Ha rajta- csípik őket szívesen lefizetik a 20—30 koronás pénzbüntetést, mert az árak felhajtásával busásan behozzák ezt a csekélységet. Á rendőrbiróság úgy járásunkban, mint a városban rendkívül enyhén bünteti az árdrágítókat. Szives figyelmükbe ajánljuk Dobozzy érmihályfalvai főszolgabíró büntetési skáláját, aki a hatóságilag megállapított árak túllépése esetén 20—30 napi elzárásra Ítéli a kofákat. Egy nagykárolyi kofát T. F.-nét 15 napi elzárásra Ítélt, mert a hagymának kilóját a hatósági árnál 10 fillérrel drágábban árulta. A piaci árusok között csak ilyen biintetéssekkel lehet példát statuálni ! Ma már ott tartunk, hogy nemcsak a piaci árusok, hanem a hivatásos, de főképpen az alkalmi kereskedők garázdálkodnak amúgy Isten igazában. Koncedálnunk kell ugyan, hogy a hivatásos kereskedőknek is magas árakou kell beszerniök az árukat, másrészt pedig a háborús időkkel járó egyéb tényezők (magasabb bérek, fuvarok, személyzet stb.) nem teszik lehetővé, a hogy normális időkben használt haszonszázalék kulccsal, hanem arányosan magasabbal kalkuláljanak. Ez azonban még nem eredményezné a tulmagas árakat. A főbaj ott van, hogy a kereskedők nem tudják szükségleteiket a rendes beszerzési forrásoknál fedezni, mert a gyárak lényegesen redukált üzemmel dolgozván, áruik kerekedőink között aránylagosan kerül felosztásra. A most vázolt módon előállott hiány sok árunál automatikusan életre hivott egy egészen külön osztályt, az úgynevezett alkalmi spekulánsok osetályát, melynek zöme kivétel nélkül csak ad hoc üzér, aki minden jogosultság nélkül, üzleten kívül, — bolthelyisége a kávéház, nem ritkán az utca, költségmentesen, mert hisz adót nem fizet e foglalkozással járó busás jövedelme után, nagyon jó szimattal már előre összevásárolja s összegyűjti az egyes fontosabb árucikkeket, azokat más néven álutakon, idegen címeken hozatja és amikor azután a hiány a
