Északkeleti Ujság, 1915 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-27 / 9. szám
2-ik oldal. ÉSZAKKELETI UJSAÜ NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 9-ik szám. Képviselőtestületi közgyűlés. F. hó 11-én a városháza tanácstermében a városi képviselőtestület rendkívüli közgyűlést tartott. A képviselötestüleíi tagok nagy érdeklődéssel voltak az egyes pontok iránt; bizonysága ez annak, hogy a város érdekében dolgozni s haladni akarunk. Debreczeni polgármester üdvözli a szép számban megjelent képviselőtestületi tagokat. A közgyűlés első pontja a katonai kórház kérdése volt. Tudjuk, hogy a főispánnál ez ügyben f. hó 12-én a polgármester vezetésével egy küldöttség járt. A főispán ur határozott szavakkal megígérte, hogy minden lehetőt megtesz kérésünk teljesülésére, csak adjunk helyet; a berendezést az állam fedezi. Ez ügyben most határozott a képviselőtestület. A város vezetősége, az egyes iskolák, mint középületek igazgatóságával tárgyalván, a következő megegyezésre jutott: A polgári iskola az áll. el. iskola emeleti helyiségébe megy s a tanítás délelőtt lesz. Az állami el. iskola, félnapos tanítási rendszerrel d. u. 3—5-ig tart előadást. A sta- tusquo egyik osztálya a szt. Egylet nagytermébe vonul, a második osztályról a városnak kell gondoskodnia, továbbá a takarítást és a visszaköltöztetést is kell fedeznie. A róm. kath. el. iskola kiköltöztetése esetén a városnak két teremről kell gondoskodnia A polgári iskolában 345 ágy helyezhető el, a honvéd laktanyában 355. 200 ágy fel van szerelve s igy a kincstárnak 500 ágyat kell felszerelnie. — A képviselőtestület igy határozott. Eközben fölmerült az a kérdés, hogy hová helyezzük el a laktanyában levő helyi őrséget és a vasúti ezred legénységét s hová szállásoljuk el az átvonuló s itt kiszálló katonákat? A város vezetősége előterjeszti, hogy 42 népfelkelő a iak- tanya Széchenyi-utcai részében helyezhető el, a többieket a város polgárságának kell magá- h:z fogadnia. Ez ügyben Lutz városga.da szólalt föl. Nehéz — úgymond — a katonáknak ezen tervbevett kihelyezése; állandóan 120 emberről van szó. A parancsnok különben is csak csapatokban engedi meg a kihelyezést. Két hónap múlva barakkokban tudjuk őket elhelyezni ; addig béreljünk számukra helyiséget. Legalkalmasabb a csizmadia-szin. — A képviselőtestület indítványát elfogadta. Jelenti a polgármester, hogy a Vörös Kereszt átirt a városi szükségkórháznak átengedése ügyében. A Vörös Kereszt szükségesnek tartja ezt — a különben is felszerelt — kórházat, s magára vállalja a fenntartását. A város átengedi, de a katonai kórház felállításakor a Vörös Kereszt tartozik azt a kincstárnak átengedni. Az élelmezési készletet és a berendezést beszerzési áron adja majd át, a ruhané- müt pedig használatra. A képviselőtestület a jelentést tudomásul veszi. A közgyűlés harmadik pontja a város lisztszükségletének biztosításáról szólt. Ez ügyben Borody György főügyész tett előterjesztést: Panasz érkezett a városi tanácshoz, hogy a kereskedésekben nincs liszt. A | városi hatóság gondoskodjék erről! — A tanács belátja, hogy bizonyos intézkedésre szükség van. A város hatóságának azonban nincs meg az a joga, hogy egyesektől elvegye a készletet; még pénzért sem, 200,OűO—300,0A0 koronára volna szükség, hogy az egész város számára szükséges készletet beszerezhessük. A! városnak azonban pénze nincs, s kölcsönt sem lehet felvennünk. Egyeseknek csak annyit hagy