Északkeleti Ujság, 1915 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-17 / 16. szám
2-Ik oidal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 16-ik szám. Adler Adolf dr. is amellett van, .hogy minden lehetőt meg kell próbálnunk a város lakossága érdekében. Kérjük és sürgessük a főispán ur utján a városnak és kerületének zárt területté való alakítását, amiről Vetzák Ede dr. kezdeményezése folytán már kérvény is ment fel a miniszterhez. Szervezzünk továbbá a képviselőtestület önként jelentkező tagjaiból egy bizottságot, amely fel vigyáz majd, hogy a viszontelárusitók a meghatározott idő előtt (d. e. 10 óra) az élelmi cikkeket össze ne vásárolhassák. A felszólaló maga is kész ezen ellenőrzést teljesíteni. A pénzhiányt úgy véli megoldhatónak, hogy ez ügyben össze kell hívni a pénzintézetek igazgatóságát. Pártolja Vetzák dr. indítványát. Polgármester magáévá teszi ezen indítványt a pénzkölcsönt és a piaci felügyeletet illetőleg. A helybeli vadásztársaság azon kérelmét, hogy a haszonbéri összeget szállítsák le, a képviselőtestület nem teljesítette. Annak idején a képviselőtestület felirt a miniszterhez, hogy egy 700 ágyas katonai tartalékkórházat létesítsen Nagykárolyban ; ez ügyben most a főispán leirata jelenti, hogy a kérelmet a miniszter a hadtestparancsnoksághoz tette át. A belügyminiszter a rendőrség továbbfejlesztésére Nagykárolynak 12,030 K-át utalt ki, ez összegből azonban a már megszavazott számadások levonása után 3611 K fennmaradt; ezen összeg hováforditásáról a képviselőtestület igy határozott: 842 K-át a rendőrök éjjeli szolgálatának jutalmazására fordít, a többit a hivatásos tűzoltók és a tűzoltóparancsnok fizetésének javítására. A városi közkórház abbeli kérelmét, hogy a képviselőtestület az élelmezési napi illetéket 50 fillérről 60-ra emelje fel, a közgyűlés teljesítette. A városi tűzoltók, hajdúk és más alkalmazottak kérelmét, amelyben fizetésük emelését kérik, a képviselőtestület teljesiti oly értelemben, hogy mindazok, akiknek évi fizetése a 980 K-át el nem éri, havonként 6 K „háborús“ pótlékot kapnak. Joszop Mártonná tolonc-élelmező kérvényét, amelyben az élelmiszerzési dijak felemelését kéri, a közgyűlés elfogadja és ezt a dijat S fillérről 15 fillérre emeli fel április 1-től a háború tartamára. (A többit az állam fedezi.) Végül dr. Adler Adolf felszólalásában arra kérte a polgármestert, hogy mivel most sok fuvaros munkájáért nagyon drága bért kíván, már pedig itt az ideje, hogy az udvarokon fölhalmozódott szemetet közegészségi szempontból is kihordassuk, állapítsa meg a fuvar árát, vagy ezt a fuvarozást vállalatnak adja át. Polgármester megígéri, hogy ez ügybén haladéktalanul intézkedni fog. A jegyzőkönyv hitelesítésére a polgármester Schuszterits Ferenc, Fiók Albert, Janitzky György, Lővy Dávid és Juhász Imre képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést bezárta. Br. KIADÓ LAKÁS Majtény-utca 21. sz. alatt 2 utcai A szoba, előszoba, konyha, kamara, ▼ fásszin, sertés-ól Értékelhetni ugyanott: és külön udvarból KINCZLI GYÖRGY álló lakás május építész, háztulajdonossal. elsejére KIADÓ. Gondoskodjunk a rokkantakról! A hadviselés befejezése után legnemesebb emberi kötelességünk lesz azon honfitársainkról gondoskodni, akik a