Északkeleti Ujság, 1916 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-06-17 / 25. szám
4-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 25-ik szám. POLENiI GYÓGYVÍZ Természetes égvényes savanyuviz-íorrás. Különleges szer gyomorba] és köszyény ellen. Kitűnő izü, igen üditő ásványvíz. Tejjel vegyítve a legjobb nyálkaoldó szer. Borral vegyítve a legjobb fröccs. Tekintettel a járványos időre, esen rixnek «?* Ranllfifn minriontiH egy asxtalnál sem szabad hiányoznia. laíipilalU UilUUt/UulU — Hősök temetője. Országos mozgalom indult meg aziránt, hogy a külömböző felekezetű temetőkben eíhantolt hősöket exhumálják s egy közös temetőben egyöntetű terv szerint hántolják el. Nagyon helyesnek tartanók, ha a kegyeletes eszme megvalósítása ^tárgyában a város vezetősége érintkezésbe lépne az egyes felekezetek lelkészeivel, mert mint a belügyminiszteri körrendelet mondja: „Mindazokkal szemben, akik a mai méreteiben és a követelt áldozatokban egyaránt páratlan világháborúban hősi halált haltak, mindannyiunknak legelemibb kötelessége, hogy sírjukat ápoljuk és gondozzuk és ezáltal rójunk le egy parányi kegyeletet azok emlékére, akik értünk mindenüket: életüket hozták áldozatul. — Analfabéták a viágháboru hadseregeiben. Érdekes világot vet az egymással hadban álló országok közművelődési viszonyaira az analfabéták statisztikája. E szerint az írni olvasni nem tudók száma minden ezer kato- közül: az oroszoknál 617, a szerbeknél 413, az olaszoknál 306, a magyar és osztrák hadseregben 220, a belgáknál 92, a francziák- nál 30, az angoloknál 10, a németeknél 0-5. — Lábbeli a hadbavonultak családtagjainak. Sokszor volt már alkalmunk Írni a katonaság nagyszerű áldozatkészségéről, amellyel a derék harcosok családtagjait, legtöbbször árváit megsegítik. A cipőbőröket tudvalevőleg rekvirálták hadi célokra. S most a katonaság ad nemcsak bőrhulladékokat, hanem jól felhasználható cipőbőröket annak a \ legszegényebb néposztálynak, mely a háború j folytán jutott szánandó sorsra lett özvegy vagy i árva. A kassai honvédkerületi hadbizotíság e j célból a vármegye lakosságának 2400 kg. bőr- j anyagott engedélyezett, melyből a nagykárolyi szegényeknek 400 kg. jutott. A bevonultak családtagjainak lábbelivel való segélyezése. Vármegyénk alispánja értesítette az összes megyebeli polgármestereket és főszolgabirákat, hogy a ni. kir. kassai honvédkerületi hadbiztosság a vármegye szegény sorsú lakosságának, különösen pedig a hadbavonultak családtagjainak lábbelivel, illetve javító anyaggal való ellátására összesen 2400 kgr. bőranyagot engedélyezett, mely mennyiség a szatmárnémeti-i honvéd állomás parancsnokságnál az alispán rendelkezésére bocsátott. Alispán egyben felhívja a polgármestereket és főszolgabirákat, gondoskodjanak arról, hogy az átvett készletek csakis a fenti célra legyenek kiszolgáltatva s csakis szegény sorsú lehetőleg a hadbavonultak családjainak segélyezésére. A rendelkezésre bocsátott bőranyag a következőképen kerül felosztásra: Nagykároly város részére Nagybánya Felsőbánya „ „ Nagykároly járás részére Mátészalkai „ 400 kgr. 300 „ 100 „ 150 „ 150 „ 150 „ 150 „ 150 „ 150 „ 150 „ 200 „ 150 „ 200 „ Fehérgyarmati „ „ Csengeri Erdődi „ „ Szinérváraljai „ „ Avasujvárosi „ „ Nagybányai „ Szatmári „ „ Nagysomkuti „ „ Összesen : 2400 kgr. — Luxusadó. Kassa