Északkeleti Ujság, 1915 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-08 / 19. szám
19-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 3-ik oldal. egyletünk működése tökéletesen holt pontra jutott. Mindamellett van némely mozzanat, amelyről kötelességemnek tartom röviden emlékezést tenni. Az első és anyagi szempontból a legfontosabb a volt „Zenekedvelők Egyesületéivel való egyesülésünk. Ez az egyesület súlyos áldozatokat rótt egyesületünkre anyagi tekintetben anélkül, hogy erkölcsi tekintetben eleddig a legcsekélyebb kárpótlásban lett volna részünk, de ezt is a hazánkra sulyosodó nehéz időknek kell tulajdonítani és nem szabad lemondanunk abbeli reményünkről, hogy az ily idők változ- tával mind ez másként lesz. Ennek a helyzetnek egyik kiágazása á karmesterünkkel való konfliktus, mely egy elvesztett pör minden bal következményeit vonta maga után. De ebben is vannak biztató momentumok, hogy az egyesületet az ügy végleges lebonyolítása után lényeges anyagi veszteség nem fogja érni. A másik jelentősebb mozzanat annak megokolása, hogy az alapszabályoktól eltérőleg a múlt évben miért riem volt a rendes évi közgyűlés megtartható. Az év első felében ugyanis részben a titkár ur, részben jó magam magán ügyeivel és hivatalos foglalkozásommal annyira el voltunk foglalva, hogy a közgyűlésen való közreműködésben teljesen meg voltunk akadályozva. Azután mint méltóztatnak tudni, az év második felében kiütött a háború és innentől kezdve gondolni sem lehetett arra, hogy a közgyűlés összehívható és megtartható legyen. A harmadik körülmény, miről jelentést kell tennem, a tagsági dijak beszedése. Jellemző az állapotokra, hogy dacára ismételt kísérleteknek, nem talált az egyesület embert, aki a szerény tagsági dijat tagjainktól beszedte volna. Tessék elengedni a részletek ecsetelését, mert azok túlságosan szomorú képét mutatják, elernyedését ama társadalmi erőknek, melyek hivatva lennének a mienkhez hasonló egyesületnek alapját, tartalmát, keretét képezni. Mit fogunk e részben még a jövőben megkísérelni, azt e pillanatban nem tudom megmondani. Az igazgató választmánynak marad fentartva, hogy a megoldást biztosítsa. Tisztelettel kérem jelentéseimet tudomásul venni niéltóztassék. Ezek után bemutattatok az egylet zárszámadása, mely szerint az egyesület bevétele 1687 K 10 fill., kiadása 242 K 94 fill, s igy maradványa 1444 K 16 fillér volt; úgy ezt, valamint az 1915. évi költségélőirányzatot, mely szerint a bevétel 940'— K, a kiadás pedig 93280 K-val van előirányozva, a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Pénztárnoknak Oláh József kir. főadótiszt egyhangúlag megválasztatott. Végül tudomásul vette és végleg megállapította a közgyűlés azt a szabályzatot, melyet a zenekedvelőkkel való egyesülésre nézve és az egyesület zenészeti szakosztálya működésére az igazgató választmány kidolgozott. Ezek után az elnöklő Bárczi Iván ügyvezető alelnök a közgyűlést berekesztette. A fentiekből látható, hogy ebben az esztendőben a közgyűlés minden ünnepélyességtől eltekintett és szorosan a kezelési teendők elvégzésére szorítkozott, de tette ezt abban a tudatban, hogy lerakván minden további fejlődésnek az alapjait, a jobb kor elérkeztével a „Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület“ újból fel fog emelkedni fénykorában elfoglalt ama díszes szerepkörig, hogy „közművelődési és társadalmi központot létesítsen Nagykároly és vidéke müveit elemeinek.