hon védelmében szerzett súlyos testi fogyatkozásokkal kerülnek vissza az elhagyott otthonba, ahol már nem tudják többé ellátni a régimunkájukat. Alantas lélekkel nem hagyhatjuk magukra azokat, akik leg- becsesebbjüket, életüket, épségüket tették kockára a hazáért, mikor a mi legbecsesebbünket, a mi életünket, a mi vagyonúnkat is oltalmazták. A hatóságok a maguk hivatalos rendjén is keresni fogják a módot a rokkantak ellátására, de emellett a társadalomnak is elsőrendű kötelessége ebben a munkában legmesszebbmenő támogatásával részt venni. Erre a munkára már szervezkednünk kell. A fővárosban a Vörös Kereszt Egylet kebelében a Rokkant Katonákat Gyámolitó és Elhelyező Hivatal már megalakult, melynek célja, hogy a katonaságtól elbocsátott rokkantak elhelyezését a polgári társadalomban elősegítse. A tervezet erre nézve az, hogy vármegyénként, városonként a Vörös Kereszt Egyesületek keretén belül rokkant bizottságokat kell alakítani, melynek elnöke a rokkant fögyám tisztet viselné, ki alatt községenként egy-egy rokkantgyám viselné a rokkantak gondját s keresne részükre állást. E mellett legalább havonta egyszer a központot értesítené a gyámkodása alatt álló rokkantak helyzetéről. Vörös Keresztünknek már meg is jött a felhívás a rokkant-bizottság megalakítása tárgyában. A Vörös Kereszt vezetősége legközelebb hívja össze az alakuló-gyűlést, mikor a rokkant-gyámot megválasztják. „Hivatalunk nemcsak a háború tartamára alakult, — mondja a központ leirata, — hanem nagy feladat vár rá a békekötés után is, nagyon hosszú ideig, mivel úgy emberi, mint hazafias szempontból a legnagyobb szégyen volna, ha a hazánkért küzdő Katonák kolduskenyérre kerülnének, valamint a rokkantak önérzetét is bántaná, ha azok a társadalomnak eltartottjaivá válnának.“ A polgári fiúiskola a Vörös Keresztért. A polgári fiúiskola f. hó 11-én d. u. 5 órakor és 12-én d. u. 5 órakor kezdődő műkedvelői ifjúsági előadást rendezett intézeti tornatermében a Vörös Kereszt-Egyesület javára. Nem ez az első eset, amikor a polg. fiúiskola a nyilvánosság elé lép tanítványaival. Kiválóan sikerült ifjúsági sziíiielőadásai után is meglepetéssel szolgált ez az előadás, melyet jelességei jóval föléje emeltek a gyermek színpadok nívójának. Különösen az „Egérfogó“ c. egy- felvonásos előadása érdemel meg minden dicséretet. A két egyfelvonásoson kívül zeneszámok és szavalatok tették változatossá és élvezetessé a műsort. Színre került egy hazafias alkalmi egy- felvonásos: Rendületlenül. Egy orosz betörés színhelyén lejátszódó jelenet sorozatban a helyes hazafias viselkedést mutatja be a szerző, Pakots József. Az öreg földbirtokos szerepét nyugodt biztossággal játszotta László Sándor III. o. tanuló. Helyes érzékkel, élethűen játszotta meg Balogh Gyula III. o. tan. az öreg béres alakját. Lelkes magyar katonák, élethűen maszkírozott muszkák és a menekülők tarka serege tette változatossá, elevenné a darabot. Az intézeti énekkar Vitek Károly int. énektanár dirigálása mellett nagyszerűen kidolgozott előadásban mutatott be aktuális magyar dalokat. Meg is kellett ismételniük, ami eléggé jelzi a sikert. Nagyon tetszett a tábori jelenet; fegyver- gula mellett heverésző katonák, kik közül Bakos Sándor IV. o. tanuló csukaszürkében, keményen, bakásan szavalta el Gyóni Gézának, a Przemyslben bezárt sereg kiváló költőjének a katonatársaihoz Írott „Ne szomorkodj Bálint!