város tanácsülése a napokban tárgyalta Bauer Gusztáv városi adóügyi tanácsos indítványát, mely azt sürgeti, hogy a város a színházat, a mozikat, a kártyát és a pezsgőt megadóztassa. Az uj adónemnek községi pótadó jellege lesz. A színház, a mozi és egyéb szórakozóhelyék jegyeire valószínűleg 10 százalékos adót vetnek ki. A javaslatot a városi közgyűlés is nemsokára tárgyalni fogja. A felvetett eszmét az idők komolysága teremtette meg. A mai súlyos gazdasági viszonyok közt, amikor a megélhetés elemi szükségleteit is nehéz küzdelmekkel szerezhetjük meg: jogosan nehezítik meg a hatóságok a fölösleges kötelezéseket. Mindenesetre oly példa előtt állunk, amelynek az egész ország területén való követése nemzeti kötelesség. — Eger és a 12.-es honvédek. A Pesti Hírlap szerdai számában egy hosszabb cikk jelent meg, amely a szatmármegyei 12-es honvédek gyönyörű népdal költészetét ismerteti. A cikk írója azt a kijelentést teszi, hogy az általa közölt nóták szelleme is azt bizonyítja, mennyire vágyódnak a 12-es bakák arra, hogy az ezred a háború befejezése után is Egerben maradjon ! Mi figyelmesen elolvastuk ezeket a nótákat, de hogy a cikkíró miből meríthette fenti meggyőződését örök relytély marad előttünk. Mindenesetre tanulságos volt e cikket elolvasnunk, mert felhívja figyelmünket arra, mily eszközökkel dolgozik Eger város társadalma azon, hogy a 12-es honvédeket a háború után is imgfarthassa magának. Női ruha szabászat!' tanfolyam. Közutazásunk alkalmával rövid ideig Nagykárolyban, a „Polgári Kör“ nagytermében f. évi junius hó 19-én, hétfőn nőiruha szabászati tanfolyamot nyitnak. E kitűnő alkalommal felhívjuk a közönség b. figyelmét. Szabászati módszerünk oly könnyen fogható fel, hogy egy 12 éves gyermek is képes rövid idő alatt elsajátítani. Tandíj személyenként 15 korona. A tandijat nem kell előre fizetni. Ezen tanfolyam már az egész országban hires és rendelkezésünkre álló rengeteg sok bizonyítványunkat bárkinek kívánatra bemutatunk. Beiratkozni még lehet a kezdetkor és a tanórákon. 5 korona ellenében megkapja azonnal a szükséges mérték- és rajzkönyvet, mely a tandíjból levona- tik. Tekintettel az idő rövidségére, kér-; jük a kezdetnél részt venni, miután aj későbbi jelentkezők kevesebb időn át | tanulhatják. Koch Ignác és fia az „Európa,, cimü szabászat feltalálói és egyedüli oktatói. A nemi betegségek elleni védelem. A háború igen megszaporitotta a nemi betegségben szenvedők számát, úgyhogy az államnak most már praeventive is védekezni kell, épugy, mint a többi ragályos betegségek ellen. A legelső lépés idevonatkozólag a kényszergyógykezelés s a prostituáltak gyakori orvosi vizsgálata mellett a házasulandó férfiak orvosi megvizsgálása volna. — Pályázat ipari munkások jutalmazására. A kereskedelmi in. kir. minister ür az ipari munkások kiváló szorgalmának, buzgalmának és jó magaviseleténak jutalmazására rendszeresített szsz koronás állami jutalomdijakból a debreczeni kamara területére eső 5 ily jutalomdijra pályázatot hirdet. A jutalmazandó munkások mindegyike a jutaiomdijon kívül a jutalmazás tényét és indokait tartalmazó okmányt kap. A jutalomra való igény előfeltételei a következők: 1. Magyar álampolgárság. 