j meg, hogy legyen elég élelmük és vetőmagjok. A többi az övé. A kormány célja nem világos: vájjon csak a katonaságról, vagy pedig a katonaságról és a népről is akar-e gondoskodni ? Én — úgymond — azt hiszem, hogy mindkét-j tőről. A requirálás folyik. A pénzügyi és jogügyi bizottság javaslata folytán a polgármester a földművelésügyi miniszterhez intézzen kérvényt, hogy a requiráláskor a városnak ar?nyi mennyiséget bocsásson rendelkezésére, ameny- nyi szükséges, s ha ez a mennyiség a nagy- károlyi járásból ki nem telik, máshonnan szerezze be a kormány a szükségletit. Borody főügyész előterjesztése után föl- J állott dr. Vetzák Ede képviselőtestületi tag és ezeket mondotta: Örömmel látom, hogy a városi hatóság szivén viseli a város lakosságának anyagi szükségleteit és akar is intézkedni. A javasolt intézkedés azonban csak fél intézkedés. Én más tekintetben is kérek intézkedést. Tudjuk jól, hogy Nagykároly és járása éléskamrája volt az egész vidéknek Érmihályfaivátó! Szigetig. E miatt most nincs elég élelmi szerünk, s igy a piacunk nagyon drága. Kérni kell a miniszter urat, hogy Nagykároly városára és a nagykárolyi járásra mondja ki a kiviteli tilalmat nemcsak a lisztre, hanem egyéb élelmi szerekre vonatkozólag is. Továbbá a közigazgatási hatóság javaslatára a miniszter ur hatalmazza fel a város vezetőségét, hogy egyes fontos fogyasztási cikkek árát megállapíthassa, mert ez már tarthatatlan, hogy egyes cikkek ára 100%-kai is emelkedett (javaslatom ruhára nem vonatkozik). A rendőrség ezután legyen rajta, hogy ezeket az árakat az eladók be is tartsák. Kérem a képviselőtestületet fogadja el javaslatomat! Szavaira a polgármester válaszolt: Örömmel hallom a képvisel ítestülefi tag javaslatát, | de nem lehet pártolnom, mert mindenben az országos állapotokat kell figyelembe venni. A nagy kereskedelem diktálja az egyes cikkek árát. Hiába állapi juk meg pl a petróleum árát, mikor egy-két nap múlva esetleg magának a kereskedőnek kell érte többet fizetnie. Vi A miniszteri rendelet szerint minden csa-! ládtagnak 18 kg. liszthez van joga hónapon-1 ként. E mellett persze elég vetőmagnak is kell l maradnia; a többit az állam lefoglalhatja. Most i városunkban 15,000 ember van ; 10,000 ember j a piacról él. 5000 embernek augusztusig van i saját élelmi készlete. Minthogy a miniszter úri itt csak a zab requirálását rendelte el, kivána- [ tos lenne, hogy a képviselőtestületi tagok utána | járnának, hogy mennyi készletünk van és menynyit kellene még beszereznünk. Nagykárolynak és járásának zárt területté való átalakítása kérésnek — kérés, de nem fogják teljesíteni. Weinberger képviselőtestületi tag felszólalásában azt javasolja, hogy kérjük a miniszter űrtől a requirálás elrendelését és ha szükség, hiány mutatkozik, fedezze azt a kormány. Ezen indítvány mellett Lukácsovits János és Lutz György szólaltak föl. Dr. Adler a Két indítvány összeegyeztetését kívánja, ami Weinberger szavai szerint lehetetlen. Vetzák Ede dr. magyarázó szavai után: hogy a gazda városunk piacán hatósági áron bármikor is eladhatja gabonáját s igy legalább faluról-falura járó ügynökök kezébe nem kerül a készlet, továbbá, hogy a requirálást akkor is kérhetjük, mikor járásunkat zárt területté tettük s igy a gabonakészletnek másfelé való szállítását megakadályoztuk, — polgármester elrendeli a szavazást. A fentebbiek szerint Weinberger indítványa ez volt: Kérjük a miniszter urat, hogy Nagykároly