“ cimü nagyszerű, lelkesítő versét. Rock Ilonka Heller „Tarantellá“-ját zon- gorázta el nagy siker mellett. Könnyed, biztos és finoman színezett játékát oly elismeréssel fogadta a közönség, hogy ráadással is meg kellett toldania. Igen kedvesen fogadta a közönség a kis Vitek Károly nagyszerű hegedüjátékát, melyet szintén Rock Ilonka kisért zongorán, szép játékával fokozva a sikert. Balázsy Ernő IV. o. tanuló nagy hatással adta elő Gyóni Géza egyik gyönyörű költeményét : Alexis levele Alexandrához. Legvégül került színre az Egérfogó c. nagyhatású vígjáték, melyet a szereplők végtelen ügyessége valódi slágerdarabbá tett. Egytöl-egyig oly feltűnő jelességekkel játszottak, hogy egészen elfeledtették a közönséggel, hogy nem hivatásos színészek játszanak. Hálás szerepét várakozáson felül játszotta meg Kovács Károly IV. o. tan. Igen kellemesen játszott egy fiatal leányt Riez Gizella. A fiatal azszony szerepében Gavallér Juliska volt nagyon jó. Sok derültséget keltett Frank Andor III. o. tanuló a szobaleány szerepében. Az orvos szerepét Ember Kálmán IV. o. tanuló kellő nyugalommal, helyeden játszta. Stilszerü alak volt Óbis Károly III. o. tanuló, mint a tábornok vadásza. Az egész előadás mindvégig a legkellemesebben szórakoztatta a rendkívül nagyszámú közönséget, mely bizonyára a legkelemesebb emlékekkel távozott a fölötte sikerült előadásról. HÍREK. Hősi halál. Mándy Elemér pénzügyi fogalmazó — ki mint tizedes a harctéren volt — f. hó 10-én 25 éves korában az északi harctéren golyó által találva hősi halált halt. Kinevezés. A király Hunyor Ödön szat- már-németi-i törvényszéki bírót ugyanezen törvényszékhez tanácselnökké nevezte ki. Katonai kitüntetés. A hires és dicsőségteljes kolubarai ütközet egyik vitézét és hősét csávási Kiss Lajos, uradalmi intézőt, a 12. népfölkelő ezred főhadnagyát az ellenség előtt tanúsított bátor magatartása elismeréséül Ő Felsége a 111. osztályú hadiékitményes katonai érdemkereszttel tüntette ki. Hadula Károly ezredparancsnok most küldötte meg a súlyosan sebesült főhadnagynak a legfelső elismerés érdemkeresztjét az alábbi levél kíséretében : „Mellékelve küldöm főhadnagy urnák Ő Felsége, legkegyelmesebb Hadurunk által Önnek adományozott hadiékitményes 111. oszt. katonai érdemkeresztet, melyet azáltal érdemelt ki, hogy a Kolubara-i ütközetben 1914. nov. 21-én a délutáni 2 órai támadásnál, ütközeti csoportját szilárd rendben a harcba vezette és erélyével a legnagyobb golyózáporban a rendet fentar- totta, továbbá nov. 22-én bár megsebesült, mégis csapatjánál, a rajvonalban maradt, legényeit kitartásra buzdította és nov. 23-án heves ágyú és gyalogsági tűz közepette kitartott, mig ellenséges golyótól találva eszméletlenül összerogyott, Ezen bátor, vitéz és minden dicséreten felül álló magatartása oly kiváló példát adott alantosainak, hogy ezek a később bekövetkezett ellenséges támadást súlyos veszteségek közben is visszaverték. Előléptetés. A király Penyigey Manczur Lajos miskolczi ügyészt a Vll-ik fizetési osztályba sorozott ügyésszé nevezte ki. Áthelyezés. Sztankó Gyula nagykárolyi máv. hivatalnokot Debreczenbe helyezték át.