“ (Alapszabály 4. szakasz a) pontja.) Cgyvédi nyomtatványokat telefon megrendelésre bármily mennyiségben az irodába szállítunk. Telefonszám: 58. Képviselőtestületi közgyűlés. A város képviselőtestülete f. hó 2-án d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartott. Debreceni István polgármester üdvözli a képviselőtestület megjelent tagjait, s az ülést megnyitja. Indítványára a képviselőtestület Lang Samu képviselőtestületi tag elhunyta fölött jegyzőkönyvben fejezi ki részvétét. A megüresedett helyre Schuszterits Béla hivatik meg. A közgyűlés első szamát a katoni kórház ügye képezte. Ez ügyben a kassai hadtestparancsnokság átirt a városhoz, hogy ennek felállításához a helyiségen kívül mivel járul hozzá, továbbá, hogy a kaszárnya helyet más helyiséget jelöljön ki. A képviselőtestület többek hozzászólása után igy határozott: mivel a város szegénysége és a háborús körülmények miatt rendes költségvetési szükségletét nem tudja fedezni, a katonai kórház felállításához csak helyiséget adhat. A laktanya helyett azonban tud adni más, megfelelő helyiséget, annál is inkább, mert a város most a mezőgazdasági és vasúti javítási munkákra hadifoglyokat kért, akiket egy helyen, a kaszárnyában fog elhelyezni. Barakkok építéséhez szintén területet ad a város. Branyeczky József képviselőtestületi tag kérelmét, hogy a főgimnázium március 15-én rendezett ünnepe alkalmából a színházért járó 33 K-át a képviselőtestület a Vörös Keresztnek adja, a küzgyülés teljesítette. A városi szolgaszemélyzet kérését, hogy csizmapénzét emelje fel, szintén teljesítette a közgyűlés, s a háború tartamára a nyári csizmapénzt 4 K-val, a télit pedig 12 K-val emelte fel. Polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Orosz Lajos, Komáromy István, Somrák János, Kiss József és László József képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést bezárta. Br. A Magyarországi Kath. Népszövetség háborús tevékenysége. — A Pázmány Védőiroda közleménye. — A társadalmi szervezeteket, különösen az egész országra kiterjedőket, igen súlyos teher- próbának tette ki a háború. Annak a tevékenységnek folytatását, amelyre alakult és amellyel fenntartja magát, a háborús viszonyok és a kivételes törvények csaknem lehetetlenné tették. Viszont, amennyiben körültekintő s a rendKi- vüli viszonyok között is megfelelő tájékozódó képességű vezetőség áll az élükön, megtalálták és meg is kellett találniok a saját és a köz érdekében azokat a tevékenységi ágakat, amelyekkel a háborús viszonyok igényeihez hozzásimulnak, s a ma végzendő munkába belekapcsolódni tudnak. A magyarországi Katholikus népszövetség vezetősége az első pillanatban szerencsésen felismerte feladatait és a háborús tevéKenység útját és lehetőségeit. Füzeteit és egyéb kiadványait a háború céljának előmozdítására szentelte. A háború kitörése után megjelent első füzetében ismertette a háború okait, a világháborúban résztvevő haderőket, a kivételes törvényeket, a moratóriumot, a hadisegélyt. Kis lexikont adott a háborús hírek megértésének megkönnyítésére. Kioktatta a gazdaközönséget arról, hogy mit kell pótolnia a mezőgazdaságnak. Milyen gépekkel lehet segíteni a munkaerő hiányán. Sürgette a készletekkel való takarékoskodást. Megjelölte, hogy milyen korai zöldségeket és hogyan kell termelni. A hushiány pótlására a baromfitenyésztés nagyobb felkarolását sürgeti, Mindezek a cikkek s ezenkívül még több kissebb-nagyobb a tagsági illetményül szolgáló népszövetségi füzetekben jelentek meg, amelyeket 300.003 példányban küld szét a Népszövetség havonta a három nyári hónap kivételével. Ezenkívül a háborús oktatás és felvilágosítás célját szolgálták a népszövetségi szervezetek vezetőinek számára kiadott Hivatalos Közlöny, valamint az értékezletekre megküldött következő gyűlési anyagok : „A háború erkölcsi hatása.