városára és a nagykárolyi járásra requiráiást rendeljen el és a hiányt a kormány fedezze. Ezzel szemben dr. Vetzák indítványa igy szólt: a) Kérjük a miniszter urat, hogy Nagykároly városát és a nagykárolyi járást zárt területté nyilvánítsa és tiltsa meg az élelmi szerek kivitelét, b) A miniszter ur engedélyezze, hogy a városi hatóság a város területén lévő cikkek árá-t megállapíthassa. A képviselőtestület 27 szótöbbséggel dr. Vetzák Ede indítványát fogadta el. A polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére H.ihn János, Kun István, Kovács György, Strohmájer Ferenc és Varga Imre képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést bezárta. Br. ki öltáregyesillef szépen sikerült jótékonycélu ünnepséget rendezett f. hó 21-én d. u. 6 órai kezdettel a Vármegyeháza nagytermében. A tartalmas számokból összeállított műsor elsőrendű élvezetül szolgált a szép számmal megjelent közönségnek. Az ünnepély súlypontja Szentiványi Béla k.rendi tanárnak, az Oltáregyesület igazgatójának mély és értékes eszmékben gazdag előadása volt. Beszédének alapját a háború zivatarában kiforró magasabbrendü emberi vonások jellemzése képezte. Fordulatokban, eszmékben, megkapó képekben gazdag beszédében meggyőző erővel tüntette fel a háború tisztító, ujjászülő hatalmát, mely a sok emberi érték pusztulása mellett, talán még több értéket termel. Gábor inka művészi zongorajátékkal szórakoztatta a közönséget, mely zugó tapssal volt hálás a ritka műélvezetért. Andrássyné az „Ördög Róbert“ c. operából vett részletet (Gvade- narie) és egyéb nagystílű darabokat énekelt. Gyönyörű hangjával mesterien bánva, sok virtuozitással, rendkívüli finomságokkal adta visza a darabok szépségeit. Dániel Katónak magas színvonalon álló szavalata után (Kiss M : Czens- tochóí legenda) Huszthy Zoltán zeneakadémiai hallgató riíkaszép, tisztacsengésü iskolázott, szoprán hangján énekelte az Aida cimü operából Rademes románcát. A szépen sikerült előadás tiszta jövedelme a Vörös Kereszté lesz. Sok elismerés illeti özv. Báíhorvné és dr. Egeli Imréné urhölgyeket a rendezés munkájáért. HÍREK. Személyi hir. F. hó 22-én éjjel érkezett városunkba városunk nagy szülötte, Fetser Antal győri megyés püspök ur, ki b. e. édes anyja holttestét kísérte városunkba. 23-án reggel csendes szt. misét mondott a kegyesrendiek plébánia-templomában; majd innen a házfőnök kíséretében a temetőbe ment; innen pedig a gyászházhoz hajtatott, hol fogadra a kondoieá- lókat. A püspök édes ányjának temetése a Szabados-féle gyászházból történt d. u. La 4 órakor nagy gyászoló közönség jelenlétében. A püspök ur f. hó 25-én este hagyta el városunkat. Felelős szerkesztőnk kitüntetése. Dr. Neinestóthi Szabó Albertet, ki önként állt be a Vilmos huszár ezredbe, miután mint jeleztük zászlóssá léptették elő, a király a nagy ezüst viíézségi éremmel tüntette ki. Előléptetések. A király dr. Sternberg Endre helybeli ügyvédet, szolgálaton kívüli viszonybeli honvéd huszárhadnagyot 1914. évi november elsejei ranggal főhadnaggyá nevezte ki. — A király Kapitány Aurél honvédszázadost — ki egykor vársunkban állomásozott — őrnaggyá léptette elő. — A király dr. Czukor István Szt. Rókuskórházi alorvost, szabadságolt állományú közös hadseregbeli főorvost, soron kivül Il-od osztályú ezredorvossá léptette elő. Kitüntetés. A király Illés Zoltánt városunk fiát az ellenség előtt tanúsított hősies magatartásért a Hl. o.. katonai érdemjellel .tüntette ki.