2. Tényleges ipari munkában való állandó alkalmaztatása) : kapus, kocsis gyári irodaszolga és más ily természetű szolgálatot teljesítő, a jutalomra igényt nem tarthat:) 3. Legaláb 15 évi megszakítás nélküli működés az ipari munka körében. (: Tanonczévek beszámíthatók évadhoz kötött ipari munkában alkalmazottaknál a teljesen betöltött évadok jeljes évekkel egyenértékűeknek tekintetnek:) 4. A rendes munkabér vagy munkakereset évi összege a a bejelentés évében 2000 koronát meg nem haladhat. Minden feltételek teljesítése hiteles airatokkal, esetleg a munkakönyvvel vagy annak másolatával bizogyitandók. Ugyanazon munkás a szóban levő jutalomban csak egyszer részesülhet. Ezenkívül a kamara is, három egyenként 50 koronás munkásjutalmi dijra hirdet pályázatot, melyekkel a kamara az ipari munkában segédmunkási minőségben eltöltött idők érdemeit kívánja elismerni és jutalmazni. Megjutalmazhatók ezekkel mindazok az ipari segédmunkások, akik tényleges ipari munkában való állandó alkalmazásban megszakítás nélkül legaláb 15 éve dolgoznak éspeeig az időtartalomból legaláb 5 éven át a debreczeni kereskedelmi és iparkamara területén (:Hajdú, Be- reg, Jásznagykunszolnok, Máraniaros, Szabolcs. Szatmár, Ugocsa vármegyék:) levő iparosnál vagy ipari vállalatnál. Az, hogy az általános feltételeknek megfelelnek, munkakönyvükkef vagy más közhitelű okmánnyal igazolandó. A jutalmakért nem a munkások adják be kérvényüket, hanem a munkaadók tegymek a kamarához előterjesztést munkásaik megjutalmazásá- ért, ez esetben az ily beadványok bélyjegmente- sek, míg a munkások részéről beadott kérvények bélyegkötelesek. Az ajáulottak közül a kamara maga választja ki, hogy mely pályázókat ajánlja a 100 koronás állami és melyeket részesíti 50 koronás kamarai jutalomban. Az ajánlssok a debreczeni Kereskedelmi és iparkamarához 1916. évi július hó 15-ig terjeszten- dők be. Ajánlhatók egyaránt kisipari és gyári munkások. A szerkesztésért feleiős Dr. Vetzák Ede főszerkesztő. Meghívó. A NAGYKÁROLYI KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. IX. évi rendes KÖZGYŰLÉSÉT 1916. évi junius hó 29-én d. e. 11 órakor a „Nagykárolyi Takarékpénztár-Egyesület“ tanácstermében tartja meg, amelyre a t. rész- :-: vényesek tisztelettel meghivatnak. :-: :-: A közgyűlés tárgyai: 1. Két jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztása. 2. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése az 1915. évi üzleti eredményről, a mérleg megállapítása, nyereség felosztása, az osztalék kifizetése határidejének megállapítása s a felmentvény megadása tárgyában határozatok hozatala. 3. A közgyűlést megelőzőleg S nappal az igazgatósághoz netalán beadott indítványok tárgyalása. Nagykároly, 1916. évi junius hó 13-án. Az igazgatóság. Jegyzet. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése, valamint a mérleg- és nyereség-veszteség számla az üzlethelyiségben közszemlére ki van téve s a részvényesek által bármikor megtekinthetők. DUNKEL V. K. Felső magyarhoni Első Parkett gyár ——részvénytársaság — KASSÁN Ajánlja kitűnő tölgyfából készült sok- ——^ szorosan kitüntetett w parkettáit úgynevezett amerikai tömör és berakott kockáit jutonyos árak mellett. Nedves lakásokba ajánljuk aszfaltba rakott parkettáinkat. A lerakás kívánatra gyári lerakók által a legpontosabban történik. Rajz minták díjmentesen. Nagyban ló kivitel mindenfelé. Nyomatott a „Kölcsey-nyomda* Részvénytársaságnál Nagykárolyban.