“ „A gazdasági élet a háború idején.“ „A Katholikus Népszövetség a háborús esztendőben.“ „A nő és a háború.“ „Mi az állami kölcsön ?“ „A világháború gazdasági okai.“ „A burgonya eltartása és a korai zöldségtermesztés.“ „A nemzet hibái és erényei.“ „Az egyház és a háború.“ „A mezőgazdaság és a háború.“ „Mit vészit a földmives terményeinek értékesítésénél ?“ „Mit vészit a kisbirtokos szükségleteinek beszerzésénél ?“ A felsorolt cikkek, röpiratok és füzeteknek kétmillió példányban való elterjesztése által a Népszövetség nagy mértékben szolgálta egyrészt a gazdasági hadviselés céljait, másrészt hozzájárult ahhoz, hogy a magyar nép a háború okaival, céljával úgy megismerkedjék, hogy öntudatosan és kitartással vállalhassa a reá nehezedő vér- és pénzáldozatokat. A Katholikus Népszövetség az oktatáson és felvilágosításon túl is segítségére kívánt lenni tagjainak. E célra fokozottabb mértékben hivta fel a tagok figyelmét Gazdasági és Jogvédő Osztályára. Mind a két osztályt az eddiginél tényleg sokkal nagyobb mértékben vették igénybe a tagok, mert különösen a hadbavo- nultak feleségei igen sűrűn rá voltak utalva arra, hogy gazdasági tanácsokat vegyenek igénybe és főképen, hogy a kivételes törvények által reájuk rótt teendők és kötelezettségek természete felől felvilágosítást kérjenek. Ez év első három hónapjában csak a központi Jogvédő irodához 8567 esetben fordultak jogi kérdésben felvilágosításért és útbaigazításért. Az elmúlt év hasonló időszakában ezzel szemben csak 4520 esetben; vagyis csaknem teljes 100 %-kal gyarapodott meg az iroda forgalma. Hasonló arányban vették igénybe a tagok a Gazdasági Irodát is. A háború cáljának előmozdítására szolgál a Katholikus Népszövetság által szárnyaira vett Katholixus Karitász is, amelyben a fővárosi katholikus jótékonysági szervezetek egyesültek, hogy uecsak külön-külön fejtsenek ki háborús jótékonysági tevékenységet, hanem egy közös szerv által is irányítsák a jótékonyságot, segélyezést és a munkaalkalmak szolgáltatását. A Katholikus Népszövetség tagjai többizben kaptak buzdítást és felszólítást arra, hogy a Katholikus Karitászt pénzzel és természetbeni adományokkal segítsék. Ennek eredményeképen a Katholikus Karitásznak ezideig Í14 ezer 674 koronát sikerült összegyűjtenie, amelyből 93.000 koronát ki is fizetett. A téli idő alatt 6503 katonát látott el meleg téli felszereléssel. A háború kezdete óta 6 napközi otthonban 350 gyermeket lát el, ezekre a természetben adott élelmiszereken kívül 12.000 koronát költött el. Karácsonykor 3200 katonát ajándékozott meg és 700 gyermeket ruházott fel. Állandóan 300 asszonyt foglalkoztat katonai fehérneműk varr Természetes égvényes savanyuviz-íorrás. Különleges szer gyomorbaj és köszvény ellen. Kitűnő izü, igen üdítő ásványvíz. Tejjel vegyitve a legjobb nyálkaoldó szer. Borral vegyitve a legjobb fröccs. Tekintettel a járványos időre, ezen víznek ItanhatÁ tnillflaniiHf egy asztalnál sem szabad hiányoznia. IldJllltUU UliliuCliUll.
